35
-
teddybear #35 Láttam már gőzhajtású repülőgépet is, de épp úgy nem terjedt el, mint a gőzautó.
Viszont a rakéta-elven működő eszközeinken kívül semmink sincs, amivel ki tudnánk jutni a világűrbe, és nem sok minden, amivel mozogni tudnánk ott. -
#34
Höhöhö!
Gőzautó mi? Primitív technológia mi? Link
XD
Their third prototype, EZEE03, was a three-cylinder unit meant to fit in a Škoda Fabia automobile. The EZEE03 was described as having a "two-stroke" (i.e. single-acting) engine of 1,000 cc (61 cu in) displacement, producing up to 220 hp (164 kW) (500 N·m or 369 ft·lbf). Exhaust emissions were said to be far below the SULEV standard. It had an "oilless" engine with ceramic cylinder linings using steam instead of oil as a lubricant. However, Enginion (link) found that the market was not ready for steam cars, so they opted instead to develop the "Steamcell" power generator/heating system based on similar technology.
A kémiai rakéta egy lehetséges technológia, ráadásul reális, szinte azonnal használható. Ha a megfelelő pénz mögötte van 10 éven belül a Marson vagyunk. Az elektromos (ion/plazma) meghajtás szintén lehetséges, de iszonyat kutatást, fejlesztést igényel még, optimista esetben 15-20 év. Térhajlítás, meg egyéb sci-fi agyalgások? Alapkutatás szinten sem vagyunk, szal 50-100-200 év, ha lehetséges ilyen egyáltalán.
Tessék választani!
Én az elsőre/másodikra szavazok, mert azt még az életemben meg tudják csinálni.
XD -
Irasidus #33 Zsákutca a rakéta? Összefoglalom a teljesség igénye nélkül. (Megjegyzés, a rakéta nem csak a kémiai-rakétát jelenti, hanem minden rakétahajtás [hatás-ellenhatás] elve alapján működő eszközt! Röviden rakéta.)
Pro.:
- nem alkalmas űrutazásra (?)
- izé, korlátolt vagyok (ok, elismerem de nem csak én, hanem a fizika törvényei is, sajnos azokat áthágni nem lehet. Vagy igen?)
- nem alkalmas arra amire gondolsz ( = csillagközi utazásra, és még kávét sem főz... gondolom. Tudom, tudom korlátolt vagyok.)
- elavult ( a nem létező, scifi/fantázia technológiákhoz - magyarul - a mesékhez képest. És valóban!)
Kontra:
- több-százmilliárdos iparág, a legdinamikusabban növekvő (a válság alatt az egyetlen iparág volt, ami tudott növekedni, és nem csak 1-2 százalékkal!)
- a rakétatechnológiák jelenlegi is fejlesztés alatt állnak, nem állt meg az élet (csak lassabb lett...)
- az egyetlen módszer amivel elhagyhatjuk a Földet, és űrben tudunk haladni tudunk (a tények makacs dolgok.)
- nincs alternatívája (!!4!négy!!!öt)
Na akkor most döntse el mindenki.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 16:24:51 -
Irasidus #32 Tisztában vagy azzal, hogy olyanra "gondolsz", olyat kérsz számon ami mai tudásunk szerint lehetetlen? Valóban amire te "gondolsz" arra nem alkalmas a rakétatechnika, viszont arra jelenlegi tudásunk szerint semmi nem alkalmas! A Fizika Törvényei makacs korlátok... a fantázia ( = gondolat) szabadabb.
"Nem véletlen hogy nem megy senki a Holdra, nem megy senki a Marsra, a maximális felhasználása hogy űrszondákat lövünk ki még vele a bolygóközi ürbe, ami még so-so elmegy, bár ugye ott is sokszor évekig, évtizedekig kell várni hogy elérje a vizsgálandó területet."
Valóban nem véletlen. Itt jön a képbe a politika. Ugyanis nem technológiai akadálya van egy ilyen utazásnak, hanem motivációs. Ha gondolod bővebben kifejtem.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 15:39:41 -
torreadorz #31 Ne legyél már korlátolt. Akkor nevezünk valamit zsákutcának ha nem alkalmas arra amire gondoltuk.
