Gyurkity Péter
Felrobbant az amerikai hiperszonikus rakéta
Újabb rakétakísérlet végződött kudarccal, az amerikai hadsereg így kénytelen tovább várni új fegyverére.
Alig néhány nappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy a SpaceX kísérleti rakétája az egyik teszt során felrobbant. Az amerikai hadsereg szintén dolgozik saját kísérleti programjain, ezek között pedig megtalálható az Advanced Hypersonic Weapon névre keresztelt kezdeményezés, amelynek célja egy jóval gyorsabb, az interkontinentális ballisztikus rakéták alternatívájaként szolgáló fegyver kidolgozása – most ez vallott kudarcot a tesztelés során.
Történt ugyanis, hogy az alaszkai Kodiak-szigeten lévő kilövőállomásról felbocsátott új rakéta mindössze 4 másodperccel a kilövést követően felrobbant, szinte teljesen megsemmisülve. A baleset a kilövőállásban is komoly károkat okozott, ahogy az az időközben napvilágot látott rövid videón is jól látható, így a kísérleti program nyilván némi késedelmet lesz kénytelen elszenvedni. Nem sokkal később derült ki, hogy az irányítórendszer meghibásodása miatt maguk az illetékesek döntöttek az egység megsemmisítése mellett, mielőtt az lakott területre tévedett volna.
Az új eszköz több szempontból is komoly előrelépést jelent a nukleáris ütőerő gerincének tekintett ICBM-ekhez, valamint a B-1 és B-2 bombázókhoz képest. Először is, sebessége eléri az óránkénti 6100 kilométert, ezzel a hangsebesség ötszörösével szelheti a levegőt, a remények szerint kijátszva a jóval lassabb rakéták és bombázók ellen még alkalmas, jelenleg is használatban lévő védelmi rendszereket. A másik fontos szempont, hogy a nagyobb egységről nagy magasságban leváló kisebb rakéta egy hagyományos robbanófejet hordoz, ami jó eséllyel nem váltana ki nukleáris ellencsapást, de mégis lehetővé teszi a légierő, illetve a hadsereg számára, hogy nagy távolságban lévő fontos célpontokra mérjenek gyors csapást – az ICBM ezzel szemben a hangsebesség hússzorosát is elérheti és nem válik le egy hordozóegységről, vagyis a két támadásforma közti különbség azonnal észlelhető lenne.
Érdemes megjegyezni, hogy a DARPA által fejlesztett hiperszonikus repülő 2012-es tesztje során szintén kudarcot vallott, akkor a hatalmas sebesség elérésekor a hajtómű egyszerűen áthatolt a jármű saját külső burkolatán. A hivatalos magyarázat szerint a repülés kilencedik percében fellépő hatalmas vibrációt a gép már nem viselte el, ezért az automatika az óceánba kormányozta azt. Eddig a hadsereg projektje tűnt sikeresebbnek, ám a mostani baleset nyilván ezt is visszaveti majd.
Alig néhány nappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy a SpaceX kísérleti rakétája az egyik teszt során felrobbant. Az amerikai hadsereg szintén dolgozik saját kísérleti programjain, ezek között pedig megtalálható az Advanced Hypersonic Weapon névre keresztelt kezdeményezés, amelynek célja egy jóval gyorsabb, az interkontinentális ballisztikus rakéták alternatívájaként szolgáló fegyver kidolgozása – most ez vallott kudarcot a tesztelés során.
Történt ugyanis, hogy az alaszkai Kodiak-szigeten lévő kilövőállomásról felbocsátott új rakéta mindössze 4 másodperccel a kilövést követően felrobbant, szinte teljesen megsemmisülve. A baleset a kilövőállásban is komoly károkat okozott, ahogy az az időközben napvilágot látott rövid videón is jól látható, így a kísérleti program nyilván némi késedelmet lesz kénytelen elszenvedni. Nem sokkal később derült ki, hogy az irányítórendszer meghibásodása miatt maguk az illetékesek döntöttek az egység megsemmisítése mellett, mielőtt az lakott területre tévedett volna.
Az új eszköz több szempontból is komoly előrelépést jelent a nukleáris ütőerő gerincének tekintett ICBM-ekhez, valamint a B-1 és B-2 bombázókhoz képest. Először is, sebessége eléri az óránkénti 6100 kilométert, ezzel a hangsebesség ötszörösével szelheti a levegőt, a remények szerint kijátszva a jóval lassabb rakéták és bombázók ellen még alkalmas, jelenleg is használatban lévő védelmi rendszereket. A másik fontos szempont, hogy a nagyobb egységről nagy magasságban leváló kisebb rakéta egy hagyományos robbanófejet hordoz, ami jó eséllyel nem váltana ki nukleáris ellencsapást, de mégis lehetővé teszi a légierő, illetve a hadsereg számára, hogy nagy távolságban lévő fontos célpontokra mérjenek gyors csapást – az ICBM ezzel szemben a hangsebesség hússzorosát is elérheti és nem válik le egy hordozóegységről, vagyis a két támadásforma közti különbség azonnal észlelhető lenne.
Érdemes megjegyezni, hogy a DARPA által fejlesztett hiperszonikus repülő 2012-es tesztje során szintén kudarcot vallott, akkor a hatalmas sebesség elérésekor a hajtómű egyszerűen áthatolt a jármű saját külső burkolatán. A hivatalos magyarázat szerint a repülés kilencedik percében fellépő hatalmas vibrációt a gép már nem viselte el, ezért az automatika az óceánba kormányozta azt. Eddig a hadsereg projektje tűnt sikeresebbnek, ám a mostani baleset nyilván ezt is visszaveti majd.