26
  • Morden23
    #26
    "Véleményem szerint ez akkor is szórakoztatóbb tud lenni, mivel ez pont az ember kedvét "lesi", hogy pont mit is szeretne abban a pillanatban, szinte határok nélkük, nem próbálja sugallani, leírni (mint a történetek, az adott törvények, határokon belül), hogy mit is kellene, hogy akarjon. Ha jól értettem a játékfejlesztőknek a próbálkozásait újabban akkor úgy látom, hogy próbálnak a minél kevésbé kötött, mély történet-vonalú világokat alkotni, inkább a szabadabb (mátrix :) szerû világok felé kacsintgatnak"

    Hát Psishock, szerintem meg ez az, amit láttatni szeretnének a játékfejlesztők. Én a mai játékokban nem a húdenagy szabadságot veszem észre, hanem azt, hogy tetszetős grafikai effektekkel akarják átverni a szemünket, de közben a lényeg ugyanaz. Ja, hogy manapság már nem folyosó van, hanem az egyik oldalon hegy meg dzsungel, a másik oldalon tenger? Ez attól még ugyanúgy egy folyosó, csak éppen "más színűek" a falak.

    Egy szó, mint száz: nem azzal vitatkozom, hogy a szabad játéktér érzése rossz, hanem azzal, hogy az üres játéktér érzése rossz.
    Nem annyira jó az MMO-kkal hasonlítgatni, mert őszintén, ki játszana egyedül egy World of Warcraft-tal? Multiban biztos élmény, de egyedül egy történettelen, unalmas, érdektelen valami lenne. De példának mondhatnám a CSÉ-t is, ami egyedül, botokkal játszva nem mutat sokkal magasabb élvezeti szintet, mint a Pasziánsz vagy a Fekete Macska.

    Ergo megértem, amit mondasz, és ha úgy lenne, ahogy leírod, akkor egy szavam sem lehetne (és senkinek sem).
  • Indigo
    #25
    "ha saját "életét" élheti, alakít(hat)ja, minél kevesebb megkötéssel"

    Az a baj ezzel, hogy a mai játékok interaktivitás szempontjából édeskeveset tudnak nyújtani ahhoz, hogy a sztorit valamilyen módon kiváltsák. Ezért nem birom megérteni, mit esznek egyesek a Sims-en vagy a Second Life-on... Ok, hogy megtehetsz egy csomó mindent, de így az egész eléggé céltalan és értelmetlen... Számomra kell egy jó történet, ami keretbe foglalja az egészet és fenntartja az érdeklődést. Úgyhogy én is inkább a történetalapú játékokra voksolnék (azzal a megkötéssel persze, hogy többé-kevésbé azért legyen szabad a játék világa, pl Gothic vagy Morrowind-szerű játékokra gondolok (vagy említhetném a Beyond Good and Evilt, de akkor Morden lebaszna, hogy orrba-szájba ezt emlegetem :)))).
  • psishock
    #24
    "Kell hozzá a megfelelő történet."

    A sztori mondjuk tapasztalat szerzésre, személyiség kialakítás szempontjából élvezetes "experience" lehet, de véleményem szerint az ember egy bizonyos pont után talán azt élvezheti a legjobban, ha saját "életét" élheti, alakít(hat)ja, minél kevesebb megkötéssel. A "sztori" igen nagy megkötésnek számíthat ebből a szempontból, mivel magától érthetődően szabályokhoz "szerephez" kötöttek vagyunk, nem tehetünk olyan dolgokat amit dramatikusan befolyásolnák a történetkört. Ki kell próbálni, mindenkinek saját magának kell eldöntenie természetesen, hogy mire van "szüksége", például az erős megkötések bizonyok embereknek sokkal izgalmasabbak lehetnek, mert pl szeret "megoldani" dolgokat az adott eszközökkel, adott törvényhatásokon belül.