A mai rakétatechnikát űrutazásra fejlesztették ki, amire mint kiderült nem alkalmas. Még a legközelebbi bolygóra sem tudunk vele embert eljuttatni, ami egy köpésre van (űrméretekben), sőt még a legeslegközelebbi égitestre (a Holdra) is csak egy gigantikus techdemó keretében tudtunk eljutni ami olyan drága volt hogy 50 éve nem is próbálja meg senki megismételni. Ez zsákutca, soha nem fog ember (élve) eljutni a Naprendszeren kivülre rakétatechnikával de még a legközelebbi bolygó is igen erősen kérdéses, főleg ha vissza is kéne jönni.
És hogy példát mondjak, a lovas kocsi például nem volt zsákutca. Arra volt kitalálva hogy a szomszédos falvakba elvigye a terhét viszonylag rövid időn belül. Ha lovaskocsival akartak volna interkontinentális utazást csinálni, na az megint csak zsákutca lett volna.
A rakéta egy dologra jó, Föld körüli pályára állítani dolgokat. Pont, vége, ennyi minden más zsákutca amiben rakéta és űr szó együtt szerepel. Nem véletlen hogy nem megy senki a Holdra, nem megy senki a Marsra, a maximális felhasználása hogy űrszondákat lövünk ki még vele a bolygóközi ürbe, ami még so-so elmegy, bár ugye ott is sokszor évekig, évtizedekig kell várni hogy elérje a vizsgálandó területet.
Ettől még lehet mérnöki csoda és fantasztikus teljesítmény mögötte, senki nem sz@rozta le. Csak éppen nem alkalmas űrutazásra ami meg tény.
A gőzautóra pedig mondtam hogy szintén komoly technológiai szintet képviselt, tehát nem lebecsméreltem, de a fentiek miatt ugyanúgy zsákutca volt. -
Irasidus #30 Már nem titok, mert elárultad. Lehet, ha egyáltalán van ilyen jelenség, vagy ha képesek ezt kimutatni CERNben, és ha ezt fel tudjuk használni ( - mert ugye neutroncsillag is létezik, aztán mégsem tudunk csinálni egyet sem.) Csupa ha. Szép dolog a remény, nem fosztalak meg tőle, de azért gondold végig...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 15:16:22 -
Attilawap #29 Én titkon abban reménykedem hogy a CERN munkája során felfedez egy olyan jelenséget (akár fekete lyuk) aminek a segítségével meg lehetne építeni egy olyan hajtóművet, amivel lehet majd ugrálni a tér egyik pontjából a másikba. Ez megoldás lehetne a mai űrutazás problémájára. -
Irasidus #28 Igen, a világegyetem nagyon nagy, és tele van korlátokkal; minden technológia számára, nem csak az rakétatechnikában! Természetesen nem alakmás a ma használatos rakétahajtás csillagközi utazásra, és vannak akik szerint soha nem is lesz olyan technológia, és azok a korlátok amiket írtál - korlátok maradnak, konkrétan a nagybetűs, és áthághatatlan Fizika Törvénye által szabott korlátok! Ki tudja ezt eldönteni ma még? Ma ez van: rakéta, pont. De mint mondtam, minden technológiának meg van a maga korlátja, és attól nem lesz zsákutca vagy kevésbé csúcstechnológia, csak mert nem azt tudja amint a scifiben láttál!? Ne már, akkor nálad ezek szerint csak a "gőzszámítógép, gőzrepülő, gőzmobil" és tulajdonképpen minden gagyi, mert korlátozottan működnek és jobbat ki tudsz "találni"? Ezt értettem eddig is, csak nem értem mire jó ez!?
