Az emberi evolúció egyik jelentős mérföldköve a tej korai gyermekkoron túli megemésztésének képessége volt.

A tejfogyasztáshoz kapcsolódó génmutáció a világ különböző részein egymástól függetlenül, egy erős természetes kiválasztódás eredményeként alakult ki az elmúlt 10.000 évben. A tejfogyasztást lehetővé tevő gének rendkívül gyorsan terjedtek az emberiség körében, ma a felnőttek egyharmada képes meginni a tejet gyomorproblémák kialakulása nélkül, ez a laktóz tolerancia. Vajon miért volt ez ennyire előnyös?

Egy új tanulmány megingatja a kérdéssel kapcsolatos egyik vezető elméletet, mely szerint a tej értékes D-vitaminforrás, ami fontos szerepet játszik az ásványi anyagok cseréjében, így a kalcium-anyagcserében is. Egy ősi spanyolországi ásatási területen talált emberi csontvázak elemzése azonban azt bizonyítja, hogy a "tejivó" gén evolúciós léptékekkel nézve rendkívül gyorsan terjedt a napsütötte éghajlatokon is, talán még gyorsabban, mint más területeken, ami arra utal, hogy a tejnek a D-vitamin tartalmon túl is kellett valamilyen egyéb előnyt magában hordoznia.

"Az évek során annyi evolúciós hipotézist hallottam a laktóz toleranciáról" - nyilatkozott Oddny Sverrisdóttir, a svéd Uppsala Egyetem evolúciós biológusa. "Évtizedek óta azt feltételezik, hogy ez Észak-Európában a napfény hiánya miatt alakult ki, vagyis a tejivással pótolták a kalciumot és a D-vitamint. Ha azonban megnézzük a spanyol eredményeket, a kalcium-elmélet önmagában nem feltétlenül állja meg a helyét, más erők is munkálkodhattak"

Sverrisdóttir régóta kutatja a kérdést, hogyan és miért kezdtek tejet fogyasztani Európa régmúltjának gazdálkodói, ezért nagy izgalommal töltötte el, amikor megvizsgálhatott nyolc, a mai észak-spanyol területen körülbelül 5000 évvel ezelőtt élt ember jó állapotban fennmaradt maradványait. 5000 évvel ezelőtt a tejjel kapcsolatos mutációk már Európa északi területein is jelen voltak, ezért volt kíváncsi, hogy az ősi spanyolok is fogyasztottak-e tejet. Az elemzés első lépése a laktóz tolerancia keresése volt DNS-eikben. "Úgy gondoltam, legalább egynél felfedezzük a mutációt" - mondta, mivel a jelenkor spanyol felnőtteinek többsége következmények nélkül képes elfogyasztani a tejet. "Azonban egynél sem volt jelen"

Hogy megállapítsa, vajon az utóbbi időszak gyors laktóz toleranciájának kialakulása Spanyolországban, csak egyfajta véletlen, vagy a természetes kiválasztódás műve volt-e, Sverrisdóttir munkatársaival a modern spanyolok mitokondriális DNS-ét vetette össze az ősökével. A mitokondriális DNS, ami rendkívül lassan változik, ezért ideális a családfák lenyomozásához, bebizonyította, hogy az egykori barlanglakók valóban a ma élő, tejfogyasztó spanyolok elődei voltak.

A svéd kutatócsoport ezután számítógépes szimulációkkal próbálta feltérképezni, milyen genetikai eltolódások kellettek egy olyan populáció kialakulásához, melynek tagjai 5000 évvel ezelőtt még nem tudták megemészteni a tejet. A szimulációk kizárták a mutáció véletlen kialakulásának lehetőségét, sőt az erős természetes kiválasztódás felé mutattak. Olyasvalamit kaptak a tejivó emberek, ami nagy előnynek számított. De ha ez nem a D-vitamin volt, akkor vajon mi lehetett?

A tanulmány nem tudott választ adni a kérdésre, Sverrisdóttirnak azonban van egy elmélete. A korai gazdálkodók jóval azelőtt fogyasztottak sajtot és joghurtot, hogy képesek lettek volna meginni a tejet, az erjesztett tejtermékeket ugyanis könnyebb megemészteni. Az éhínségek idején, amikor a termények nem adtak elég táplálékot, az összes feldolgozott tejtermék elfogyott, ezért az emberek kénytelenek voltak az alapanyagul szolgáló tejhez fordulni.

Azoknak, akik már rendelkeztek az emésztést elősegítő lappangó mutációval, fennmaradtak azokkal szemben, akiknél a laktóz intolerancia életveszélyes hasmenést is okozhatott. "A hasmenés nem okozhat gondot, ha van táplálék, azonban egy éhínség idején akár élet és halál kérdése is lehetett" - mondta Sverrisdóttir. "A tej volt az új remény azok számára, akik képesek voltak megemészteni"

Ezzel együtt továbbra is lehetséges, hogy más területeken a D-vitamin kalcium elnyelő képessége miatt vált oly értékessé a szervezet számára a tej, véli Pascal Gerbault, a londoni University College evolúciós genetikusa. Az új tanulmány is azt állítja, hogy több okból is előnyös lehetett az ember számára a tejfogyasztás, melyek a helytől és időszaktól függően változtak. "Logikusnak, hogy a tej egy kiváló élelmiszer erőforrás volt evolúciónk különböző szakaszaiban" - taglalta Gerbault. "De hogy milyen helyzetek gyakorolhattak nyomást? Ez még nem igazán ismert"