Ötvös Tibor

Megtalálták a Pokol Kapujának őrzőit

Törökországban találtak rá régészek a Pokol Kapujának őrzőire két egyedi szobor formájában, melyek az ősi Hierapoliszban, a Szent Városban jelezték a lakók számára az Alvilág bejáratát.

A Pluto kapujának is nevezett barlang (görögül Ploutonion, latinul Plutonium) a görög-római mitológia szerint az Alvilág kapujaként szolgált, mely az ősi Hierapolisz (ma Pamukkale) városában volt megtalálható és mérgező gázok törtek elő belőle. A jelenlegi Délnyugat-Törökország területén található felfedezést márciusban tette közzé a Salentói Egyetem régészprofesszora, az olasz Francesco D'Andria, aki egyben a kutatás vezetője is.

A beszámolóban az úriember elárulta, hogy a barlanggal együtt egy templom maradványait is megtalálták, mely valószínűleg az ősi szertartásokban játszott kiemelt szerepet. Érdemes megjegyezni, hogy a barlang még a mai napig aktív, az épületek feltárása során számos madár repült bele a kitörő gázokba és pusztult is el, szinte azonnal.

A lelet meghozta a professzor kedvét a további munkálatokhoz, melynek meg is lett az újabb eredménye. D'Andria és csapata ugyanis a hétvégén két szobrot talált, melyek a Pokol Kapujának őrzőit ábrázolják. Az egyik egy kígyó, mely az Alvilág "szimbóluma" volt, a másik pedig Kerberosz, a háromfejű kutya, aki a görög mitológiában őrizte a Pokol bejáratát. Utóbbiról a régész mindössze annyit mondott: "Nagyon rémisztő egy szobor."

Emellett számos termálforrást is felfedeztek, melyek miatt egyébként a város és annak gyógyfürdői nagyon népszerűek voltak a zarándokok számára, mivel gyógyító hatást tulajdonítottak a feltörő víznek. De nem csupán a "közemberek" kedvelték a helyet, a történészek szerint az egyiptomi királynő, Kleopátra is rendszeresen élvezte az ottani fürdőhelyeket. Érdekesség, hogy a két szobrot is a vízből emelték ki. D'Andria tovább folytatja a feltárást és reményei szerint hamarosan újabb felfedezéseket hozhatnak majd nyilvánosságra.

Hierapolisz éppen a termálvizének köszönheti megalakulását. A legenda szerint i.e. 190-ben a pergamoni király lánya nagyon beteg volt, melyre egyszerűen nem találtak gyógymódot. Az egyik orvos javasolta, hogy fürdőzzön meg Pamukkale forrásvizében, amitől szinte azonnal javult az állapota. Hálából az uralkodó felépíttette a várost és ezután kiemelt szerepet kapott a gyógyításban, mely mind a mai napig kitart.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • btb300 #24
    Szívesen!
    Amúgy valóban érdekes a filozófusoknak nem csak a gondolataival, hanem az életével is megismerkedni, az is beszédes lehet. Persze azt nem tudhatjuk, hogy valóban igazat olvasunk-e róluk. Amiért Nietzsche számomra rokonszenves, az az igazság keresése iránti szenvedély és elhivatottság, amiért minden követ hajlandó volt megmozgatni.
  • ManoNegra #23
    Köszönöm!

    Elkezdtem olvasni az Antikrisztust, de valahogy az elején elment tőle a kedvem. A kereszténységet találta minden baj okozójának, mégpedig azért, mert az a részvét vallása, és ez úgy borzasztó, ahogy van. Szerinte. Mert ezzel az alját támogatjuk, aki nem is érdemli meg az életet, az übermenschek pedig kivesznek, mert nem kompatibilisek ezzel a részvét vallással..

    A sors fura fintora, hogy (ha igaz a legenda), egy megvert ló iránt érzett részvéte taszította végső letargiába és elképzelhető, hogy rájött, mekkorát tévedett. :-)
  • btb300 #22
    Hello!

    A valósághoz való viszonya alapján hasonlította Jézust a buddhistákhoz, igazából máshogy értelmezi az evangéliumokban írtakat, mint a Biblia többi része, pl. Pál levelei, stb. Jézust egy, a valósággal gyakorlatilag betegesen szembesülni képtelen, ezért azt tagadó személynek látja, aki emiatt má-már nihilista hozzáállás jellemzi. Egy angol idézetet találtam, ami nálam jobban ki tudja fejteni a témát:
    This idea is vital, in that it relates directly with Nietzsche's conception of the historical Jesus. Nietzsche paints a picture of the Jesus of history as being a true evangel, which means that he did not subscribe to the concepts of guilt, punishment, and reward. He did not engage in faith, but only in actions, and these actions prescribed a way of life which Nietzsche sees as rather Buddhistic. The evangel does not get angry, does not pass judgment, and neither does he feel any hatred or resentment for his enemies. He rejected the whole idea of sin and repentance, and believed that this evangelical way of life was divine in itself, closing the gap between man and God so much that it is God, according to Nietzsche. Therefore, he saw prayer, faith, and redemption as farcical, instead believing that the "kingdom of heaven" is a state of mind that can be experienced on earth by living this type of peaceful, judgment-suspending existence, free from worry, guilt, and anger.
  • Archenemy #21
    Neem, az ötlet innen van nekem:

    http://hartay.blog.beol.hu/2012/04/20/koelho-pal-bolcsessegek-melyekbe-belezavarodtam/

    :)
  • ManoNegra #20
    Köszi! Először azt hittem, hogy az Instant Coelhoból van az idézet. :-)
  • Macropus Rufus #19
    :) oké, de a Gilgamesh eposz tényleg leírja pl. Noé sztoriját, csak aki nekünk Noé (illetve Noah az eredeti szöveg szerint) az nekik Utnapishtim volt. De a sztori pontosan ugyan az. Természetesen az egész kiindulási pont fikció, mert elöbb Isten létét v. nem létét kellene bizonyítani. Amíg ez nincs tisztázva, addíg a vallás egy fikció.
  • Archenemy #18
    Ezt az alábbi idézet tudja a legnyilvánvalóbban megvilágítani:

    "Az energiavonalak szívcsakrája a Szentháromságban egyesül. A látás mindent eltakar vagy inkább felfed, most hirtelen nem is tudom. Mindenesetre az univerzum csodája a lovak vágtatásához hasonlóan zakatol, mert ott van valahogy a menny is, de persze lovak nélkül, ám a lovakon belül. Meg az egészhez hozzájön a harmónia is valahogy."

    (Paul Coelho: Bölcsességek, melyekbe belezavarodtam)

    Remélem tudtam segíteni. Csak szólj nyugodtan máskor is, ha valami nem tiszta!

    :)
  • ManoNegra #17
    Össze tudnád foglalni pár szóban, hogy Jézus milyen értelemben nevezhető buddhistának? Most nem biztos hogy keresztül szeretném rágni magam egy elmeháborodott filozofálgatásán.
  • btb300 #16
    Azt azért ne felejtsétek el, hogy a vízözön legendája valószínűleg a Fekete-tenger feltöltődésének eseményét örökíti meg, ami jelentős népmozgásokat indíthatott el, és ezért sok helyre függetlenül is eljuthatott. Aki a buddhista zsidó kifejezést nem érti, annak olvasásra ajánlott Nietzsche Antikrisztus című könyve, érdekes.
  • Amaymon #15
    Upsz igaz elírtam, így jár pórul, aki gyorsan trollkodni akar egyet :D