Mellesleg amit te gőzautónak hívsz, az egy igen bonyolult szerkezet, és egyszer lehet el kellne mélyedni, hogyan is működnek, lehet azok után nem gőzautóznád le többet... Illetve megtudni milyen lehetőségek vannak még a rakétatechnikában, mert nincs kiaknázva minden lehetőség, a fejlődés a rakétatechnológiában is lehetséges. Sőt, adott!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 14:38:42 -
torreadorz #27 Nem tudom mit nem értesz. Vesd össze két naprendszer átlagos távolságát egy kémiai rakéta sebességével és máris egyértelmü hogy miért zsákutca a rakéta használata ürutazásra. És akkor most ehhez még tedd hozzá például egy galaxis méretét amiből rögtön lejön hogy egy szomszédos naprendszerbe való utazás csak olyan mintha kimennél a teraszra a szobából. És rakétatechnikával még ez is több száz évig tartana. Most őszintén, te alkalmasnak tartanál egy olyan eszközt utazásra, ami a nappalidból a teraszra 2-300 év alatt juttat el? :)
Szóval igen, ez egy gőzautó (a maga korában a gőzautó is technológia csúcs volt) és gyakorlatilag teljesen alkalmatlan a feladatra. Ettől még lehet ez a legfejletebb technológia a Földön és persze le a kalappal a mérnökök előtt mert abból kell főzni ami van, de ettől még a helyzet nem változott. -
Irasidus #26 Amit te gőzautónak hívsz, az az egyik legfejlettebb technológia a Földön, többek között azért is ilyen drágák (nem az üzemanyag ami sokba kerül)! Az meg nem értem mitől lenne ez zsákutca? Szerintem elég jól működik a rakétahajtás, sőt tulajdonképpen az űrben csak is rakétahajtás - vagy hatás-ellenhatás elve működik. Másról nem tudok. Amúgy ez hozzáállás szerintem a "savanyú a szőlő" kategória. Hiszen bármilyen más technológiára is rá lehet húzni, hogy mennyi baj van vele, és lehetne jobb is, és különben is a scifiben (mesében) jobbat láttál. Bocs, de szerintem arról kellene beszélni, hogy ezek a technológiák micsoda mérnöki csodák, és nem lehúzni meg fanyalogni. Persze lehet, csak minek? Mondom, szép dolog a scifi, de a valóság megint más...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.13. 13:12:04 -
torreadorz #25 Ezt nem tudja senki, de az látszik hogy a rakétahajtás zsákutca a világürben. Föld körüli dolgokra jó (bár ott sem olcsó).
Kicsit olyan mint a gőzautó, hogy persze megy-megy, csak nem túl gyorsan, nem túl jól irányitható, nem túl gyors és ne akarj vele körbeautózni egy kontinenst.
A probléma hogy per pillanat senki nem tud jobb (müködő) megoldást. -
Irasidus #24 Szép dolog, ha valaki szereti a scifit, de talán mégsem kellene összekeverni a meséket (fiction) a valósággal, vagy csak a realitásérzék nem működik egyeseknél? -
ostoros #23 nem rossz, de akkor már inkább egyszerű térhajlítás! Itt vagyunk, hopp, ott vagyunk. -
Attilawap #22 Hiperhajtómű. Utazás az űrben a tér meggörbítésével. :) -
Irasidus #21 "Az, hogy más a hajtóanyag, a szerkezet jobb, erősebb, könnyebb ötvözetekből készül, önmagában marha kevés. Egy teljesen új szisztémára, gyökeresen új, forradalmi technológiára lenne szükség a továbblépéshez, mert ez a rakétahajtásos kövület kevés az ilyen grandiózus tervekhez."
Mire gondolsz, mit kellene tenni? -
#20
Azért nem ilyen szigorú a helyzet. Az, hogy elindulnak és kitűzik a zászlót, meg benne leszek a tévében, annak én se sok tetejét látom.
Egy olyan program, ami a helyszínen vizsgálódik egy hosszabb ideig, pár hónapig meghatározza a környezeti feltételeket, kockázatokat, annak több értelme van.
A kémiai rakétának vannak előnyei, pl hogy megtudnánk csinálni. Tudnánk még nukleárisat is, de azt mostanában nem szeressük. Marad még a fejlett elektromos, de ahhoz megint csak egy bazi reaktor kéne az űrbe és ilyen technológiánk még nem igen van. A költségek pedig csillagászatiak lennének. Viszont az űrhajó valszeg nem csak egyszerhasználatos eldobható lenne, ami azért megfontolandóvá teszi. 10-20 évig furikázhatnánk vele a Naprendszerben, ráadásul sokkal gyorsabb lenne, mint a mai rakéták, de ugye sokkal sokal drágább is.