    "valszeg én a fantáziadúsabb csoportba tartozom"
    merészebben is lehet képzelődni :)
  • psishock
    #23
    sirGalahad: "Köszönöm hogy végigolvastátok!"
    Természetes, hogy végigolvasom, mindíg örömmel teszem, ha valaki értelmesen kifejti a saját véleményét. A vitákból sokat tanulhatunk, alakíthatjuk az elképzeléseinket a dolgokról, és ismerkethetünk töllünk független álláspontokkal, ezek jó dologok.

    "Sims példa pedig helytelen pont"
    heh, nyilván nem érteddem meg a "sims"-es és a mmo-s példámat. Ezeknek nem a mindent überelő grafikáját dícsértem, szintúgy tisztában vagyok a szûk határaikkal (jelenleg) amikben léteznek. Csak arra akartam rámutatni, hogy nem minden történetben van (látom, megértettem, pl neked nagyrészt ez számít), sokminden mástól is lehet jó egy játék. Mint már mondtam minden apróság elősegítheti a jó összhatást, ami minden képpen személyenként különbözik. Egy olyan játék (vagy mondjuk könyv, ha már jövünk ezzel a példával) is lehet szórakoztató ami egy történetet mesél el, de mostanában élvezetesebbnek, izgalmasabbnak tartom, ha nem kötöttek a fonalak, és a "saját virtuális világomat" tudom, tudjuk élni 1 játékban. (felőlem hívhatod mártix szindrómának is ha úgy tetszik :). De míg 1 történetben csak a szemlélő/hallgató lehertsz viszonylag kicsi behatással (és álltalában az is szólóban valósul meg), a "szabad" világokban/szimulátorokban mindenki bele tud kavarni, nem érzi az ember, hogy "vezetik", muszáj neki bizonyos dolgokat végigcsinálnia, bizonyos dolgokon keresztül mennie. Pl álmodni is jó dolog lehet egy történetet, de ha az ember "felfogja, hogy állmodik" (biztosan mindenkivel megtörtént már, kis gyakorlással szinte akár mikor el lehet érni) akkor gyakorlatilag adva van egy "virtuális?" valóság, amiben kedve szerint cselekedhet, gyakorlatilag bármit amit meg tud fogalmazni megteheti ott kedve szerint. Egész nagyszerû dolgokat lehet pl alkotni is ebben a fázisban, képeket, formákat "kialakítani", zenéket, melódiákat komponálni, miegymást. De ugyanakkor csodálatos destrukciókat is produkálni, mészárlásokat, ki-kinek a pillanatnyi kénye-kedve szerint, nagyon kreativitás függő természetesen a dolog) Véleményem szerint ez akkor is szórakoztatóbb tud lenni, mivel ez pont az ember kedvét "lesi", hogy pont mit is szeretne abban a pillanatban, szinte határok nélkük, nem próbálja sugallani, leírni (mint a történetek, az adott törvények, határokon belül), hogy mit is kellene, hogy akarjon. Ha jól értettem a játékfejlesztőknek a próbálkozásait újabban akkor úgy látom, hogy próbálnak a minél kevésbé kötött, mély történet-vonalú világokat alkotni, inkább a szabadabb (mátrix :) szerû világok felé kacsintgatnak ami meglátásom szerint nagyságrendekkel emelheti az élményintenzitást. Természetesen még nem tartunk ott, hogy masszívan érezzük a hatását, de remém mihamarabb lesznek igen figyelemre méltó darabok is.
  • Morden23
    #22
    "/ ha majd 25 év múlva projectorral kivetített 3D-s játékokat játszunk,sisakban,szemüvegben; úgy hogy közben esetleg érezzük még az illatokat is,akkor fogjuk majd feleslegesnek érezni a valós életet,mert minek éljek, ha a "mátrix"-ban sikeresebb vagyok? De ez már filozófia.../"

    Ez nem filozófia, hanem kakotópia :)))

    "de csak ez--> a grafika<-- nem visz el egyetlen játékot sem a vállán"

    A probléma éppen az, hogy ez megváltozni látszik már jónéhány éve.


