Informatika és tudomány

Németh Szabolcs

Rogue Warrior: menekülés Észak-Koreából

Mit csinál egy alakulat, ha a történések szerencsétlen sorozatának áldozatául esik, és egy hirtelen kirobbant háború kellős közepébe csöppen? Megpróbálja élve megúszni a sors erőpróbáját.

Azt hiszem, az amerikai haditengerészetet nem kell bemutatni senkinek. Számos film készült már eme bátor alakulatról, hiszen a világ egyik legismertebb specialistákból álló csoportja. A Bethesda és a Zombie Studios közös gyermekében a US NAVY egyik specialistájának, Dick Marcinko-nak életét követhetjük végig igen komoly beleszólási joggal. Biztosan sokan felkapták a fejüket a Rogue Warrior névre: nem véletlen a névegyezés, ugyanis a taktikai-FPS története Richard Marcinko könyve alapján íródott. A csapat Marcinko vezérletével Észak-Koreában kap feladatot, ahol fel kell mérniük, hogy valóban komolyan kell-e venni a kommunista állam atomfenyegetéseit. Azonban néhány nap után világossá válik, hogy nem az alakulatra bízott feladat elvégzése lesz nehéz, hanem az életben maradás.

Váratlanul háború sodor végig az országon és hőseink az ellenséges vonalak mögött ragadnak. Egyetlenegy menekülési útvonal marad: el kell jutni Dél-Koreába, ahol már nyugodtabban várhatják a felmentő sereg érkezését.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A menekülés bestiális lesz, legalábbis ezt ígérik a fejlesztők. A képek alapján azonnal leszűrhető, hogy az Unreal 3-motorja nagyon durván jeleníti meg a környezetet és a modelleket. De ez még közel sem minden: a fejlesztők olyan ellenfeleket ígérnek, akik a mi cselekedeteinktől teszik függővé a sajátjukat. A legizgalmasabb az az ígéret, miszerint a számítógép által vezérelt észak-koreaiak egymást segítve törnek az életünkre.

Az elmondottak alapján egy abszolúte egyjátékos-módra kihegyezett játékot vizionálhatnak a legtöbben, de szerencsére erről szó nincs. A többjátékos része legalább annyira izmos lesz, sőt. Tíz mód plusz egy mindenre kiterjedő szerkesztő teszi majd szinte megunhatatlanná a játékot. Az ígéretes darabra sajnos még sokat kell várnunk, leghamarabb 2007 telén lehet szerencsénk a programhoz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Morden23 #26
    "Véleményem szerint ez akkor is szórakoztatóbb tud lenni, mivel ez pont az ember kedvét "lesi", hogy pont mit is szeretne abban a pillanatban, szinte határok nélkük, nem próbálja sugallani, leírni (mint a történetek, az adott törvények, határokon belül), hogy mit is kellene, hogy akarjon. Ha jól értettem a játékfejlesztőknek a próbálkozásait újabban akkor úgy látom, hogy próbálnak a minél kevésbé kötött, mély történet-vonalú világokat alkotni, inkább a szabadabb (mátrix :) szerû világok felé kacsintgatnak"

    Hát Psishock, szerintem meg ez az, amit láttatni szeretnének a játékfejlesztők. Én a mai játékokban nem a húdenagy szabadságot veszem észre, hanem azt, hogy tetszetős grafikai effektekkel akarják átverni a szemünket, de közben a lényeg ugyanaz. Ja, hogy manapság már nem folyosó van, hanem az egyik oldalon hegy meg dzsungel, a másik oldalon tenger? Ez attól még ugyanúgy egy folyosó, csak éppen "más színűek" a falak.

