Gyurkity Péter
A meleg óceán okozza a hidegebb teleket
Az Európában és Észak-Amerikában is megfigyelt hidegebb telek az óceán melegedésének eredményei.
Az elmúlt két-három évben megfigyelhető volt az európai, de különösen az észak-amerikai telek keményedése, hidegebbé és hosszabbá válása, amit egyesek rögtön a globális felmelegedéssel magyaráztak, egy új tanulmány szerint azonban - legalábbis részben - természetes, több évtizeden át tartó folyamatról van szó.
Az University of California Irvine kutatói anyagukban kiemelik, hogy méréseik és az eddigi adatok összevetése alapján az úgynevezett AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation) újabb pozitív fázisának kialakulásáról beszélhetünk, amely egy természetes, több évtizeden át tartó folyamat, legfőbb következménye pedig az Atlanti-óceán felszíni hőmérsékletének emelkedése. Ez ma mintegy 1,5 Celsius-fokkal magasabb, mint a folyamat negatív, vagyis lehűlési fázisában mért szint, a 60-70 évenként bekövetkező változás pedig azt eredményezi, hogy a Golf-áramlat mentén a légkörben megfigyelt jellemző áramlási trend (North Atlantic Oscillation, NAO) is megváltozik, mégpedig éppen az ellenkező módon, vagyis a pozitív óceáni fázisban itt lehűlés megy végbe.
A NAO negatív fázisa kéz-a-kézben jár az északi félteke eme régióiban megfigyelt telek hidegebbé válásával, legalábbis ami Észak-Amerika keleti, valamint Európa északnyugati tájait illeti. Ehhez rögtön hozzáteszik, hogy az óceáni fázisváltást követően mintegy 10-15 évre van szükség a folyamat beteljesedéséhez, vagyis a hidegebb telek megjelenéséhez, a jelentős késés okát azonban ma még nem ismerjük. Az AMO egyébként a kilencvenes évek elején lépett újból pozitív fázisába, vagyis az időrend nagyjából stimmel, ám itt még túlságosan sok az ismeretlen tényező ahhoz, hogy végleges konklúziót vonjunk le.
Nem világos például, hogy a jég olvadása, a vulkanikus tevékenység, valamint az üvegházhatás mennyiben befolyásolja a folyamatot, ezért a a kutatók a jövőben erre koncentrálnak majd. Példaként emelik ki, hogy az idei tél során a tavalyihoz képest ellentétes AMO és NAO számokat mértek, ami anomáliaként jelent meg, így még bőven marad kérdőjel a témában.
Az elmúlt két-három évben megfigyelhető volt az európai, de különösen az észak-amerikai telek keményedése, hidegebbé és hosszabbá válása, amit egyesek rögtön a globális felmelegedéssel magyaráztak, egy új tanulmány szerint azonban - legalábbis részben - természetes, több évtizeden át tartó folyamatról van szó.
Az University of California Irvine kutatói anyagukban kiemelik, hogy méréseik és az eddigi adatok összevetése alapján az úgynevezett AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation) újabb pozitív fázisának kialakulásáról beszélhetünk, amely egy természetes, több évtizeden át tartó folyamat, legfőbb következménye pedig az Atlanti-óceán felszíni hőmérsékletének emelkedése. Ez ma mintegy 1,5 Celsius-fokkal magasabb, mint a folyamat negatív, vagyis lehűlési fázisában mért szint, a 60-70 évenként bekövetkező változás pedig azt eredményezi, hogy a Golf-áramlat mentén a légkörben megfigyelt jellemző áramlási trend (North Atlantic Oscillation, NAO) is megváltozik, mégpedig éppen az ellenkező módon, vagyis a pozitív óceáni fázisban itt lehűlés megy végbe.
A NAO negatív fázisa kéz-a-kézben jár az északi félteke eme régióiban megfigyelt telek hidegebbé válásával, legalábbis ami Észak-Amerika keleti, valamint Európa északnyugati tájait illeti. Ehhez rögtön hozzáteszik, hogy az óceáni fázisváltást követően mintegy 10-15 évre van szükség a folyamat beteljesedéséhez, vagyis a hidegebb telek megjelenéséhez, a jelentős késés okát azonban ma még nem ismerjük. Az AMO egyébként a kilencvenes évek elején lépett újból pozitív fázisába, vagyis az időrend nagyjából stimmel, ám itt még túlságosan sok az ismeretlen tényező ahhoz, hogy végleges konklúziót vonjunk le.
Nem világos például, hogy a jég olvadása, a vulkanikus tevékenység, valamint az üvegházhatás mennyiben befolyásolja a folyamatot, ezért a a kutatók a jövőben erre koncentrálnak majd. Példaként emelik ki, hogy az idei tél során a tavalyihoz képest ellentétes AMO és NAO számokat mértek, ami anomáliaként jelent meg, így még bőven marad kérdőjel a témában.