    Amúgy a többiben egyetértek veled.
  • sirGalahad
    #21
    Az lehet hogy vizuális lények vagyunk, de továbbra is kitartok amellett,hogy a grafika másodlagos kérdés a tartalom mögött. / ez a mániám.. /

    Példaként hoztad fel az olvasást, a könyvet... Csak részben van igazad.
    Lehet hogy elképzelem a leírt "világot",de nem attól érzem jól magam egy regény olvasása közben mert ultrarealisztikusan magam elé vizionálom a környezetet; hanem azért mert -elképzelem valamilyen szinten- aztán BELEÉLEM magam !
    Magával ragad a fordulatokban gazdag történet,a cselekmény.
    Egy-egy leírást olvasva csak az aktuális részt képzeled el, pl: egy táj,egy helység,egy tárgy. De nem attól fog rádtörni az orgazmus,hogy idézlek: "adva van egy "világ" a szabályokkal, történet nélkül és gyakorlatilag itt "kell" az embernek boldogulnia, szórakoznia".
    Sims példa pedig helytelen pont a grafikai oldala miatt. Egy élet-szimulátor,amelyben pont az a lényeg hogy mit tudsz kihozni belőlle,tehát milyen tartalommal töltöd meg: barátok,kapcsolatok,munka,pénz,siker..
    MMO ? Ott sem a grafika adja a lelkét a játéknak... ez szerintem azért egyértelmű.
    / ha majd 25 év múlva projectorral kivetített 3D-s játékokat játszunk,sisakban,szemüvegben; úgy hogy közben esetleg érezzük még az illatokat is,akkor fogjuk majd feleslegesnek érezni a valós életet,mert minek éljek, ha a "mátrix"-ban sikeresebb vagyok? De ez már filozófia.../

    Szóval szerintem csak minimálisan igaz amit leírtál;nyilván jól esik a szemnek és a léleknek ha egy játék grafikailag megüti a minimális szintet.
    De azért a játékélményt nagyobb részben a történet és a cselekmény,cselekvés mibenléte adja.

    De mi is az a minimális garafikai szint?
    Ez természetesen egyénenként változó... Vannak kevésbé fantáziadús-képzeletdús emberek, nekik nyilván nagyobb szükségük van a környezet részletesebb grafikai megjelenítésére.
    Míg másoknak ez csak egy "háttér" , melybe a történet fonala van belehelyezve.

    Ne értsd félre, én is szeretem ha egy game jól néz ki... de csak ez--> a grafika<-- nem visz el egyetlen játékot sem a vállán.
    Kell hozzá a megfelelő történet.

    Véleményem természetesen szubjektív, valszeg én a fantáziadúsabb csoportba tartozom; mert nekem a grafika másodlagos.

    Köszönöm hogy végigolvastátok!

    Üdv: Gala
  • Morden23
    #20
    "nagyon is fontos tényezője a játékélménynek"

    Természetesen fontos. Valamelyik nap a Gothic 3-ban találtam egy vízesést. Egy lerombolt fiatorony, egy kisebb tavacska, hegyes-dombos erdős vidék, és a háttérben a vízesés. Akár egy festmény, olyan gyönyörű.
    Csak azért nem mindegy, hogy van-e koncepció a látvány mögött.

    "Ha olvasunk pl egy történetet akkor is "hozzá képzeljük" a vizuális körítést"

    Érdekes módon éppen ezen okból bukik rengeteg film (főleg a könyvátiratok) és játék. Vizuálisan megkomponálni valamit sokkal nehezebb, mint "elképzeltetni" valakivel, egy leírás alapján. A leírásnál ideologizálva, saját ízlésed szerint képzelegsz. Manapság pont az a baj, hogy a játékok a klisés, "mindenkinek valamilyen szinten tetsző" sémákra épülnek (a filmek is gyakran), hogy ne veszítsenek teljes rétegkultúrákat (egy bénán megalkotott sárkány mondjuk egy fantasy játék vagy film halálos ítélete lehet).