    Egy szó, mint száz: nem azzal vitatkozom, hogy a szabad játéktér érzése rossz, hanem azzal, hogy az üres játéktér érzése rossz.
    Nem annyira jó az MMO-kkal hasonlítgatni, mert őszintén, ki játszana egyedül egy World of Warcraft-tal? Multiban biztos élmény, de egyedül egy történettelen, unalmas, érdektelen valami lenne. De példának mondhatnám a CSÉ-t is, ami egyedül, botokkal játszva nem mutat sokkal magasabb élvezeti szintet, mint a Pasziánsz vagy a Fekete Macska.

    Ergo megértem, amit mondasz, és ha úgy lenne, ahogy leírod, akkor egy szavam sem lehetne (és senkinek sem).
    A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
  • Indigo #25
    "ha saját "életét" élheti, alakít(hat)ja, minél kevesebb megkötéssel"

    Az a baj ezzel, hogy a mai játékok interaktivitás szempontjából édeskeveset tudnak nyújtani ahhoz, hogy a sztorit valamilyen módon kiváltsák. Ezért nem birom megérteni, mit esznek egyesek a Sims-en vagy a Second Life-on... Ok, hogy megtehetsz egy csomó mindent, de így az egész eléggé céltalan és értelmetlen... Számomra kell egy jó történet, ami keretbe foglalja az egészet és fenntartja az érdeklődést. Úgyhogy én is inkább a történetalapú játékokra voksolnék (azzal a megkötéssel persze, hogy többé-kevésbé azért legyen szabad a játék világa, pl Gothic vagy Morrowind-szerű játékokra gondolok (vagy említhetném a Beyond Good and Evilt, de akkor Morden lebaszna, hogy orrba-szájba ezt emlegetem :)))).
  • psishock #24
    "Kell hozzá a megfelelő történet."

    A sztori mondjuk tapasztalat szerzésre, személyiség kialakítás szempontjából élvezetes "experience" lehet, de véleményem szerint az ember egy bizonyos pont után talán azt élvezheti a legjobban, ha saját "életét" élheti, alakít(hat)ja, minél kevesebb megkötéssel. A "sztori" igen nagy megkötésnek számíthat ebből a szempontból, mivel magától érthetődően szabályokhoz "szerephez" kötöttek vagyunk, nem tehetünk olyan dolgokat amit dramatikusan befolyásolnák a történetkört. Ki kell próbálni, mindenkinek saját magának kell eldöntenie természetesen, hogy mire van "szüksége", például az erős megkötések bizonyok embereknek sokkal izgalmasabbak lehetnek, mert pl szeret "megoldani" dolgokat az adott eszközökkel, adott törvényhatásokon belül.

    "valszeg én a fantáziadúsabb csoportba tartozom"
    merészebben is lehet képzelődni :)
    C2D E8400 ~4.4ghz+GeminII / P5B Deluxe / 2*2Gb Kingmax DDR2-1066 / Powercolor ATI 4890 / Acer AL1916W / 400+320GB Samsung / G15 / Razer D.Back / Creative Audigy 2
  • psishock #23
    sirGalahad: "Köszönöm hogy végigolvastátok!"
    Természetes, hogy végigolvasom, mindíg örömmel teszem, ha valaki értelmesen kifejti a saját véleményét. A vitákból sokat tanulhatunk, alakíthatjuk az elképzeléseinket a dolgokról, és ismerkethetünk töllünk független álláspontokkal, ezek jó dologok.

