Gyurkity Péter

Szárazságtűrő árpával a klímaváltozás ellen 

A globális felmelegedés eredményeként bekövetkező klímaváltozás sörünk minőségét és árát is befolyásolja.

A klímaváltozással foglalkozó ausztrál kutatók (köztük doktorandusz hallgatók) egy rövidebb kísérletben arra igyekeztek választ kapni, hogy az egyre gyakoribbá váló szárazságok miként befolyásolják az árpa belső tartalmát, ezzel pedig kedvelt italunk minőségét és árát. Arra a következtetésre jutottak, hogy mindenképpen szükség lesz a módosított, szárazságtűrő fajták széleskörű alkalmazására.

Az valószínűleg senkinek nem okoz meglepetést, hogy a gyakoribb és drasztikusabb szárazságok negatívan befolyásolják majd a legtöbb, nagy méretekben termesztett növény minőségét. A kutatás azonban a részletekre is igyekszik rávilágítani, az eredményekből pedig kiderül, hogy az árpa esetében a kevesebb vízzel táplált példányokban mind a keményítő, mind pedig a fehérjetartalom megváltozik - ez utóbbiból például több lesz egy-egy növényben, a keményítő szemcséiben pedig hosszabb láncolat figyelhető meg. Ez természetesen kihat az ebből készült sör minőségére is, vagyis a szárazságok egyben magasabb árat és az eddiginél rosszabb színvonalat idézhetnek elő.

Ennek elkerülése érdekében a kutatók szerint szükség lesz a szárazságtűrő fajták, így például az úgynevezett "stay-green" árpa széleskörű alkalmazására. Ezen fajtákban az eredetileg a ciroknál felfedezett tulajdonságot emelik ki, ennek eredményeként a kevesebb víz felvétele nem idézi elő a keményítő minőségének romlását, vagyis elkerülhetők lennének az imént említett negatív következmények. Mivel maga a klímaváltozás és annak hatásai a szakemberek szerint elkerülhetetlenek, a jövőben egyre több népszerű növény esetében lesz szükség ilyen lépésekre, hogy az aktív művelés alatt álló régiókban elkerüljük a drasztikus visszaesést.

Érdemes megemlíteni, hogy az árpa étkezési célokra is felhasználható, annál is inkább, mert a csíra maga vitaminban és ásványi anyagokban gazdag.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • teddybear #20
    De mondjuk, írhattam volna a GMO-gabonák helyett amerikai hibridet is, a lényeg nem változik.
  • teddybear #19
    Egyrészt régebben nem volt tiltva, mert akkor újdonság volt, másrészt attól hogy tiltják, még hozzájuthat valaki GMO vetőmaghoz, és az egész környéket beszennyezheti a keresztporzással. Láttam már ilyen terjedési vizsgálatok eredményeit, és meglepő távolságon is találtak keresztporozott növényeket.
  • ostoros #18
    "Szerintem vicces a művelt területek fajtaváltozatossága után áhítozni." Szerintem nem is érted miről beszélünk.
    Arról volt szó, hogy azzal hogy minden gabonának azonos lesz a génállománya nagy területeken, egy adott betegség képes kipusztítani az összeset nagy területeken.
    Mint ahogy a banán termesztés is válságban van, mert összesen talán tíz fajta van az egész világon, és klónozással szaporítják. Semmi változatosság nincs, ezért ha egy betegség megtámadja az ültetvényt, akkor az egész ültetvénynek vége, kivétel nélkül.
  • NEXUS6 #17
    Napiaktuális
  • Molnibalage #16
    Nem hiteltelen, hanem egyenesen balfasz.
  • gforce9 #15
    Ezzel tisztában vagyok, hogy minden módosítás egyedi, csak egyrészt mindent egy kalap alá vesznek "GMO fúj" jelszóval, másrészt pedig semmiféle kutatási anyagba nem botlottam, amin kicsit is látszott volna, hogy korrekt eredmény és nem arról szól, hogy bemutatnak 2 daganatos patkány fotóját és rámodják hogy márpedig a génmódosított takarmánytól lett ilyen. Hiteltelen az egész így.
  • Vol Jin #14
    Szerintem vicces a művelt területek fajtaváltozatossága után áhítozni.
  • Vol Jin #13
    A GMO-t kutatni általánosságban értelmetlen. Mert minden GMO termék egyedi. Az élelmiszernövényeink hatásairól vannak tapasztalataink. Milyen anyagokat termel a növény. Ez dönti el, hogy ehető vagy mérgező, vagy van valami káros hatása hosszútávon. Ha egy olyan faj DNS darabkáját illesztik egy élelmiszernövénybe, amit előtte nem fogyasztott az emberiség, akkor az kockázatos.
  • Vol Jin #12
    "Elő kell venni a génbankból a régi magyar gabonafajtákat, amik már régen alkalmazkodtak a kontinentális klímához. Lehet, hogy egy darabig kisebb lesz a termés, de sokkal jobb minőségű, mint a pocsék génmanipulált vackoké."

    Hazánkban tiltott a génmódosított növények termesztése.

    A nemesített fajtáink meg mind minőségben, mind terméshozamban jobbak, mint az ősi fajták.

    Lenne kér kérdésem:

    Honnan vetted, hogy GMO-t termelnek hazánkban (amikor az tilos)?
    Honnan vetted, hogy a régi fajtáknak jobb a minősége, amikor azok szarabbak?
  • ostoros #11
    Igaz. De ha nem lesz köztudomású, hogy kik a szemetek, akkor örökké folytathatják a kisded játékaikat.