    "Ha létezik egy vizuálisan/fizikailag nagyszerûen kidolgozott de elméletileg semmien "story"-val megalkotott tér"

    Ha állok, és nézem (a valóságban), akkor igen. Ha egy képet, festményt, fotót látok, akkor igen. De hogy "funkcionáljak", cselekedjek egy ilyen térben, az már nem poén. A Grand Canyon gyönyörű látvány, de nem szeretnék végigsétálni rajta, mert úgy már unalmas, egyhangú.

    "Elméletileg pl a Sims-sorozatok vagy a MMO-k is erre a koncepcióra épüln(nén)ek, azaz adva van egy "világ" a szabályokkal, történet nélkül és gyakorlatilag itt "kell" az ember boldogulnia, szórakoznia"

    Azért óriási különbség. Szóval egy egyszerű példa: van egy valóságshow, és van egy kommersz szürke ember lakása, amit bekamerázol. Az egyiken egy rakat kiválogatott barmot nézhetsz egy szituációk formálta, irányított (megkomponált) környezetben, a másikban meg órákon át nézhetnéd, ahogyan Kovács I. nézi a tévét, piszkálja a körmét, fingik, böfög. Ezzel azt akartam mondani, hogy a Sims "koncepciótlansága" kb. annyira szubjektív, mint egy valóságshow "valósága". Ha régen játszottál Kaland-Játék-Kockázat könyvekkel, akkor értheted, mire gondolok: nem azért játszom, hogy kockákkal dobáljak és olvassak (lövöldözzek és mászkáljak), hanem azért, hogy interaktívan megismerjek egy izgalmas sztorit, történetet.

    "Gondolom (remélem) idővel minden szélesedni és egyre komplexabbá fog válni."

    Ebben egyetértünk, én a jó koncepciót mondjuk a Deus Ex és Gothic irányvonalban látom.

    "Az én véleményem szerint az "élményt" az ember saját maga alakítja ki magának az összes adott feltétekből"

    Itt visszatérünk az alapvető problémára, a vizualitás és az elképzelés kérdésére. Egy jó sztoriba könnyebben tudom beleélni magamat (még ha a vizuális élmény nem is tetszik), mint a szimplán-vizuális élménybe, aminek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy az én ízlésemnek ne feleljen meg ("én"-t mindenki értse magára; nekem pl. az Oblivion volt ilyen - szép-szép, a környezet remek, de rühelltem a karaktereket és szörnyeket; vagy például a WoW - lehetne akármilyen jó játék, taszít a giccses, túl színes grafikája)


    Amúgy abszolút jogos, amit írsz, és nincsen min nem egyetértenem. Én igazából azt nem tudom, hogy manapság miért nem látok Deus Exeket, Arcimedean Dynasty-ket, Wing Commander-eket, No One Lives Forever-eket, Fallout-okat, Beyond Good & Evil-eket, Zork-okat, Gabriel Knight-okat, Freespace-eket, I-War-okat és még sorolhatnám - ezek most csak példaértékkel olyan játékok, amik IGÉNYESEK, GRAFIKAILAG TÖKÉLETESEK, ÉRDEKESEK, IZGALMASAK voltak.
  • psishock
    #19
    Morden: "Amúgy is, szerintem rég rossz, ha csak a grafika miatt érdekes egy program."