    "Sims példa pedig helytelen pont"
    heh, nyilván nem érteddem meg a "sims"-es és a mmo-s példámat. Ezeknek nem a mindent überelő grafikáját dícsértem, szintúgy tisztában vagyok a szûk határaikkal (jelenleg) amikben léteznek. Csak arra akartam rámutatni, hogy nem minden történetben van (látom, megértettem, pl neked nagyrészt ez számít), sokminden mástól is lehet jó egy játék. Mint már mondtam minden apróság elősegítheti a jó összhatást, ami minden képpen személyenként különbözik. Egy olyan játék (vagy mondjuk könyv, ha már jövünk ezzel a példával) is lehet szórakoztató ami egy történetet mesél el, de mostanában élvezetesebbnek, izgalmasabbnak tartom, ha nem kötöttek a fonalak, és a "saját virtuális világomat" tudom, tudjuk élni 1 játékban. (felőlem hívhatod mártix szindrómának is ha úgy tetszik :). De míg 1 történetben csak a szemlélő/hallgató lehertsz viszonylag kicsi behatással (és álltalában az is szólóban valósul meg), a "szabad" világokban/szimulátorokban mindenki bele tud kavarni, nem érzi az ember, hogy "vezetik", muszáj neki bizonyos dolgokat végigcsinálnia, bizonyos dolgokon keresztül mennie. Pl álmodni is jó dolog lehet egy történetet, de ha az ember "felfogja, hogy állmodik" (biztosan mindenkivel megtörtént már, kis gyakorlással szinte akár mikor el lehet érni) akkor gyakorlatilag adva van egy "virtuális?" valóság, amiben kedve szerint cselekedhet, gyakorlatilag bármit amit meg tud fogalmazni megteheti ott kedve szerint. Egész nagyszerû dolgokat lehet pl alkotni is ebben a fázisban, képeket, formákat "kialakítani", zenéket, melódiákat komponálni, miegymást. De ugyanakkor csodálatos destrukciókat is produkálni, mészárlásokat, ki-kinek a pillanatnyi kénye-kedve szerint, nagyon kreativitás függő természetesen a dolog) Véleményem szerint ez akkor is szórakoztatóbb tud lenni, mivel ez pont az ember kedvét "lesi", hogy pont mit is szeretne abban a pillanatban, szinte határok nélkük, nem próbálja sugallani, leírni (mint a történetek, az adott törvények, határokon belül), hogy mit is kellene, hogy akarjon. Ha jól értettem a játékfejlesztőknek a próbálkozásait újabban akkor úgy látom, hogy próbálnak a minél kevésbé kötött, mély történet-vonalú világokat alkotni, inkább a szabadabb (mátrix :) szerû világok felé kacsintgatnak ami meglátásom szerint nagyságrendekkel emelheti az élményintenzitást. Természetesen még nem tartunk ott, hogy masszívan érezzük a hatását, de remém mihamarabb lesznek igen figyelemre méltó darabok is.
    C2D E8400 ~4.4ghz+GeminII / P5B Deluxe / 2*2Gb Kingmax DDR2-1066 / Powercolor ATI 4890 / Acer AL1916W / 400+320GB Samsung / G15 / Razer D.Back / Creative Audigy 2
  • Morden23 #22
    "/ ha majd 25 év múlva projectorral kivetített 3D-s játékokat játszunk,sisakban,szemüvegben; úgy hogy közben esetleg érezzük még az illatokat is,akkor fogjuk majd feleslegesnek érezni a valós életet,mert minek éljek, ha a "mátrix"-ban sikeresebb vagyok? De ez már filozófia.../"

    Ez nem filozófia, hanem kakotópia :)))

    "de csak ez--> a grafika<-- nem visz el egyetlen játékot sem a vállán"

    A probléma éppen az, hogy ez megváltozni látszik már jónéhány éve.


    Amúgy a többiben egyetértek veled.
  • sirGalahad #21
    Az lehet hogy vizuális lények vagyunk, de továbbra is kitartok amellett,hogy a grafika másodlagos kérdés a tartalom mögött. / ez a mániám.. /

