Balázs Richárd

Decemberben bizonyíthat először az Orion

A NASA készen áll annak az űrjárműnek az első próbaútjára, ami a jövőben eljuttathatja az embereket a mélyűr-expedíciókra, a Marsra, vagy egy aszteroidára.

A tervek szerint december 4-én startol el az Orion űrkapszula, hogy kiléphessen a világűrbe, majd visszatérve a légkörbe, a Csendes-óceánban landoljon. A cél a rendszerek, köztük a hatalmas hőpajzs és az ejtőernyők működésének tesztelése.

Az EFT-1 jelű repülést az United Launch Alliance Delta IV Heavy rakétájának tetején kezdi meg a floridai Kennedy Űrközpontból. A repülés alatt a kapszula kétszer kerüli meg a Földet, 5793 kilométerre távolodva el bolygónktól. Összehasonlításként a Nemzetközi Űrállomás 400 kilométeres magasságban kering. "Ez az első lépésünk a Marsra vezető úton" - mondta a NASA űrkutatási rendszerei fejlesztéséért felelős igazgatója, William Hill.


Bár az Orionon dolgozó mérnökök munkáját nem érinti az elmúlt hét Antares és SpaceShipTwo szerencsétlensége, az esetek újra rávilágítottak az űrrepülés kockázataira. "Eddig is tudtuk, hogy az űr kemény dolog" - mondta Mark Geyer, az Orion-program vezetője. "Tudjuk, hogy ez kihívásokat jelent, az EFT-1 lényege ezeknek a dolgoknak a tesztelése, hogy megtudjuk, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, minimalizálandó a kockázatot az emberi repülések előtt. Az események csupán emlékeztetnek azokra a veszélyekre, amikkel eddig is tisztában voltunk, ez azonban nem befolyásolja terveinket"

A kilövés után az űrjármű megszabadul kilövés-megszakító rendszerétől, majd az első pályán megtett kör után begyújtja rakétahajtóművét és több ezer kilométerre távolodik a Földtől. A NASA a 4,5 órás repülés során az űrhajó főrendszereit figyeli. "Elhelyezünk például sugárzási szenzorokat a fedélzeten, így gyakorlatilag a jármű különböző részeit mérjük, hogyan alakul a belső közeg" - magyarázta Geyer. "1200 szenzorral láttuk el az Oriont, melyek mérik a becsapódási terhelést le- és felszálláskor. Akusztikai adatokat is kapunk a gép belsejéből és külsejéről, az adatok többsége magáról a kapszuláról árulkodik majd, de általuk megismerjük azt a környezetet is, amiben majdan a legénység helyezkedik el"


Az Orion hőpajzsának, ami az eddigi legnagyobb, 2200 Celsius fokot is ki kell bírnia, ugyancsak érdekes lesz, hogyan viselkedik a fedélzeti számítógépes rendszer a sugárzásban, vagyis a decemberi repülés sokat elárulhat a NASA szakembereinek a kényes műszerarzenál ellenálló képességéről. Mindezeken túl az Orion folyamatosan sugároz majd képeket repüléséről. "A rakétán is elhelyezünk kamerákat, amik felfelé fognak nézni, hogy lássuk az elvállási eseményeket. A kapszula ablakaiban is helyet kapnak kamerák" - tette hozzá Geyer.

Az Orion óceáni landolása után a NASA reményei szerint újra tudják majd használni a kapszulát a következő próbarepülésre, ami a kilövés-megszakító rendszert fogja tesztelni, melynek lényege, hogy a rakéta esetleges meghibásodása esetén minél távolabb juttassa a legénységet a hiba forrásától.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • teddybear #35
    Láttam már gőzhajtású repülőgépet is, de épp úgy nem terjedt el, mint a gőzautó.




    Viszont a rakéta-elven működő eszközeinken kívül semmink sincs, amivel ki tudnánk jutni a világűrbe, és nem sok minden, amivel mozogni tudnánk ott.
  • NEXUS6 #34
    Höhöhö!
    Gőzautó mi? Primitív technológia mi? Link
    XD
    Their third prototype, EZEE03, was a three-cylinder unit meant to fit in a Škoda Fabia automobile. The EZEE03 was described as having a "two-stroke" (i.e. single-acting) engine of 1,000 cc (61 cu in) displacement, producing up to 220 hp (164 kW) (500 N·m or 369 ft·lbf). Exhaust emissions were said to be far below the SULEV standard. It had an "oilless" engine with ceramic cylinder linings using steam instead of oil as a lubricant. However, Enginion (link) found that the market was not ready for steam cars, so they opted instead to develop the "Steamcell" power generator/heating system based on similar technology.