    Nem mondhatnám, hogy "csak" grafikával le lehet valakit kötni, de saját megitélésem szerint nagyon is fontos tényezője a játékélménynek. Főként "vizuális" lények vagyunk, dehát a "szemünk" álltal áramlik a legtöbb információ be az agyunkba. Ha olvasunk pl egy történetet akkor is "hozzá képzeljük" a vizuális körítést, szóval valami hasonló élményünk lehet. (az ember agyától, élményeitől, tapasztalataitól stb függően persze). De gondolkozhatunk fordítva is. Ha létezik egy vizuálisan/fizikailag nagyszerûen kidolgozott de elméletileg semmien "story"-val megalkotott tér, akkor is találhat az ember benne élvezetet, csak ez esetben maga próbál szórakozni és örömet lelni az adott szabályok feltételében, és modjuk nem az előre "előkészített" feladatoknak eleget tenni. Ha belegondolsz, a reális világ is pont erre a koncepcióra épül, de több számítógépes program is "próbált" már a másik oldalról közelíteni. Elméletileg pl a Sims-sorozatok vagy a MMO-k is erre a koncepcióra épüln(nén)ek, azaz adva van egy "világ" a szabályokkal, történet nélkül és gyakorlatilag itt "kell" az ember boldogulnia, szórakoznia stb. Az más tészta természetesen, hogy ezek a próbálkozások grafikailag milyen szinten fejlettek ki (ez a tényező még nagyon "hardwarefüggő" mostanában, ebből következik, hogy nagyon kötve vannak a fejlesztők, de biztok vagyok benne, hogy ők is csodálatosan be tudnának mutatni 1-1 elképzelt helyszínt, karaktert, gondoljunk csak a "koncept" rajzokra), és persze mennyire sikerült a "szabadság" érzetet visszaadniuk, mennyi a "mozgáskörünk" bennük. Gondolom (remélem) idővel minden szélesedni és egyre komplexabbá fog válni. (ez a tényező saját meglátásom szerint, majdnem hogy csak a leleményességtől függ). Az én véleményem szerint az "élményt" az ember saját maga alakítja ki magának az összes adott feltétekből (ide nyugodtan érteni lehet MINDENT, grafikát, komplexitást, hangefektusokat, zenét, életkort, akár tapasztalatokat az életből, lakhelyet, kedvet, társaságot, személyiséget, lelki állapotot, képzelő erőt... szóval gyakorlatilag tényleg mindent).
  • irkab1rka
    #18
    "a fejlesztők olyan ellenfeleket ígérnek, akik a mi cselekedeteinktől teszik függővé a sajátjukat"

    Ezt már láttuk a farcry-ban. Szar scriptes senkiházi mocsok botok, ha rájuk nézel pont, tök mindegy hány kilóméterre vannak, abban a pillanatban 'megérzik' a bajt. 3 km-ről távcsövest az erdőből csak a paranoiások érzik meg. Vagy a paranormálok :)

    Az egész meg már megvan CS-ben rendesen megírva :)
  • Morden23
    #17
    "ATI párti vagyok én is, de nagy baromság lett volna, most, ha SM 2.0-ás VGA-ról, SM 3.0-ra váltok, így átugrottam az SM 3-at és SM 4-re léptem :-DDD"

    Én a garanciás megoldásra voksolok. Gari előtt videokártya "véletlen" elcsesződik, boltba visszavisz, beszámítás, ráfizetés és új kártya örömteli megvétele. 1-2 éves garanciaidőszakokba márpedig még belefér egy videokártya, annyi idő alatt még nem lesz teljesen elfekvő árú termék.

    "150.000 Ft sok helyen, de ha ráfekszik az ember a kérdésre nagyon jól járhat."

    Mint ahogyan mondtam, nem a pénz lenne a probléma.
    Igaz, hogy hatalmas változás lenne a mostani kártyámhoz képest (azaz biztos az lenne), de nem nyernék sokat, csak maxos beállításokat a Gothic3-ban, ami most is szép, és kábé ennyi, mert a Civ4 és az X3 - Reunion annyira nem igényel többet, maga a gépem meg azért elég korrekt masina.

