Informatika és tudomány

MTI

Megfizethető a véde­ke­zés a klímaváltozás ellen

A gazdasági növekedés ütemét csupán 0,06 százalékkal csökkentik az éghajlatváltozás feltartóztatásához szükséges beruházások - állapította meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) készülő új jelentésének vasárnap Berlinben bemutatott harmadik fejezetében, amely a klímaváltozás megfékezésének lehetőségeit foglalja össze.

Az ENSZ szerint a középhőmérséklet az ipari forradalom előtti korszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ig ahhoz, hogy kezelhető legyen az éghajlatváltozás hatása. A középhőmérséklet emelkedését pedig csak akkor lehet a 2 Celsius-fokos határ alatt tartani, ha sikerül az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját - szén-dioxidban számolva - a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten (430-480 ppm között) stabilizálni. Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 40-70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni 2050-re a 2010-es szinthez képest.

Ezt a célt a szén-, kőolaj- és földgázfogyasztás visszaszorításával lehet elérni. Ehhez átalakításokra van szükség az energiaellátásában, az energiafelhasználás területén mindenekelőtt a végső energiafogyasztás 32 százalékát kitevő épületüzemeltetésében, a 28 százalékot kitevő közlekedésben, a felhasznált energia 27 százalékát elfogyasztó iparban, a mezőgazdaságban és a település- és infrastruktúra-fejlesztésben. Ezek a változtatások, reformok, beruházások nem megfizethetetlenek - emelték ki a fejezetet összefoglaló dokumentum bemutatóján. "Nem kell a világ összes pénzét a bolygó megmentésére költeni" - hangoztatta Ottmar Edenhofer, a munkacsoport vezetője.

A 2010 és 2100 közötti időszakot együttvéve, évenkénti 1,6 és 3 százalék közötti növekedést feltételezve az összes szükséges lépés mindössze 0,06 százalékkal veti vissza a növekedési ütemet, vagyis például 2 százalék helyett 1,94 százalékkal bővül a gazdaság - magyarázta. Ugyanakkor a kezelhetetlen folyamatok beindulásával fenyegető globális klímaváltozást csak akkor lehet viszonylag csekély anyagi áldozatok árán megfékezni, ha mindenki időben lép - tette hozzá a német szakember, hangsúlyozva, hogy a következő másfél-két évtized a legfontosabb.

Minél kevésbé sikerül visszaszorítani a károsanyag-kibocsátást a 2030-as évekig, annál nehezebb lesz teljesíteni a célt 2050-ig - emelte ki a német szakember. Megjegyezte, hogy amennyiben a következő években nincs komoly előrelépés, később a nemzetközi közösség kevéssé kiforrott új technológiák alkalmazására kényszerülhet, mint például a szén-dioxid kiszivattyúzása a légkörből. A Nobel-békedíjjal kitüntetett IPCC az ENSZ 2015-ös klímaváltozási csúcstalálkozójára készít jelentést, amelynek alapján kidolgozzák majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról rendelkező 1997-es kiotói jegyzőkönyvet felváltó új egyezményt.


A Berlinben bemutatott fejezet összeállításán 58 országból 235 tudós dolgozott társadalmi munkában. A dokumentumot négy évig készítették és egy ötnapos konferencián véglegesítették Berlinben. Vasárnap csak a politikai döntéshozóknak szánt 40 oldalas összefoglalót mutatták be, a teljes dokumentumot a jövő héten hozzák nyilvánosságra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #26
    Nem vagyok oda a kapitalizmusért, de lehet, hogy csak annyira erőforrás pazarló mint bármi más, beleértve pl. a mókusokat is (akik például a télire eltett mogyiraktárak nagyrészét egyszerűen elfelejtik).