    A kémiai rakéta egy lehetséges technológia, ráadásul reális, szinte azonnal használható. Ha a megfelelő pénz mögötte van 10 éven belül a Marson vagyunk. Az elektromos (ion/plazma) meghajtás szintén lehetséges, de iszonyat kutatást, fejlesztést igényel még, optimista esetben 15-20 év. Térhajlítás, meg egyéb sci-fi agyalgások? Alapkutatás szinten sem vagyunk, szal 50-100-200 év, ha lehetséges ilyen egyáltalán.

    Tessék választani!
    Én az elsőre/másodikra szavazok, mert azt még az életemben meg tudják csinálni.
    XD
  • Irasidus #33
    Zsákutca a rakéta? Összefoglalom a teljesség igénye nélkül. (Megjegyzés, a rakéta nem csak a kémiai-rakétát jelenti, hanem minden rakétahajtás [hatás-ellenhatás] elve alapján működő eszközt! Röviden rakéta.)

    Pro.:
    - nem alkalmas űrutazásra (?)
    - izé, korlátolt vagyok (ok, elismerem de nem csak én, hanem a fizika törvényei is, sajnos azokat áthágni nem lehet. Vagy igen?)
    - nem alkalmas arra amire gondolsz ( = csillagközi utazásra, és még kávét sem főz... gondolom. Tudom, tudom korlátolt vagyok.)
    - elavult ( a nem létező, scifi/fantázia technológiákhoz - magyarul - a mesékhez képest. És valóban!)

    Kontra:
    - több-százmilliárdos iparág, a legdinamikusabban növekvő (a válság alatt az egyetlen iparág volt, ami tudott növekedni, és nem csak 1-2 százalékkal!)
    - a rakétatechnológiák jelenlegi is fejlesztés alatt állnak, nem állt meg az élet (csak lassabb lett...)
    - az egyetlen módszer amivel elhagyhatjuk a Földet, és űrben tudunk haladni tudunk (a tények makacs dolgok.)
    - nincs alternatívája (!!4!négy!!!öt)

    Na akkor most döntse el mindenki.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 16:24:51
  • Irasidus #32
    Tisztában vagy azzal, hogy olyanra "gondolsz", olyat kérsz számon ami mai tudásunk szerint lehetetlen? Valóban amire te "gondolsz" arra nem alkalmas a rakétatechnika, viszont arra jelenlegi tudásunk szerint semmi nem alkalmas! A Fizika Törvényei makacs korlátok... a fantázia ( = gondolat) szabadabb.

    "Nem véletlen hogy nem megy senki a Holdra, nem megy senki a Marsra, a maximális felhasználása hogy űrszondákat lövünk ki még vele a bolygóközi ürbe, ami még so-so elmegy, bár ugye ott is sokszor évekig, évtizedekig kell várni hogy elérje a vizsgálandó területet."

    Valóban nem véletlen. Itt jön a képbe a politika. Ugyanis nem technológiai akadálya van egy ilyen utazásnak, hanem motivációs. Ha gondolod bővebben kifejtem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 15:39:41
  • torreadorz #31
    Ne legyél már korlátolt. Akkor nevezünk valamit zsákutcának ha nem alkalmas arra amire gondoltuk.

    A mai rakétatechnikát űrutazásra fejlesztették ki, amire mint kiderült nem alkalmas. Még a legközelebbi bolygóra sem tudunk vele embert eljuttatni, ami egy köpésre van (űrméretekben), sőt még a legeslegközelebbi égitestre (a Holdra) is csak egy gigantikus techdemó keretében tudtunk eljutni ami olyan drága volt hogy 50 éve nem is próbálja meg senki megismételni. Ez zsákutca, soha nem fog ember (élve) eljutni a Naprendszeren kivülre rakétatechnikával de még a legközelebbi bolygó is igen erősen kérdéses, főleg ha vissza is kéne jönni.

    És hogy példát mondjak, a lovas kocsi például nem volt zsákutca. Arra volt kitalálva hogy a szomszédos falvakba elvigye a terhét viszonylag rövid időn belül. Ha lovaskocsival akartak volna interkontinentális utazást csinálni, na az megint csak zsákutca lett volna.
    A rakéta egy dologra jó, Föld körüli pályára állítani dolgokat. Pont, vége, ennyi minden más zsákutca amiben rakéta és űr szó együtt szerepel. Nem véletlen hogy nem megy senki a Holdra, nem megy senki a Marsra, a maximális felhasználása hogy űrszondákat lövünk ki még vele a bolygóközi ürbe, ami még so-so elmegy, bár ugye ott is sokszor évekig, évtizedekig kell várni hogy elérje a vizsgálandó területet.