    Szóval szépen megvárom, ameddig ATI is kiad pár kártyát (semmiképpen nem a "legújabb legelső legerősebb legnyerőbb" akármit), és ha lesz választék, valamint lesz MIÉRT választani, akkor szerválok egyet. Addig meg, ha esetleg kijön a Crysis, játszom low detail-ben, és mellé megnézem a highdef ingame vdeokat, hogy tudjam, milyennek kellene lennie :)))

    (Amúgy is, szerintem rég rossz, ha csak a grafika miatt érdekes egy program. Ebben az esetben tényleg bőven kielégít pár video)
  • Tinman #16
    ATI párti vagyok én is, de nagy baromság lett volna, most, ha SM 2.0-ás VGA-ról, SM 3.0-ra váltok, így átugrottam az SM 3-at és SM 4-re léptem :-DDD

    Igen, egy VGA az igényeidhez mérten kell... én szimulátorokkal is játszogatok és fogadjunk, hogy nem lep meg az a tény, hogy a high-end VGA-val, 2 GB RAM, Raid 0 tömb mellett max grafikával 20 FPS-t érek csak el a legkomplexebb PC-s repszimben... ez van.

    150.000 Ft sok helyen, de ha ráfekszik az ember a kérdésre nagyon jól járhat.
  • Morden23
    #15
    Igazad van részint, de a jelen pillanatban nem akarok venni egy 8800-ast (amúgy is jobban komálom az ATI-t), és a kártyám még kiváló.

    Ergo nem fogom most eladni, hogy nyerjek pár 10ezer forintot azért, hogy kifizessek sok10ezer forintot olyasmire, amit teljesen feleslegesnek érzek.

    Lehet, hogy fél vagy egy év múlva mehet a kukába az X800-asom, de a pénz, amit azon veszítek, visszaköszön a nyomott dx10-vga árakból majd. Tehát legrosszabb esetben is ugyanott tartok.

    Szóval a lényeg az, hogy nem a 150.000 forint tart vissza a 8800-astól, hanem az, hogy eszméletlen feleslegesnek érzem, valamint nem akarok rábukni az első szarra, amit kidobnak a nép elé, hogy "tessék, dx10". Hej, ráérünk arra még.
  • Tinman #14
    Csak azt felejtitek el, hogy most még mindenki kivár, most még jó áron el lehet adni a régi VGA-t. Ha már középkategóriás DX10-es kártyák potyognak az égből is, akkor a kutyának nem fog kelleni pl. egy X800-as kártya, hiszen az nem tudja a DX 10-et, így az SM4-et sem.

    Én már léptem és nagyon nem bántam meg ;-)
  • Morden23
    #13
    "Morden: Ráérsz még a DX10 L őszig, esetleg télig, ha van egy tökéletesen mûködő DX9 karid"

    Az igazság az, hogy még sokkal tovább is ráérek. Nem hinném, hogy 2008 közepe előttig térdig járnék a dx10-es játékokban, de ha mégis, hát kétlem, hogy kizárólag azon üzemelnének (jó lesz még sokáig a dx9).

    "Jobb mindkettővel várni megjelenésüket követően, hogy kiforrjonak."

    Inkább magukkal a kártyákkal várnék, míg kiforrnak. Ha a Vistámmal, vagy a DX10-emmel kell várni, az nem nagy baj, mert a patch ingyen lejön a netről, viszont nem szeretnék betateszt-alany lenni egy 150.000 HUF-os videokártyához.

    "Ha a játék valóban ok akkor nem okozhat gondot a többszöri, mvégigjátszás sem."

    Na ez meg a másik. Nem fogom sajnálni, ha kihagyom a dx10-et bemutató techdemo-kat, inkább kivárom, hogy kijöjjenek azok a játékok, amik már ténylegesen játékok (márpedig ez nem a közeljövőben várható).

