Gyurkity Péter

Csak most tűnt el a Nagy-tavak jégtakarója

Az adatgyűjtés kezdete óta nem volt példa arra, hogy a Nagy-tavak jege egészen júniusig kihúzta volna.

Az észak-amerikai kontinensen a legutóbbi tél igencsak keménynek bizonyult, ennek jeleit nemcsak január-februárban, de még májusban is megfigyelhettük. A hosszan kitartó hideg a Nagy-tavak felszínén is jól látható volt, a vaskos jégtakaró egészen június elejéig kihúzta, amire eddig nem volt példa.

A globális felmelegedés körüli vita szempontjából mindenképpen érdekes tény, hogy a kemény tél több szempontból is egyedülállónak bizonyult (azt ugyebár tudjuk, hogy a klímaváltozás egyes régiókban inkább lehűlést hoz magával). A tavasz folyamán több jelentést is olvashattunk arról, hogy a Nagy-tavak felszínének jó részét még mindig összefüggő jégtakaró borítja, ez az arány március elején még 92 százalékos volt, de áprilisban is csak 40 százalék körülire ment le, a helyzetet pedig bizonyos szempontból tovább rontotta, hogy májusban többen nagyobb jégdarabokat láttak, ami a hajózás számára jelent komoly akadályt.

A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) csak június 9-én jelentette, hogy a Nagy-tavak területéről immár teljesen eltűnt a jég, ezt azonban némi kételkedés fogadta, hiszen még az utóbbi napokban is megtalálhatók voltak a víz felszínén úszó kisebb jégtáblák. Az említett dátum azonban már önmagában véve is új rekordot jelent, hiszen az adatgyűjtés kezdete, vagyis a hetvenes évek eleje óta nem volt arra példa, hogy a jég egészen június hónapjáig kitartson - 1979-ben május végén, 1996-ban és 2003-ban pedig május 29-én ért véget ez az időszak és vette kezdetét hivatalosan is a nyár. A jég elolvadása persze nem jelenti a fürdőszezon kezdetét, különösen nem a régió nyugati részein, itt még igencsak hűvös a víz, amire jó példa a Felső-tó mindössze 4 fokos hőmérséklete.

A múlt héten az Erie-tó bizonyult a legmelegebbnek, a 18 fokos víz már tűrhetőnek mondható, különösen egy ilyen nagy kiterjedésű vízfelület esetében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • sanyicks #20
    az elég valószínűtlen hogy a hőmérés pontosabb lenne mint régen volt... nem egy bonyolult dolog az a hőmérő.
  • teddybear #19
    Rosszul tudod. A szüleim házában sincs keringtető szivattyú a központi fűtésben. Egyszerűen vastagabb csöveket használtak az építésekor, olyan vastagot, hogy a hőáramlással és a gravitációs hatással keringteti a vizet.
    Az az előnye, hogy nem kell áram a működéséhez, hátránya, hogy drágább megépíteni.
  • csulok0000 #18
    Ez kb olyan mint a Biblia: Ha j ótörténik veled akkor isten jutalmaz, ha rossz akkor isten büntet.
    Ha meleg van akkor a Globális felmelegedés, Ha hideg van akkor is globális felmelegedés.

    Ráadásul olyan dologról van szó amit tényleges csak az elmúlt évtizedekben kezdtük komolyabban tanulmányozni. Kíváncsi vagyok hogy pl. 20 éve hány mérési adat jutott 1 négyzetkilométerre és mennyi manapság, vagy 50 évvel ezelőtt. Ráadásul az adatok is összehasonlíthatatlanok mert mindig fejlődik a technika és egyre pontosabb műszerekkel végzik a méréseket. Ezért is tartom kicsit hülyeségnek globális felmelegedésről beszélni, mikor 130 év alatt elvileg 0.8C°-ot emelkedett a globális átlaghőmérséklet. Bár kíváncsi lennék az 1880-as évek méréseinek a föld lefedettségét részletező statisztikáira, ill. hogy mennyire voltak pontosak azok a műszerek.
  • gforce9 #17
    Nálunk sincs. :) Nem is akarom szivattyús zártrendszerre átszerelni, mert így áramszünet esetén sincs gond, fő az óvatosság. Hülye időket élünk.
  • WoodrowWilson #16
    Nem feltétlenül. Nálunk pl. sose megy a szivattyú.
  • Molnibalage #15
    Nem pontos az analógia, mert a fűtési rendszerekben van keringtető szivattyú.
  • Molnibalage #14
    A baj az, hogy a globális áltaghőmérséklet növekedés és egy lokális furcsaság mellett nem tudsz különbséget tenni...
  • teddybear #13
    Csak éppen azt nem írják le, hogy ha nem lenne hőmérséklet-különbség a sarki és az egyenlítői területek között, akkor el sem indulna a tengeráramlat kiegyenlíteni azt. Tulajdonképp a központi fűtés ugyanígy működik, csak a sarki területeket a radiátor, az egyenlítőt meg a kazán helyettesíti.

    Olyan nehéz ezt felfogni?

    Az összes többi hatás már csak az áramlat irányát befolyásolja, és nem a létrehozója annak.
  • Macropus Rufus #12
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Tengeráramlatok

    A Föld forgása
    A tenger felszínének felmelegedése
    Víztömegek hőmérséklete
    A tengerfenék domborzata
    Mindezek eredményeként a származási terület tulajdonságait hordozó víztömegek eljutnak az óceán távoli területeire, ahol eltérő sűrűségük miatt a mélybe süllyednek vagy a felszínen szétterülnek.

    Irányukat, mozgásukat befolyásoló tényezők:

    a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő)
    a szárazföldek elhelyezkedése, alakja
    tartósan egy irányba fújó szelek (= nagy Földi légkörzés / általános légkörzés):
    Passzátszelek – forró övezetben, irányuk: Északi félgömb: É-K, Déli félgömb: D-K
    Nyugatias szelek – mérsékelt övezetben, irányuk: Északi félgömb: D-Ny, Déli félgömb: É-Ny
    Sarki szelek – hideg övezetben, irányuk: Északi félgömb: É-K, Déli félgömb: D-K

    ha jól támok akkor az össze befolyásoló tényezőből csak az egyik a hőmérséklet különbség. Nem baj a más véleményen vagyunk de azért talán nem kellene egyből hülyeségnek nevezni a másik véleményét, pláne annak fényében, hogy te sem vagy valami okos ebben a tmában. :p
  • Macropus Rufus #11
    lásd johnfly válaszát.