SG.hu·
Ezeréves viking erődöt találtak
Hosszú szünet után újabb körerődöt találtak Dániában, amely az Anglia elleni invázió része lehetett.
A több mint 10 évszázaddal ezelőtt felépített viking körerődök kutatása elsősorban Dániában számít népszerűnek, hiszen bár ezen népcsoport tagjai és leszármazottaik számos egyéb régióban, így például Észak-Amerikában és a Kijevi Ruszban is megtalálhatók voltak, jelenlegi tudásunk szerint egyedül itt építettek kör alakú erődöket. Most egy újabb ilyen példányra bukkantak az országban.
A Koppenhágai Egyetem archeológusai a dán fővárostól mintegy 50 km-re délre találtak rá az érdekes maradványokra, amelyek mind alakjukban, mind pedig belső elrendezésükben a jóval korábban, több mint 60 évvel ezelőtt felfedezett erődítésekre hasonlítanak. Ezen viking körerődök jellemzője a névből is rögtön kivehető kialakítás, amely egy 145-150 méter átmérőjű kört jelent, ezt pedig egy mintegy 10 méter széles földhányás védi a behatolóktól. Ezen erődítések a négy égtáj felé néző kapukkal rendelkeztek, belső terüket pedig ehhez hasonlóan négy része osztották, a szakemberek szerint viking stílusú, elnyújtott házakkal töltve meg azt, barakként, illetve gyakorlótérként hasznosítva a területet.
A kutatók úgy vélik, hogy a 10. század második felében uralkodó, Dániát és Norvégiát a keresztény világhoz csatoló I. (Kékfogú) Harald uralkodása alatt építették a most felfedezett példányt. Mások szerint azonban nem ő, hanem fia, I. Svend parancsára húzták fel ezen körerődöket, aki Anglia inváziójára készült, 1013-ban pedig el is foglalta Londont, így az akkor még picinyke szigetországi királyság első dán királya lett. A most megtalált erődítés ezen invázió előkészítésében játszhatott szerepet, az abban résztvevő katonaság gyakorlatoztatása, felkészítése révén.
A vikingek valószínűleg a korábbi angliai expedícióik során láthattak hasonló kialakítású, korai római erődöket, innen lesték el a geometriai formát, majd kezdték el kiépíteni saját változataikat.
A több mint 10 évszázaddal ezelőtt felépített viking körerődök kutatása elsősorban Dániában számít népszerűnek, hiszen bár ezen népcsoport tagjai és leszármazottaik számos egyéb régióban, így például Észak-Amerikában és a Kijevi Ruszban is megtalálhatók voltak, jelenlegi tudásunk szerint egyedül itt építettek kör alakú erődöket. Most egy újabb ilyen példányra bukkantak az országban.
A Koppenhágai Egyetem archeológusai a dán fővárostól mintegy 50 km-re délre találtak rá az érdekes maradványokra, amelyek mind alakjukban, mind pedig belső elrendezésükben a jóval korábban, több mint 60 évvel ezelőtt felfedezett erődítésekre hasonlítanak. Ezen viking körerődök jellemzője a névből is rögtön kivehető kialakítás, amely egy 145-150 méter átmérőjű kört jelent, ezt pedig egy mintegy 10 méter széles földhányás védi a behatolóktól. Ezen erődítések a négy égtáj felé néző kapukkal rendelkeztek, belső terüket pedig ehhez hasonlóan négy része osztották, a szakemberek szerint viking stílusú, elnyújtott házakkal töltve meg azt, barakként, illetve gyakorlótérként hasznosítva a területet.
A kutatók úgy vélik, hogy a 10. század második felében uralkodó, Dániát és Norvégiát a keresztény világhoz csatoló I. (Kékfogú) Harald uralkodása alatt építették a most felfedezett példányt. Mások szerint azonban nem ő, hanem fia, I. Svend parancsára húzták fel ezen körerődöket, aki Anglia inváziójára készült, 1013-ban pedig el is foglalta Londont, így az akkor még picinyke szigetországi királyság első dán királya lett. A most megtalált erődítés ezen invázió előkészítésében játszhatott szerepet, az abban résztvevő katonaság gyakorlatoztatása, felkészítése révén.
A vikingek valószínűleg a korábbi angliai expedícióik során láthattak hasonló kialakítású, korai római erődöket, innen lesték el a geometriai formát, majd kezdték el kiépíteni saját változataikat.