    Példaként hoztad fel az olvasást, a könyvet... Csak részben van igazad.
    Lehet hogy elképzelem a leírt "világot",de nem attól érzem jól magam egy regény olvasása közben mert ultrarealisztikusan magam elé vizionálom a környezetet; hanem azért mert -elképzelem valamilyen szinten- aztán BELEÉLEM magam !
    Magával ragad a fordulatokban gazdag történet,a cselekmény.
    Egy-egy leírást olvasva csak az aktuális részt képzeled el, pl: egy táj,egy helység,egy tárgy. De nem attól fog rádtörni az orgazmus,hogy idézlek: "adva van egy "világ" a szabályokkal, történet nélkül és gyakorlatilag itt "kell" az embernek boldogulnia, szórakoznia".
    Sims példa pedig helytelen pont a grafikai oldala miatt. Egy élet-szimulátor,amelyben pont az a lényeg hogy mit tudsz kihozni belőlle,tehát milyen tartalommal töltöd meg: barátok,kapcsolatok,munka,pénz,siker..
    MMO ? Ott sem a grafika adja a lelkét a játéknak... ez szerintem azért egyértelmű.
    / ha majd 25 év múlva projectorral kivetített 3D-s játékokat játszunk,sisakban,szemüvegben; úgy hogy közben esetleg érezzük még az illatokat is,akkor fogjuk majd feleslegesnek érezni a valós életet,mert minek éljek, ha a "mátrix"-ban sikeresebb vagyok? De ez már filozófia.../

    Szóval szerintem csak minimálisan igaz amit leírtál;nyilván jól esik a szemnek és a léleknek ha egy játék grafikailag megüti a minimális szintet.
    De azért a játékélményt nagyobb részben a történet és a cselekmény,cselekvés mibenléte adja.

    De mi is az a minimális garafikai szint?
    Ez természetesen egyénenként változó... Vannak kevésbé fantáziadús-képzeletdús emberek, nekik nyilván nagyobb szükségük van a környezet részletesebb grafikai megjelenítésére.
    Míg másoknak ez csak egy "háttér" , melybe a történet fonala van belehelyezve.

    Ne értsd félre, én is szeretem ha egy game jól néz ki... de csak ez--> a grafika<-- nem visz el egyetlen játékot sem a vállán.
    Kell hozzá a megfelelő történet.

    Véleményem természetesen szubjektív, valszeg én a fantáziadúsabb csoportba tartozom; mert nekem a grafika másodlagos.

    Köszönöm hogy végigolvastátok!

    Üdv: Gala
    Az élet a legjobb méreg...
  • Morden23 #20
    "nagyon is fontos tényezője a játékélménynek"

    Természetesen fontos. Valamelyik nap a Gothic 3-ban találtam egy vízesést. Egy lerombolt fiatorony, egy kisebb tavacska, hegyes-dombos erdős vidék, és a háttérben a vízesés. Akár egy festmény, olyan gyönyörű.
    Csak azért nem mindegy, hogy van-e koncepció a látvány mögött.

    "Ha olvasunk pl egy történetet akkor is "hozzá képzeljük" a vizuális körítést"

    Érdekes módon éppen ezen okból bukik rengeteg film (főleg a könyvátiratok) és játék. Vizuálisan megkomponálni valamit sokkal nehezebb, mint "elképzeltetni" valakivel, egy leírás alapján. A leírásnál ideologizálva, saját ízlésed szerint képzelegsz. Manapság pont az a baj, hogy a játékok a klisés, "mindenkinek valamilyen szinten tetsző" sémákra épülnek (a filmek is gyakran), hogy ne veszítsenek teljes rétegkultúrákat (egy bénán megalkotott sárkány mondjuk egy fantasy játék vagy film halálos ítélete lehet).

    "Ha létezik egy vizuálisan/fizikailag nagyszerûen kidolgozott de elméletileg semmien "story"-val megalkotott tér"

    Ha állok, és nézem (a valóságban), akkor igen. Ha egy képet, festményt, fotót látok, akkor igen. De hogy "funkcionáljak", cselekedjek egy ilyen térben, az már nem poén. A Grand Canyon gyönyörű látvány, de nem szeretnék végigsétálni rajta, mert úgy már unalmas, egyhangú.

