Újabb csavar került az emberi evolúció történetébe. Egy kihalt faj, a gyenyiszovai ember genomja szokatlan DNS töredékeket tartalmaz, ami egy másik csoporttól származhat. Ez egy eddig a tudomány számára ismeretlen előember fajra is utalhat, ugyanakkor ez lehet az első genetikai adat egy kizárólag a kövületekből ismert fajra.

A gyenyiszovai ember létezését is csupán egy ujjcsont és két fog bizonyítja, amiket egy szibériai barlangban találtak. Senki sem tudja, hogy néztek ki ennek a fajnak a képviselői, mivel eddig nem sikerült több fosszíliára bukkanni, ennek ellenére a genetikusoknak sikerült a teljes géntérképük igen nagyfokú pontossággal történő szekvenálása. David Reich, a Harvard Egyetem orvosi karának kutatója vizsgálta meg közelről ezt a gyenyiszovai genomot, és azt vette észre, hogy egyes területek nem illenek bele a képbe.

A genom tanúsága szerint a gyenyiszovaiak a neandervölgyiek rokonai voltak, vonaluk körülbelül 400.000 évvel ezelőtt ágazott el a miénktől, majd ezt követően vált szét a gyenyiszovai és a neandervölgyi ág. Ez azt jelentené, hogy mindkét faj egyformán különbözött külsejét tekintve a modern embertől, alaposabb elemzés után azonban Reich rájött, hogy nem ez volt a helyzet. "A gyenyiszovaiak látszólag még különbözőbbek voltak a modern embertől, mint a neandervölgyiek" - mondta, hozzátéve, hogy a gyenyiszovaiak DNS-ének 1 százalékát kitevő, a genomban szétszórt töredékek jóval idősebbnek tűnnek, mint a genom többi része.

A legésszerűbb magyarázat szerint a gyenyiszovaiak egy azonosítatlan fajjal kereszteződhettek, felvéve DNS-ük egy részét, ez a faj nem állt rokonságban a neandervölgyiekkel. Az adatok elég meggyőzőnek tűnnek. "Nagyon erős jelet látunk, nehéz lenne megkérdőjelezni" - kommentálta Reich felfedezését Johannes Krause, a németországi Tübingen Egyetem genetikusa.

Krause egyik azoknak, akik tanulmányozták a gyenyiszovai ember genomját és felmerült bennük a múltbéli kereszteződés lehetősége. Az egyetlen, amit a minimális gyenyiszovai kövületekből meg lehetett állapítani, hogy nagyon nagy foggal rendelkeztek, ami a primitívebb fajok egyik sajátossága. Ha a gyenyiszovaiak egy ősibb, náluk elmaradottabb faj képviselőivel párosodtak, az megmagyarázná nagy fogaikat.


A kérdés, vajon kikkel találkozhattak? A rejtélyes faj lehet teljesen új is, Krause azonban inkább egy már ismert fajt feltételezne, sok fajnak ugyanis csak a fosszíliái állnak rendelkezésre, genetikailag soha nem kerültek elemzésre. Chris Stringer, a londoni Természettörténeti Múzeum szakértője szerint a legvalószínűbb jelölt a Homo heidelbergensis. Ez a faj a 600.000 és 250.000 évvel ezelőtti időszakban élt, Afrikából érkeztek Európába és Nyugat-Ázsiába, vagyis a gyenyiszovaiak, akiknek az őseik hasonló útvonalat jártak be, találkozhattak velük.

A Homo erectus is egyike a lehetőségeknek, szélesebb körben terjeszkedtek, mint a H. heidelbergensis, egészen Jáva keleti részeiig eljutottak, míg a nyugati populációk, melyek tagjai megosztozhattak a gyenyiszovaiak által is lakott terülten, addigra már kihalhattak. "Nem tudjuk" - összegzett Stringer.

A kérdést a feltételezett fajok DNS elemzései válaszolhatnák meg, ez azonban koránt sem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik. A gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek génállománya élőhelyeik alacsony hőmérsékletének és szárazságának köszönhetően konzerválódott. Más fajok melegebb, nedvesebb területeken éltek, ahol a DNS gyorsan lebomlik. A genetikusok még a jelenlegi modern technikákkal is küzdenek a DNS kinyerésével az azonosítatlan ázsiai kövületek esetében.

Akárkik legyenek is a rejtélyes emberek, újabb adalékkal szolgáltak arra, hogy a kereszteződés gyakori volt az emberi evolúcióban. Miután közvetlen őseink elkezdtek terjeszkedni Afrikából, kereszteződtek, mind a neandervölgyiekkel, mind a gyenyiszovaiakkal. És bár a modern afrikai vadászó-gyűjtögetők soha nem hagyták el a kontinenst, a legújabb tanulmányok arra utalnak, hogy ők is párosodtak azonosítatlan emberfajokkal. Ez körülbelül 35.000 éve következhetett be egy olyan faj képviselőivel, akik 700.000 éve váltak el őseinktől.