    Ettől még lehet mérnöki csoda és fantasztikus teljesítmény mögötte, senki nem [email protected] le. Csak éppen nem alkalmas űrutazásra ami meg tény.
    A gőzautóra pedig mondtam hogy szintén komoly technológiai szintet képviselt, tehát nem lebecsméreltem, de a fentiek miatt ugyanúgy zsákutca volt.
  • Irasidus #30
    Már nem titok, mert elárultad. Lehet, ha egyáltalán van ilyen jelenség, vagy ha képesek ezt kimutatni CERNben, és ha ezt fel tudjuk használni ( - mert ugye neutroncsillag is létezik, aztán mégsem tudunk csinálni egyet sem.) Csupa ha. Szép dolog a remény, nem fosztalak meg tőle, de azért gondold végig...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 15:16:22
  • Attilawap #29
    Én titkon abban reménykedem hogy a CERN munkája során felfedez egy olyan jelenséget (akár fekete lyuk) aminek a segítségével meg lehetne építeni egy olyan hajtóművet, amivel lehet majd ugrálni a tér egyik pontjából a másikba. Ez megoldás lehetne a mai űrutazás problémájára.
  • Irasidus #28
    Igen, a világegyetem nagyon nagy, és tele van korlátokkal; minden technológia számára, nem csak az rakétatechnikában! Természetesen nem alakmás a ma használatos rakétahajtás csillagközi utazásra, és vannak akik szerint soha nem is lesz olyan technológia, és azok a korlátok amiket írtál - korlátok maradnak, konkrétan a nagybetűs, és áthághatatlan Fizika Törvénye által szabott korlátok! Ki tudja ezt eldönteni ma még? Ma ez van: rakéta, pont. De mint mondtam, minden technológiának meg van a maga korlátja, és attól nem lesz zsákutca vagy kevésbé csúcstechnológia, csak mert nem azt tudja amint a scifiben láttál!? Ne már, akkor nálad ezek szerint csak a "gőzszámítógép, gőzrepülő, gőzmobil" és tulajdonképpen minden gagyi, mert korlátozottan működnek és jobbat ki tudsz "találni"? Ezt értettem eddig is, csak nem értem mire jó ez!?

    Mellesleg amit te gőzautónak hívsz, az egy igen bonyolult szerkezet, és egyszer lehet el kellne mélyedni, hogyan is működnek, lehet azok után nem gőzautóznád le többet... Illetve megtudni milyen lehetőségek vannak még a rakétatechnikában, mert nincs kiaknázva minden lehetőség, a fejlődés a rakétatechnológiában is lehetséges. Sőt, adott!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 14:38:42
  • torreadorz #27
    Nem tudom mit nem értesz. Vesd össze két naprendszer átlagos távolságát egy kémiai rakéta sebességével és máris egyértelmü hogy miért zsákutca a rakéta használata ürutazásra. És akkor most ehhez még tedd hozzá például egy galaxis méretét amiből rögtön lejön hogy egy szomszédos naprendszerbe való utazás csak olyan mintha kimennél a teraszra a szobából. És rakétatechnikával még ez is több száz évig tartana. Most őszintén, te alkalmasnak tartanál egy olyan eszközt utazásra, ami a nappalidból a teraszra 2-300 év alatt juttat el? :)

    Szóval igen, ez egy gőzautó (a maga korában a gőzautó is technológia csúcs volt) és gyakorlatilag teljesen alkalmatlan a feladatra. Ettől még lehet ez a legfejletebb technológia a Földön és persze le a kalappal a mérnökök előtt mert abból kell főzni ami van, de ettől még a helyzet nem változott.
  • Irasidus #26
    Amit te gőzautónak hívsz, az az egyik legfejlettebb technológia a Földön, többek között azért is ilyen drágák (nem az üzemanyag ami sokba kerül)! Az meg nem értem mitől lenne ez zsákutca? Szerintem elég jól működik a rakétahajtás, sőt tulajdonképpen az űrben csak is rakétahajtás - vagy hatás-ellenhatás elve működik. Másról nem tudok. Amúgy ez hozzáállás szerintem a "savanyú a szőlő" kategória. Hiszen bármilyen más technológiára is rá lehet húzni, hogy mennyi baj van vele, és lehetne jobb is, és különben is a scifiben (mesében) jobbat láttál. Bocs, de szerintem arról kellene beszélni, hogy ezek a technológiák micsoda mérnöki csodák, és nem lehúzni meg fanyalogni. Persze lehet, csak minek? Mondom, szép dolog a scifi, de a valóság megint más...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 13:12:04