    "Elméletileg pl a Sims-sorozatok vagy a MMO-k is erre a koncepcióra épüln(nén)ek, azaz adva van egy "világ" a szabályokkal, történet nélkül és gyakorlatilag itt "kell" az ember boldogulnia, szórakoznia"

    Azért óriási különbség. Szóval egy egyszerű példa: van egy valóságshow, és van egy kommersz szürke ember lakása, amit bekamerázol. Az egyiken egy rakat kiválogatott barmot nézhetsz egy szituációk formálta, irányított (megkomponált) környezetben, a másikban meg órákon át nézhetnéd, ahogyan Kovács I. nézi a tévét, piszkálja a körmét, fingik, böfög. Ezzel azt akartam mondani, hogy a Sims "koncepciótlansága" kb. annyira szubjektív, mint egy valóságshow "valósága". Ha régen játszottál Kaland-Játék-Kockázat könyvekkel, akkor értheted, mire gondolok: nem azért játszom, hogy kockákkal dobáljak és olvassak (lövöldözzek és mászkáljak), hanem azért, hogy interaktívan megismerjek egy izgalmas sztorit, történetet.

    "Gondolom (remélem) idővel minden szélesedni és egyre komplexabbá fog válni."

    Ebben egyetértünk, én a jó koncepciót mondjuk a Deus Ex és Gothic irányvonalban látom.

    "Az én véleményem szerint az "élményt" az ember saját maga alakítja ki magának az összes adott feltétekből"

    Itt visszatérünk az alapvető problémára, a vizualitás és az elképzelés kérdésére. Egy jó sztoriba könnyebben tudom beleélni magamat (még ha a vizuális élmény nem is tetszik), mint a szimplán-vizuális élménybe, aminek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy az én ízlésemnek ne feleljen meg ("én"-t mindenki értse magára; nekem pl. az Oblivion volt ilyen - szép-szép, a környezet remek, de rühelltem a karaktereket és szörnyeket; vagy például a WoW - lehetne akármilyen jó játék, taszít a giccses, túl színes grafikája)


    Amúgy abszolút jogos, amit írsz, és nincsen min nem egyetértenem. Én igazából azt nem tudom, hogy manapság miért nem látok Deus Exeket, Arcimedean Dynasty-ket, Wing Commander-eket, No One Lives Forever-eket, Fallout-okat, Beyond Good & Evil-eket, Zork-okat, Gabriel Knight-okat, Freespace-eket, I-War-okat és még sorolhatnám - ezek most csak példaértékkel olyan játékok, amik IGÉNYESEK, GRAFIKAILAG TÖKÉLETESEK, ÉRDEKESEK, IZGALMASAK voltak.
  • psishock #19
    Morden: "Amúgy is, szerintem rég rossz, ha csak a grafika miatt érdekes egy program."