    A bioszféra eleve nincs egyensúlyban a nem élő környezettel, pont erről lehet kiszúrni egy életet hordozó bolygót. Olyan gázok, hőmérséklet, akármi van a bolygó felszínén, amilyen állapotok max marha rövid ideig maradhatnának fenn, ha a bioszféra nem termelné ezeket a viszonyokat újra. PL. a kedvenc CO2-őnket is folyamatosan küldi az élővilág raktárba (széntelep, mészkő), amivel pár millió évvel ezelőtt végül elérte, hogy akkor is jégkorszak alakuljon ki végül a Földön, amikor az élet megjelenése óta kb 30%-kal növekedett a Nap sugárzása. Hát ez sem egy egyensúlyra törekvős dolognak láccik az élőlényektől. Gyak akkor si szaporodnak, ha ezzel olyan környezetet teremtenek amivel kipusztulnak és a szaporodást csak akkor hagyják abba, ha már nem tudnak, mert a környezet már nem ideális. Ismerős? Ezt mondják mindíg az emberre, de pl Kína születés szabályozást vezetett be és ezzel megakadályozta a katasztrófát. Aztán ott vannak a marha szigorú EU-s környezetvédelmi szabályok, csak győzze az egyszeri vállalkozó betartani őket, ebben a szemét vadkapitalizmusban.

    Másrészt persze szerintem az egész emberi létnek (is) a fejlődés ad értelmet. Vajon hányan akarnának élni egy stabilizált fogyasztású, és társadalmi viszonyú, akár kasztrendszerre alapuló társadalomban, zéró kihívással?
    Az ember fejlődik, látja a problémát, a kihívást. A megoldás, nem a fejlődés megállítása, hanem olyan szabályrendszer, eljárás bevezetése, amivel a katasztrófa elkerülhető. Ha az autók embereket ütnek el, arra nem az autók betiltása a válasz, hanem a zebrák, a kresz, a szabályozás bevezetése.
  • Zolly75 #25
    Földi erőforrásokkal is lehet fenntartható rendszert építeni, nagyon nyilvánvaló a válasz, az orrunk előtt van: az előlények. A bioszféra gyakorlatilag 100%-os hatásfokkal forgatja vissza a rendszerben lévő "termékeket" - egy élőlény lebomlásából származó anyagok maradéktalanul felhasználhatóak. Az emberiségnek is hasonló hatásfokú technológiákban kéne gondolkoznia, elképzelhető, h hosszú távon nincs is más lehetőség.
    Másik dolog a káros hatások elosztása a hálózat egészére. Pl. több 1omilliós városok helyett kisméretű települések amelyeknek káros hatásai nem koncentrálódnak olyan nagy mértékben így lokálisan nem lépik túl azt a kritikus szintet amit még a rendszer semlegesíteni tud. Ez a meglévő növekedésalapú gazdasági rendszerben viszont értelmetlen.
    A gazdasági növekedésre alapozott rendszer a mostanitól eltérő feltételek között jött létre amik között jól tud(ott) növekedni: 1. olcsó munkaerő, 2. viszonylag olcsó nyersanyagok, 3.) nagy, telítetlen felvevőpiac - ezek a feltételek manapság egyre kevésbé jellemzőek, ezért más rendszerre lenne szükség ami a hosszú távú fenntarthatóságot állítja a középpontba.

    Lehet h az űrbe való expanzió újra előállíthatná a kapitalista rendszer hajnalán fennállóakhoz hasonló feltételeket és ezáltal újabb stabil növekedést okozhatna a meglévő gazdasági rendszerben (legalábbis ha már telepek a "külső bolygókon" létrejöttek) de én ezt nem látom annyira jó megoldásnak, inkább csak az alapprobléma elodázása egy szinttel fennebb, szerintem. Egymás után feléljük a bolygókat és továbbállunk - nem vmi szívderÍtő :)
    A fogyasztói társadalom három alappillére: a reklám, a tervezett elavulás és a hitel
  • ostoros #24
    Alapvetően erről szól a nem növekedés. Van néhány közgazdász aki ezt preferálja. Előbb-utóbb úgyis bekövetkezik. csak lehet addigra már élhetetlen lesz a környezet...
  • NEXUS6 #23
    Mihez integrálódjon az emberi civilizáció, a pandamacikhoz?

    Az épített környezet gyökeresen eltér bármilyen természetestől és az emberek több mint a fele él városban. Az erdőben nem fűtenek a macik, hanem bundát növesztenek, de abban járnak éjjel nappal. Az ember házat épít, amit fűt, vagy hűt amihez energia kell. Szeret fürcsizni, amihez iszonyat mennyiségű víz kell, szeret autózni, amihez utak kellenek, szal még annak a szép ződ gyepnek is sanyi. Szal az emberi környezet kompatibilitása a természetessel kb zéro.
    A gazdasági fejlődés motorja globálisan az emberek szaporodása. vagy a világgazdaságba becsatlakozó, a globális kultúrában részesülő emberek.

