• saxus
    #12
    Igen ez, a legnagyobb probléma most az űrutazásban. Ugyanis a rakéta üzemanyaga egy teljes kilövésnek 0,3%-át teszi ki.

    Másrészt a ballisztikus pályán haladó első fokozat lassul a légellenállás és a gravitáció miatt. A tetején könnyebb fordítani, plusz ezáltal egy magasabb ballisztikus pályára állítva máris ki van küszöbölve a föld forgásából adódó plusz távolság. Illetve az se elhanyagolható tény, hogy nem egy 500 tonnás rakétát kell megemelni (amiből 100 tonna eleve tovább repül) és visszafordítani, hanem csak egy 18 tonnás első fokozatot + a benne lévő kerozint, oxigént és egyéb mellékes dolgokat.

    Egyébként ha már ennyire Google bajnok huszár vagy (ja, láthatóan nem), akkor akár arra is rákereshettél volna, hogy a Falcon 9 1.0 és az 1.1 között +60%-os méretkülönbség van, igaz a szállított teher is nagyobb lett.

    Arról nem is beszélve, hogy logisztika szempontjából is egyszerűbb, ha nem a tengerről kell kihalászni a rakétát egy hajón (plusz költség), plusz az időjárás is teremthet olyan körülményeket, amitől a kilövés még mehet, de a tengerre már nem lehet leszállni. Ld. a legutóbbi halasztott bárka tesztet.

    Ha meg már újrahasznosított cuccok... Az Antares a 60-as évek beli orosz N-1 holdrakéta hajtóműveiből építkezik. Mármint nem azok tervei alapján utángyártott hajtóművekből, hanem szó szerint azokból, amiket az N-1-be szántak. (Amik amúgy szintén szerettek lepotyogni, őrzik is a mai napig a legnagyobb nem nukleáris robbantás által okozott kráter díját, igaz, ott a fő probléma az volt, hogy az akkor orosz technológiával képtelenek voltak rendesen szabályozni 30 hajtóművet.)

    Na meg az oroszoknál is vannak balesetek, műszaki hibák:
    - 2014 augusztus 22: Soyuz-STB: Fregatt felső fokozat navigációs hiba miatt nem tudta az ESA műholdjait a megfelelő pályára állítani.
    - 2014 május 15: Proton-M: harmadik fokozat meghibásodott.
    - 2013 július 2: Proton-M: itt konkrétan beleállt a földbe a start után kb. fél perccel a rakéta. (Egyébként elég látványos:
    - 2012 december 8: Proton-M: Briz-M 4 perccel hamarabb kacsolt le, mint kellett volna, a műhold saját hajtóműveivel kellett befejezni a pályára állítást: https://www.youtube.com/watch?v=ycRVAcZC5R4 )
    - 2012 augusztus 6: Proton-M: Briz-M meghibásodott.
    - 2011 december 23: Soyuz-2.1b Harmadik fokozat felrobbant.
    - 2011 augusztus 17: Proton-M: magasság szabályozási problémák.
    - 2010 december 5: Proton-M: itt sem sikerült pályára állítani a terhet.
    - 2009 május 21: soyuz 2.1a: szintén harmadik fokozatnál lék volt.

    Most ez így 6 évre visszamenőleg. Mi a különbség? Az, hogy ezek kipróbált, jól bevállt rendszerek. Proton-M-ből 400+-at, míg Soyuzből több, mint 1700-at lőttek már fel - és lőnek fel kb. kéthetente - , és messze a csúcstartó a megbízhatóság terén. Ezzel szemben te meg idecibálsz 4 kísérleti eszközt/küldetést meg egy olyat, ami ezer éves cuccokból építkezik. Mellesleg az általad említett "darabokra tört" küldetés konkrétan sikerrel végződött, azon kívül az egész egy teszt volt. Tudod, kutatásoknál nem csak az abszolút siker számít, hanem az a kudarc is, amiből kiderül, hogy valami nem vagy nem úgy járható út.

    Források:
    http://www.spaceflight101.com/falcon-9-v11.html
    http://www.wired.com/2012/10/ff-elon-musk-qa/all/
    Wikipedia, Különféle youtube csatornák, használd a googlet.