• psishock
    #23
    sirGalahad: "Köszönöm hogy végigolvastátok!"
    Természetes, hogy végigolvasom, mindíg örömmel teszem, ha valaki értelmesen kifejti a saját véleményét. A vitákból sokat tanulhatunk, alakíthatjuk az elképzeléseinket a dolgokról, és ismerkethetünk töllünk független álláspontokkal, ezek jó dologok.

    "Sims példa pedig helytelen pont"
    heh, nyilván nem érteddem meg a "sims"-es és a mmo-s példámat. Ezeknek nem a mindent überelő grafikáját dícsértem, szintúgy tisztában vagyok a szûk határaikkal (jelenleg) amikben léteznek. Csak arra akartam rámutatni, hogy nem minden történetben van (látom, megértettem, pl neked nagyrészt ez számít), sokminden mástól is lehet jó egy játék. Mint már mondtam minden apróság elősegítheti a jó összhatást, ami minden képpen személyenként különbözik. Egy olyan játék (vagy mondjuk könyv, ha már jövünk ezzel a példával) is lehet szórakoztató ami egy történetet mesél el, de mostanában élvezetesebbnek, izgalmasabbnak tartom, ha nem kötöttek a fonalak, és a "saját virtuális világomat" tudom, tudjuk élni 1 játékban. (felőlem hívhatod mártix szindrómának is ha úgy tetszik :). De míg 1 történetben csak a szemlélő/hallgató lehertsz viszonylag kicsi behatással (és álltalában az is szólóban valósul meg), a "szabad" világokban/szimulátorokban mindenki bele tud kavarni, nem érzi az ember, hogy "vezetik", muszáj neki bizonyos dolgokat végigcsinálnia, bizonyos dolgokon keresztül mennie. Pl álmodni is jó dolog lehet egy történetet, de ha az ember "felfogja, hogy állmodik" (biztosan mindenkivel megtörtént már, kis gyakorlással szinte akár mikor el lehet érni) akkor gyakorlatilag adva van egy "virtuális?" valóság, amiben kedve szerint cselekedhet, gyakorlatilag bármit amit meg tud fogalmazni megteheti ott kedve szerint. Egész nagyszerû dolgokat lehet pl alkotni is ebben a fázisban, képeket, formákat "kialakítani", zenéket, melódiákat komponálni, miegymást. De ugyanakkor csodálatos destrukciókat is produkálni, mészárlásokat, ki-kinek a pillanatnyi kénye-kedve szerint, nagyon kreativitás függő természetesen a dolog) Véleményem szerint ez akkor is szórakoztatóbb tud lenni, mivel ez pont az ember kedvét "lesi", hogy pont mit is szeretne abban a pillanatban, szinte határok nélkük, nem próbálja sugallani, leírni (mint a történetek, az adott törvények, határokon belül), hogy mit is kellene, hogy akarjon. Ha jól értettem a játékfejlesztőknek a próbálkozásait újabban akkor úgy látom, hogy próbálnak a minél kevésbé kötött, mély történet-vonalú világokat alkotni, inkább a szabadabb (mátrix :) szerû világok felé kacsintgatnak ami meglátásom szerint nagyságrendekkel emelheti az élményintenzitást. Természetesen még nem tartunk ott, hogy masszívan érezzük a hatását, de remém mihamarabb lesznek igen figyelemre méltó darabok is.