    Nem mellesleg az állatok nagyrésze is így él, hangyák, termeszek, hódok várat/gátat építenek, ami szintén egy eltérő sajátos élettér. Az övüké miért jobb, mint az emberé? Ha elég nyírfa, meg folyó lenne, akkor az egész világ egy nagy hódgát lenne.
    Viszont egy csomó állat kifejezetten kedveli az ember környezetét, és itt nem csak a kutyusok/cicusokra gondolok, hanem pincebogártól, a pókokon keresztül, a rágcsálókig és madarakig.

    A növekedés pl az űrben végtelen lehetne, merthogy az erőforrások kifogyhatatlanok. Azt, hogy ott hogy éljünk, na azzal adósak még a nagyfejű tudósok, politikusok. Inkább a Földi erőforrásokkal bűvészkedünk, amire alapozva önmagában nem lehet egy fenntartható rendszert építeni (a Nap, mint a legnagyobb nukleáris erőmű is az űrben van, a földkéregben levő fémek és ezek ércei, pedig a későbbi korokban becsapódott meteorokból vannak, a Föld keletkezésekor itt levők ugyanis már a magban vannak.
    Histeria est magistra vitae.
    Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;)
  • Zolly75 #22
    A nagyobb probléma szerintem nem a védekezés költsége, hanem a gazdasági növekedés kényszere. Mindig egy rákos daganat jut eszembe amikor a gazdasági növekedést említik. Annak van még ennyire növekedési kényszere. Amíg a közgazdászok süket fülekkel csak azt szajkózzák amit tanultak és nem találnak ki egy növekedés helyett integrálódásra-fenntarthatóságra alapuló mérőszámot addig szerintem a legtöbb intézkedés egyszerű tüneti kezelés.
    A fogyasztói társadalom három alappillére: a reklám, a tervezett elavulás és a hitel
  • ostoros #21
    És többnyire nem erdőalkotók.
  • ostoros #20
    Ez körülbelül tíz fafajra igaz ezerből.
  • wkm #19
    Ne haragudj, de elég tájékozatlan vagy. Ahol lakom, ott ~25 év alatt kicserélődött az erdő, pedig semmi tarvágás nem volt. A korábbi állapotok nem felismerhetőek, esetleg egy-két odvas fűzfa maradt meg, ami még jelzi, hogy milyen növényzet volt anno. Láttam pár 60-80 éves fotót a faluról, és növényzet alapján nem ismerném meg. Most csak a természetes erdőről beszélek, nem az erdőgazdálkodás alatt lévő részekről. Ez utóbbiaknál kb ugyanazokat a fákat ültetik most is, mint 40 éve, és ha vágásérett, akkor indul a tarvágás.

    A környéken nem voltak anno hársfák, sem akácfák. Most meg mind a 2 fajtáról hordanak apám méhei.

    100km nagy távolság? Amikor errefelé meghozza a termését a nyárfa, akkor felhőkben jön át a magja a Tisza másik oldaláról 50-150 méteres magasságban az erdők fölött, és miközben beterít mindent, megy tovább. Simán elmegy 20-30km távolságra, de lehet hogy még tovább is. Ez ráadásul csak egy példa.
    Azt elismerem, hogy a gesztenyét nem fogja a szél messzire vinni, de sok fajta van, ami nagyon tud terjedni.
  • ostoros #18
    "Ezért nem vállalnak pl gyerkőcöt a nyugati társadalomban, mert az érzékelt létbizonytalanság kiba magas. Egy szabadabb, kreatívabb társadalomnál a fejlődés, az erőforrások kihasználása minden irányban valszeg maximális."

    Ez nagyon igaz, elég ha megnézzük, hogy az új világban menyivel magasabb a népszaporulat. Ugye az USA egymagában akkora terület, mint Európa, de a népessége csak feleannyi. Tehát van hova terjeszkedni, még nem telt be úgy a hely. Aztán ott van még mindig ott a kontinens többi része.
    A felforgatásról, egy volt KGB-st?l.
    http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
  • ostoros #17
    Aszongya száz kilométer nem komoly távolság. Oké, akkor mutasd meg, hogyan kerül akármilyen fa termése hirtelen csak úgy száz kilométerrel odébb. És nem egymagában, hanem tömegesen.
További bejegyzések a fórumban...