A kémiai rakétákkal az út oda vissza 1-2 évig tartana, ami azért gáz, mert közben az űrhajósok jelentős dózist kapnának. Szóval a sugárvédelem kérdésében is előre kéne lépnünk. Ami persze a másik esetben is fenn áll, mert ha az elektromos űrhajóval akarunk messzebb menni, akkor ott is ki lesznek téve ugyan ilyen mértékű sugárzásnak az emberkék. Az óriásbolygók mágneses terei pl. ezt még koncentrálják is, szóval arrafelé emberes küldetés még ha lenne is hozzá meghajtásunk gyakorlatilag emiatt elképzelhetetlen.
Az ürrepülő gyakorlatilag egy többszörfelhasználható alacsony földkörüli pályára történő szállítást biztosító eszköz volt, nem valami szent grál, ami leváltja a hagyományos rakétákat. Hiszen az is egy rakéta volt tulajdonképpen, csak a visszatérő egysége repülőszerű. Namost azt gondolták, hogy a választott technológiával a légiszállítás olcsóságát és biztonságát hozzák el. Egyik sem jött be.
Nem azért mert kémiai meghajtással ne lehetett volna, hanem sokkal inkább mert költséghatékonyság szempontjából egy csomó dolgot kispóroltak, teszem azt a mentőrendszereket.
Azt hogy akkor, a 70-es években tudtak volna ilyen eszközt építeni kb biztos, hogy nem, ma meg biztos, hogy igen. Ez a különbség.
Ezzel a rendszerrel már viszonylag olcsón lehetett volna felhordani egy nagyobb jármű részeit földkörüli pályára ott összeszerelni. De hogy mit szerelünk össze az a parancsnoki kabinon kívül még a mai napig kérdőjel.
A kocsihoz az ülést, a kormánykereket, meg a műszerfalat tehát már megvettük, irány a Mars! :D -
TokraFan #19 Valamikor el kell kezdeni, ez igaz, de bizonyos célokhoz meg kéne várni az alkamas technológia felfedezését. A rakétarendszerű űrjármű közel sem az. Az űrrepülő anno továbblépésnek tűnt, míg ki nem derültek a hiányosságai, de most ez így kb. vissza a kaptafához. Az, hogy más a hajtóanyag, a szerkezet jobb, erősebb, könnyebb ötvözetekből készül, önmagában marha kevés. Egy teljesen új szisztémára, gyökeresen új, forradalmi technológiára lenne szükség a továbblépéshez, mert ez a rakétahajtásos kövület kevés az ilyen grandiózus tervekhez. Ejtőernyős landolás az Óceánba...na ne vicceljenek már...
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2014.11.12. 00:51:46 -
#18
Namost igazából a rendszerszerű gondolkodás hiányzik az emberiségből. Ami nem feltétlenül baj a jelenlegi szintünkön, mert mind a saját társadalmunkról, mind a környezetünkről marha kevés a tudásunk. Kb igazi tudománynak nevezhető ismereti rendszerünk, olyan 300 éve van.
Ehhez képest egy olyan projekt, ami a Föld és az ember viszonyát helyezné új alapokra, kb 1000 év kifutású, szerintem.
Egy bolygó, mint pl a Mars kolonizálása ennek meg akár soxorosa.
Szal jogos a felvetés, hogy mit akarunk? Egy szál faszban óceánt átúszni?
Csak hát mondjuk Kolumbus is pár lélekvesztővel indult el és marha mákja volt, hogy ott volt egy egész földrész útközben, mert kicsit alábecsülte a távolságot és túlbecsülte a képességeit.
Tanulság, hogy valamikor csak el kell azért indulni és soha nincs olyan, hogy a legjobb időpont. Az úttörők meg azért úttörők, mert a tudásuk és képességeik hiányosságait a szerencsével, meg emberi életekkel pótolják. Aki nem úttörő fajta, az marad a saját földrészén és elmegy egy céghez mondjuk hülye játékokat írni mobilokra, mert annak ugye sokkal több értelme van és kevésbé kockázatos is.
;)
Kolumbus viszont szerencsére elindult, és 500 évvel később ő meg a követői leszármazottai ma a világ egyik legnagyobb hatalmát mondhatják magukénak.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2014.11.11. 22:03:01 -
Archenemy #17 "Napi 100 000 embertársunk hal kínhalált a bolygón a nyomor miatt (ó és még hány százezer egyéb értelmetlen, igazságtalan halál van a Földön)"
Google: How many people die each day
"Of the roughly 150,000 people who die each day across the globe, about two thirds—100,000 per day—die of age-related causes."