    Amúgy meg az, hogy mikor veszek dx10-es kártyát, csak és kizárólag a mostani videokártyám élettartamától függ. Igaz, hogy csak X800-as, de a Gothic 3 még ezen is megy igen jó felbontásban:)
    Ha majd elromlik, akkor veszek valami izmosabb pajtást, addig nem.
  • Szuli
    #12
    2007 tele van...
  • psishock
    #11
    Morden: Ráérsz még a DX10 L őszig, esetleg télig, ha van egy tökéletesen mûködő DX9 karid. A Crysis alá kell a Vista is ugyebár ha használni akarod azokkal az effektusokkal. Jobb mindkettővel várni megjelenésüket követően, hogy kiforrjonak. Szinte 100% hogy a Crysis is futni fog a normálisabb DX9s karikon, apró skálázással a játék közben. Anno a FarCry-t is 9550 S L játszottam le, és nem mondhatnám, hogy nagyon zavart volna hogy nem volt PS3.0 menet közben. Ha meg idővel megszületik az új hardware a gépedben, akkor nyugodtan végigtolhatod mégegyszer full pompában. Ha a játék valóban ok akkor nem okozhat gondot a többszöri, mvégigjátszás sem. (esetleg más megoldásokal, ugyebár esküdnek, hogy több féleképpen megközelítheted a dolgokat. Ez már magában jó alap lehet az újrapróbához)
  • Morden23
    #10
    Nekem a No One Lives Forever reklámszövege jut eszembe, de szinte biztos vagyok benne, hogy korábban is hallottam valami ilyesmit.
  • Picizöldfül
    #9
    "a fejlesztők olyan ellenfeleket ígérnek, akik a mi cselekedeteinktől teszik függővé a sajátjukat. A legizgalmasabb az az ígéret, miszerint a számítógép által vezérelt észak-koreaiak egymást segítve törnek az életünkre."...mintha ezeket a mondatokat hallottam volna "pár" játékkal kapcsolatban...szánalmas
  • Tinman #8
    Ránéztem a képekre, "na mondom megint egy source motoros játék"... aztán U3.
    Ami gáz, azért gáz, mert a szörcsi moci a mindenféle finomításaival együtt mintha még szebb is lenne.

    Nézzétek meg a 2. képen a füvet és a sziklát a vízben... tiszta Source gagyizás.
  • Morden23
    #7
    Na ja, csak az a "kiváltságosak gépén" fog csak futni. (mondjuk nekem is csak videokártyát kéne fejleszteni, de azt 1 darab Crysis-ért eszembe sem jut)
  • gyuri12
    #6
    ezt direkt írtam,mert tudtam hogy egyszer már veszekedtem ezzel kapcsolatban:D
    mikloss: hát igen ha nem a legszebb egy játék a piacon,akkor már nem szép...:)
  • mikloss
    #5
    Pont most néztem meg erről a témáról egy filmet: Behind Enemy Lines 2: Axis of Evil tök ugyan erről szól mint a játék. Nemtom a grafja nem nagy cucc, a tavasz folyamán kijövő Crysis-nak sokkal jobb sztem.
  • Morden23
    #4
    Gyuri, gyakorlatilag MINDEN cikk reklám, vagy így, vagy úgy, hiszen termékekről/szolgáltatásokról olvashatsz bennük.

    Nem lehet cikket írni egy játékról úgy, hogy az olvasók nem tudják, miről van szó, nem igaz?:)
  • Szalámi
    #3
    OMG! US Nay Seal! UE3! na bazdmeg ennyire nincs ötlete a játékfejlesztőlnek, vagy csak ennyire kell a pénz?
  • gyuri12
    #2
    ez is egy reklám volt:D
    amúgy tényleg király a graf!:D
  • Morden23
    #1
    A legsunyibb propaganda az, amit játékokba építenek bele, és ezen még az sem változtat, ha "az Unreal 3-motorja nagyon durván jeleníti meg a környezetet és a modelleket".