    Nem mondhatnám, hogy "csak" grafikával le lehet valakit kötni, de saját megitélésem szerint nagyon is fontos tényezője a játékélménynek. Főként "vizuális" lények vagyunk, dehát a "szemünk" álltal áramlik a legtöbb információ be az agyunkba. Ha olvasunk pl egy történetet akkor is "hozzá képzeljük" a vizuális körítést, szóval valami hasonló élményünk lehet. (az ember agyától, élményeitől, tapasztalataitól stb függően persze). De gondolkozhatunk fordítva is. Ha létezik egy vizuálisan/fizikailag nagyszerûen kidolgozott de elméletileg semmien "story"-val megalkotott tér, akkor is találhat az ember benne élvezetet, csak ez esetben maga próbál szórakozni és örömet lelni az adott szabályok feltételében, és modjuk nem az előre "előkészített" feladatoknak eleget tenni. Ha belegondolsz, a reális világ is pont erre a koncepcióra épül, de több számítógépes program is "próbált" már a másik oldalról közelíteni. Elméletileg pl a Sims-sorozatok vagy a MMO-k is erre a koncepcióra épüln(nén)ek, azaz adva van egy "világ" a szabályokkal, történet nélkül és gyakorlatilag itt "kell" az ember boldogulnia, szórakoznia stb. Az más tészta természetesen, hogy ezek a próbálkozások grafikailag milyen szinten fejlettek ki (ez a tényező még nagyon "hardwarefüggő" mostanában, ebből következik, hogy nagyon kötve vannak a fejlesztők, de biztok vagyok benne, hogy ők is csodálatosan be tudnának mutatni 1-1 elképzelt helyszínt, karaktert, gondoljunk csak a "koncept" rajzokra), és persze mennyire sikerült a "szabadság" érzetet visszaadniuk, mennyi a "mozgáskörünk" bennük. Gondolom (remélem) idővel minden szélesedni és egyre komplexabbá fog válni. (ez a tényező saját meglátásom szerint, majdnem hogy csak a leleményességtől függ). Az én véleményem szerint az "élményt" az ember saját maga alakítja ki magának az összes adott feltétekből (ide nyugodtan érteni lehet MINDENT, grafikát, komplexitást, hangefektusokat, zenét, életkort, akár tapasztalatokat az életből, lakhelyet, kedvet, társaságot, személyiséget, lelki állapotot, képzelő erőt... szóval gyakorlatilag tényleg mindent).
    C2D E8400 ~4.4ghz+GeminII / P5B Deluxe / 2*2Gb Kingmax DDR2-1066 / Powercolor ATI 4890 / Acer AL1916W / 400+320GB Samsung / G15 / Razer D.Back / Creative Audigy 2
  • irkab1rka #18
    "a fejlesztők olyan ellenfeleket ígérnek, akik a mi cselekedeteinktől teszik függővé a sajátjukat"

    Ezt már láttuk a farcry-ban. Szar scriptes senkiházi mocsok botok, ha rájuk nézel pont, tök mindegy hány kilóméterre vannak, abban a pillanatban 'megérzik' a bajt. 3 km-ről távcsövest az erdőből csak a paranoiások érzik meg. Vagy a paranormálok :)

    Az egész meg már megvan CS-ben rendesen megírva :)
    Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
  • Morden23 #17
    "ATI párti vagyok én is, de nagy baromság lett volna, most, ha SM 2.0-ás VGA-ról, SM 3.0-ra váltok, így átugrottam az SM 3-at és SM 4-re léptem :-DDD"

    Én a garanciás megoldásra voksolok. Gari előtt videokártya "véletlen" elcsesződik, boltba visszavisz, beszámítás, ráfizetés és új kártya örömteli megvétele. 1-2 éves garanciaidőszakokba márpedig még belefér egy videokártya, annyi idő alatt még nem lesz teljesen elfekvő árú termék.

    "150.000 Ft sok helyen, de ha ráfekszik az ember a kérdésre nagyon jól járhat."

    Mint ahogyan mondtam, nem a pénz lenne a probléma.
    Igaz, hogy hatalmas változás lenne a mostani kártyámhoz képest (azaz biztos az lenne), de nem nyernék sokat, csak maxos beállításokat a Gothic3-ban, ami most is szép, és kábé ennyi, mert a Civ4 és az X3 - Reunion annyira nem igényel többet, maga a gépem meg azért elég korrekt masina.

    Szóval szépen megvárom, ameddig ATI is kiad pár kártyát (semmiképpen nem a "legújabb legelső legerősebb legnyerőbb" akármit), és ha lesz választék, valamint lesz MIÉRT választani, akkor szerválok egyet. Addig meg, ha esetleg kijön a Crysis, játszom low detail-ben, és mellé megnézem a highdef ingame vdeokat, hogy tudjam, milyennek kellene lennie :)))

    (Amúgy is, szerintem rég rossz, ha csak a grafika miatt érdekes egy program. Ebben az esetben tényleg bőven kielégít pár video)
További bejegyzések a fórumban...