Tehát 150k hal meg naponta, ebből 100k idős korhoz köthető okokból. A maradék 50k-ból nyilván elég sok a baleset vagy betegség (rák, aids). Szóval a nyomor miatt naponta százezrével kínhalált haló emberek egy pöttyet túlzás. -
Papichulo #16 leginkább intergalaktikusan, mert értelme annak van
Ugye nem tudod, hogy mit jelent az intergalaktikus? :) -
Irasidus #15 Sehogy, de a hatásvadász címeket tessék elfelejteni, nem túl jelentős a Mars légkör vesztése (2,5-szeres részecskeveszteség), és jelenleg a Nap nem túl aktív, egyesek szerint legalább 10 millió évük lesz (addig csak megoldják), míg mások azt mondják Ma már nem elég a Napszél arra, hogy komoly kárt tegyen a légkörben. Mindenesetre csillagászati léptékben tessék gondolkodni. Egyébkén, meg lehetne oldani mágneses műholdakkal, mondjuk ilyet ma is tudnák csinálni... -
#14
Sokkal messzebb. Egy olyan bolygó ökoszisztémáját sem tudjuk kedvünk szerint befolyásolni, ami nem halott, hanem nagyon is élő. A Marsnál elve a vicces az, hogy a légkör megszökését hogyan akadályozná meg bárki...? Mágneses tér hol lesz? Stb... -
Irasidus #12 Az említett országok pénzek tizedét sem fordítják ürhajózásra, mint az usa. Lehet utálni de ez tény. Megtenni sokmindent meg lehet, és mégsem... -
Irasidus #11 Milyen látszat? -
Nemzsidó #10 Most az oroszok revansot vehetnek a Phobos-ért, a jenki űrhajó sem hagyja el a Földet még ezer km-re sem, s valóban tesztelhetik a hőpajzsok darabjait. De ez csak az egyik lehetőség, mert ott van az IÁ, vagy Kína, stb, melyeknek számolatlanul van pénze, eszköze, s ha valóban ki akarnak szúrni az amcsikkal, meghekkelik, vagy akár le is lövik az usa játékszerét. Majd azt mondják legfeljebb: bocsika, nem sejtettük, hogy ez ilyen fontos, különben sem mi voltunk, egyszerű műszaki hiba :) -
Irasidus #8 Tudsz jobbat? Bocsánat, elfelejtettem még ilyet sem tudsz, csak kritizálni. De mire föl? Egyébként meg nem, nem ugyanaz az kémia rakéta, ez sokkal jobb. Másrészt a média rád is ragad rendesen, csak mert rakétákat ne felövik, hanem indítják. Azt hiszem ez a hozzászólásod kár volt megírni... -
lammaer #7 Ez még mindíg ugyanaz a kémiai rakéta technológia mint amivel fellőttük a szputnyikot? -
#6
hol van még az "űrhajózás" a sci-fikben vizionalizált megoldásoktól.. ez még nem "űrmeghódíccsa", csak kb annyi mint az óceánba ugrani egy fatuskóval -
Attilawap #5 Na, mégis lesz űrmeghódíccsa? :D -
#4
Viszont azt letesztelhetik vele, hogy a a Holdról visszatérő űrhajó védőpajzsa kibírja-e a nagyobb sebesség okozta hőt. -
Pares #3 Nehéz szülés volt... 10 éve kezdődött a fejlesztése... -
#2
Hogy asszondja: "5793 kilométerre távolodva el bolygónktól. Összehasonlításként a Nemzetközi Űrállomás 400 kilométeres magasságban kering."
Mondjuk, csak az összehasonlításképpen, a Hold, Földtől mért távolság 384 400 km.
Szóval még a holdig sem ment el......
-
SirBubu #1 Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai
Fölszállt az Orion,
McLane a parancsnok
Mellette Tamara, az Orion szamara
Zúgnak a harangok,
Jönnek a mocskos varangyok.
Utoljára szerkesztette: SirBubu, 2014.11.09. 09:08:32