Háromfős legénységet, köztük a nemzet első női űrhajósát indította el Kína szombaton az első emberi dokkolási küldetés végrehajtására a világűrbe, ami kulcsfontosságú lépés lesz a 2020-ra tervezett kínai űrállomás megépítésében. A kapszula 2 nap alatt éri el a tavaly fellőtt űrlabort.

"A pekingi Úrrepülés Parancsnoki- és Irányítóközpont jelentése szerint sikeresen elfoglalta jelenlegi pályáját és kitűnő állapotban van. Kijelenthetem hogy a Sencsu 9 kilövése sikerrel zárult" - nyilatkozott a kínai emberi űrprogram parancsnoka, Cseng Van-csüan tábornok.


A Sencsu 9 sikeres kilövését élőben sugározta az állami televízió a Góbi-sivatagban elhelyezkedő Csiüncsuan Műhold Kilövő Állomásról. A legénység a tervek szerint akár 20 napot is eltölthet az űrben és a 2011 szeptemberében pályára állított Tienkung 1 űrlabor modullal összecsatlakozva egy miniatűr űrállomást hoznak létre. Az űrhajósok számos kísérletet hajtanak végre a létesítményben, illetve megtapasztalhatják az életet a súlytalanságban.

Kína az elmúlt évtizedben milliárdokat költött űrprogramjának kiépítésére, felvéve a versenyt az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, sőt a Holdra szállás is ott lebeg a terveik között, ami optimális esetben 2016-ban megvalósulhat. Első űrhajósuk 2003-ban repült a világűrbe, 2008-ban már űrsétát hajtottak végre, az emberekkel végrehajtott, kézi vezérlésű dokkolás a harmadik mérföldköve lesz a kínai űrprogramnak. Tavaly novemberben távirányítással már végrehajtottak egy összekapcsolódást a Sencsu 8 kapszulával, amit ugyancsak élő adásban közvetítettek, a miniszterelnök, Ven Csia-pao pedig a pekingi irányítóközpontból kísérte figyelemmel.


A most lezajlott kilövéssel Kína első női űrhajósa, egy 33 éves vadászpilóta, Liu Jang őrnagy hódíthatja meg az űrt. "Ez egy fontos előrelépés Kína emberi űrprogramjának" - mondta Vu Pang-kuo, a parlament elnöke a három űrhajósnak a kilövés előtt.

A Csinhua hírügynökség adatai szerint Liu a Henan tartományból származik és Pekingben él férjével. Az ő feladata a gyógyászati kísérletek lefolytatása lesz. Az egykori Szovjetunió Valentyina Tyereskova személyében 1963-ban küldött először nőt az űrbe, míg az első amerikai női űrhajós, Sally Ride 1983-ban repülhetett. A kínai állami média szerint az első női űrhajósuk kiválasztásnál férjezett, lehetőleg gyermekkel rendelkező nőt kerestek.

Legutóbb 2008 szeptemberében indított Kína emberi űrrepülést. Az elemzők szerint a cél a tervezett űrállomás moduljai összekapcsolásának gyakorlása. A most zajló küldetés alatt a legénység egy tagja végig a Sencsu 9 fedélzetén marad elővigyázatossági okokból, vagyis ketten szállásolhatják el magukat a Tienkung 1 modulban. A küldetés parancsnoka a 2008-as repülésben is részt vett 46 esztendős Csing Haj-pong, míg a harmadik űrhajós a 43 éves Liu Vang lett.


Bár maga a küldetés nem szokatlan, az a tempó, amivel Kína eljutott idáig, mindenképpen figyelemreméltó. "A sebesség az érdekes, amivel Kína kipipálja űrprogramja feladatait" - mondta Jeff Kueter, a tudomány és a politika összefüggéseit figyelemmel kísérő George C. Marshall Intézet elnöke.

Peking decemberben jelentette be ötéves űrkutatási tervét, melyben szerepel egy űrlaboratórium és egy Hold-minta visszajuttató küldetés, a céldátum mindkét esetben 2016. Korábban a Hold elérését 2020-ra ígérték, akárcsak az első kínai űrállomás létesítését. Az új tervezet szerint a kínai kormány katonai és polgári erőforrásait is mozgósítja a cél eléréséhez. A Népi Felszabadítási Hadsereg vezeti az űrprogramot, amit polgári intézmények, egyetemek és laboratóriumok segítenek.

Kína a műhold kilövések terén már piacvezetőnek számít, az elemzők szerint azonban űrtechnikáját tekintve még évekkel el van maradva az Egyesült Államoktól.