Gyurkity Péter
13 ezer éves csontváz igazolja az indiánok eredetét
Egy Mexikóban évekkel ezelőtt felfedezett csontváz DNS-mintája is ázsiai eredetre utal.
A Yukatán-félsziget barlangrendszereinek kutatása közben találtak rá még évekkel ezelőtt egy csaknem tökéletes állapotban lévő emberi koponyára, amely egy 15-16 éves lányé lehetett. A nemrég elvégzett szénizotópos kormeghatározás szerint mintegy 13 ezer évvel ezelőtt érte a halál a fiatal lányt, akinek maradványai így betekintést nyújtanak a történelem előtti időkbe.
A lelet érdekessége, hogy egy ma már a víz által elöntött barlangban helyezkedik el, így mintegy 8 ezer éven keresztül kitűnő állapotban őrződött meg, ami a sötétnek és a nehéz hozzáférhetőségnek köszönhető. A felfedezésre még 2007-ben került sor, amikor három mexikói búvár rátalált a barlangokra, amelyek 13 ezer évvel ezelőtt még száraznak és könnyen elérhetőnek bizonyultak. A szinte tökéletes állapotban lévő emberi csontváz mellett 26 állatfaj példányainak maradványait is megtalálták, ezek között főleg nagy testű állatok, így medvék és kardfogú tigrisek is szerepelnek. Az utolsó jégkorszak vége felé nyilván a védettség és az élelem reményében húzódhattak ide a különböző élőlények, a klíma változásával azonban a barlangrendszer végül víz alá került.
A maradványok dokumentálására és feldolgozására 2011-ben egy nemzetközi kutatócsoport alakult, az azóta elvégzett munka eredményeinek egy részét ismerhettük most meg. A mitokondriális DNS vizsgálatából például kiderült, hogy a Hoyo Negro névre keresztelt barlangban talált koponya (amely szinte teljesen ép felső fogsorral maradt ránk) egykori tulajdonosa a paleo-amerikaiak népességébe sorolható, ám dacára annak, hogy ezen emberek (a koponya formájában és egyéb külső és belső jellemzőkben) különböznek a ma élő indiánoktól, az eltérés nem jelenti azt, hogy valamikor - nagy valószínűséggel még Beringiában, vagyis a jégkorszakban még járható földszoros környékén - egyazon csoporthoz tartoztak. A kutatók szerint a két népesség az utóbbi 8-9 ezer évben lezajlott evolúciós változások révén vált el egymástól, bár ez másokat arra késztetett, hogy két teljesen eltérő népességre, ezáltal pedig eltérő származásra vonatkozó következtetéseket vonjanak le.
A barlangot egyébként nem olyan rég le kellett zárni, mivel amatőr búvárok megrongálták a helyszínt és a maradványokat, a jövőben ezt igyekeznek elkerülni.
A Yukatán-félsziget barlangrendszereinek kutatása közben találtak rá még évekkel ezelőtt egy csaknem tökéletes állapotban lévő emberi koponyára, amely egy 15-16 éves lányé lehetett. A nemrég elvégzett szénizotópos kormeghatározás szerint mintegy 13 ezer évvel ezelőtt érte a halál a fiatal lányt, akinek maradványai így betekintést nyújtanak a történelem előtti időkbe.
A lelet érdekessége, hogy egy ma már a víz által elöntött barlangban helyezkedik el, így mintegy 8 ezer éven keresztül kitűnő állapotban őrződött meg, ami a sötétnek és a nehéz hozzáférhetőségnek köszönhető. A felfedezésre még 2007-ben került sor, amikor három mexikói búvár rátalált a barlangokra, amelyek 13 ezer évvel ezelőtt még száraznak és könnyen elérhetőnek bizonyultak. A szinte tökéletes állapotban lévő emberi csontváz mellett 26 állatfaj példányainak maradványait is megtalálták, ezek között főleg nagy testű állatok, így medvék és kardfogú tigrisek is szerepelnek. Az utolsó jégkorszak vége felé nyilván a védettség és az élelem reményében húzódhattak ide a különböző élőlények, a klíma változásával azonban a barlangrendszer végül víz alá került.
A maradványok dokumentálására és feldolgozására 2011-ben egy nemzetközi kutatócsoport alakult, az azóta elvégzett munka eredményeinek egy részét ismerhettük most meg. A mitokondriális DNS vizsgálatából például kiderült, hogy a Hoyo Negro névre keresztelt barlangban talált koponya (amely szinte teljesen ép felső fogsorral maradt ránk) egykori tulajdonosa a paleo-amerikaiak népességébe sorolható, ám dacára annak, hogy ezen emberek (a koponya formájában és egyéb külső és belső jellemzőkben) különböznek a ma élő indiánoktól, az eltérés nem jelenti azt, hogy valamikor - nagy valószínűséggel még Beringiában, vagyis a jégkorszakban még járható földszoros környékén - egyazon csoporthoz tartoztak. A kutatók szerint a két népesség az utóbbi 8-9 ezer évben lezajlott evolúciós változások révén vált el egymástól, bár ez másokat arra késztetett, hogy két teljesen eltérő népességre, ezáltal pedig eltérő származásra vonatkozó következtetéseket vonjanak le.
A barlangot egyébként nem olyan rég le kellett zárni, mivel amatőr búvárok megrongálták a helyszínt és a maradványokat, a jövőben ezt igyekeznek elkerülni.