Balázs Richárd
Megsemmisült az űrállomásra induló Antares
A kilövést követően másodpercek alatt vált látványos tűzgömbbé az Orbital Sciences Antares rakétája. A robbanás áldozata lett a cég harmadik Cygnus teherhajója, a roncsok visszazuhantak a kilövőállásra.
A katasztrófa magyar idő szerint éjfél után 22 perccel, a Közép-atlanti Területi Űrkikötőről történő kilövést követő 15. másodpercben következett be, amikor a NASA Wallops-szigeti repülési létesítményéből a kereskedelmi űrprogram részét képző 42 méter magas kétfokozatú rakéta megkezdte emelkedését két orosz gyártmányú hajtóművével.
Miután a számítógépes ellenőrzések utolsó fázisa is befejeződött, az Antares megkapta a kilövési engedélyt. A hajtóművek begyújtását követően a rakéta rendben elemelkedett az állásról, a főhajtóművek működését is nyugtázták, azonban pillanatokon belül a kilövellő lángoszlop megnyúlt, majd rögtön ezután egy robbanás rázta meg a rakétát, ami lángba borult és lassan visszazuhant a földre, hatalmas robbanással fejezve be küldetését, a tartályokban levő folyékony oxigén és kerozin látványos tűzgömböt eredményezett.
A meghibásodás oka még ismeretlen, kérdéses, hogy az első fokozat két Aerojet Rocketdyne AJ26 hajtóművének egyike mondta fel a szolgálatot, esetleg valamelyik rendszer hibásodott meg, vagy a rakéta önmegsemmisítő rendszere lépett-e működésbe.
Az AJ26 hajtómű tavaly májusban a tesztpadon már szenvedett el végzetes meghibásodást, amikor egy tervezett 54 másodperces begyújtás harmincadik másodpercében jelentős sérüléseket szenvedett el. A meghibásodás részletes kivizsgálása után az Orbital vezetősége úgy nyilatkozott, hogy az Aerojet és a NASA szakembereivel közösen megtalálták a hibát, amit ki is javítanak, hogy ne ismétlődhessen meg a jövőre nézve. Az AJ26 hajtóműveket eredetileg a Szovjetunió sorozatos sikertelenségekkel tűzdelt N-1 Hold-rakétájához fejlesztették ki. A programot végül több sikertelen kilövés után leállították, a hajtóművek pedig raktárba kerültek. Az 1990-es években az Aerojet Rocketdyne körülbelül 40 darabot vásárolt meg ezekből, és átalakította az amerikai rakéták számára.
Akármi okozta is a mostani katasztrófát, az jelentős visszaesést jelent az Orbital űrprogramjában, melyet 1,9 milliárd dollárral támogat a NASA. Szerződésük értelmében az Orbitalnak 20 tonna hardvert kell eljuttatnia az űrállomásra, ez legalább nyolc repülést jelent 2016-ig bezáróan.
A kudarc az űrállomás programjára is negatív hatással van, közel 2300 kilogramm rakomány és ellátmány, közte kísérleti hardverek, egyetemi kísérletek, alkatrészek, élelmiszer és 32 nanoműhold vált a lángok martalékává. "Még túl korai, hogy részleteket tudjunk meg a történtekről" - nyilatkozott Frank Cutbertson, az Orbital alelnöke. "Azonnal átfogó vizsgálatot rendelünk el a hiba okának kiderítésére, valamint az incidens megismétlődésének elkerüléséhez szükséges lépések megtétele érdekében. Amint megtudjuk az okot, megkezdjük a szükséges munkát, hogy visszatérhessünk a repüléshez, vevőink és a nemzeti űrprogram kiszolgálásához"
A katasztrófa magyar idő szerint éjfél után 22 perccel, a Közép-atlanti Területi Űrkikötőről történő kilövést követő 15. másodpercben következett be, amikor a NASA Wallops-szigeti repülési létesítményéből a kereskedelmi űrprogram részét képző 42 méter magas kétfokozatú rakéta megkezdte emelkedését két orosz gyártmányú hajtóművével.
Miután a számítógépes ellenőrzések utolsó fázisa is befejeződött, az Antares megkapta a kilövési engedélyt. A hajtóművek begyújtását követően a rakéta rendben elemelkedett az állásról, a főhajtóművek működését is nyugtázták, azonban pillanatokon belül a kilövellő lángoszlop megnyúlt, majd rögtön ezután egy robbanás rázta meg a rakétát, ami lángba borult és lassan visszazuhant a földre, hatalmas robbanással fejezve be küldetését, a tartályokban levő folyékony oxigén és kerozin látványos tűzgömböt eredményezett.
A meghibásodás oka még ismeretlen, kérdéses, hogy az első fokozat két Aerojet Rocketdyne AJ26 hajtóművének egyike mondta fel a szolgálatot, esetleg valamelyik rendszer hibásodott meg, vagy a rakéta önmegsemmisítő rendszere lépett-e működésbe.
Az AJ26 hajtómű tavaly májusban a tesztpadon már szenvedett el végzetes meghibásodást, amikor egy tervezett 54 másodperces begyújtás harmincadik másodpercében jelentős sérüléseket szenvedett el. A meghibásodás részletes kivizsgálása után az Orbital vezetősége úgy nyilatkozott, hogy az Aerojet és a NASA szakembereivel közösen megtalálták a hibát, amit ki is javítanak, hogy ne ismétlődhessen meg a jövőre nézve. Az AJ26 hajtóműveket eredetileg a Szovjetunió sorozatos sikertelenségekkel tűzdelt N-1 Hold-rakétájához fejlesztették ki. A programot végül több sikertelen kilövés után leállították, a hajtóművek pedig raktárba kerültek. Az 1990-es években az Aerojet Rocketdyne körülbelül 40 darabot vásárolt meg ezekből, és átalakította az amerikai rakéták számára.
Akármi okozta is a mostani katasztrófát, az jelentős visszaesést jelent az Orbital űrprogramjában, melyet 1,9 milliárd dollárral támogat a NASA. Szerződésük értelmében az Orbitalnak 20 tonna hardvert kell eljuttatnia az űrállomásra, ez legalább nyolc repülést jelent 2016-ig bezáróan.
A kudarc az űrállomás programjára is negatív hatással van, közel 2300 kilogramm rakomány és ellátmány, közte kísérleti hardverek, egyetemi kísérletek, alkatrészek, élelmiszer és 32 nanoműhold vált a lángok martalékává. "Még túl korai, hogy részleteket tudjunk meg a történtekről" - nyilatkozott Frank Cutbertson, az Orbital alelnöke. "Azonnal átfogó vizsgálatot rendelünk el a hiba okának kiderítésére, valamint az incidens megismétlődésének elkerüléséhez szükséges lépések megtétele érdekében. Amint megtudjuk az okot, megkezdjük a szükséges munkát, hogy visszatérhessünk a repüléshez, vevőink és a nemzeti űrprogram kiszolgálásához"