SG.hu
Virtuális 3D tervezőirodát készítenek magyar cégek
A magyar IT cégek olyan műszaki fejlesztői környezetet, egy olyan virtuális munkahelyet szeretnének kialakítani, amely valós idejű együttműködést tesz lehetővé és bárhonnan elérhető.
Képzeljük el, hogy egy kaliforniai és egy londoni mérnök elhatározzák, hogy egy teljesen új típusú motor tervein fognak dolgozni. Floridában egy kongresszuson találkoztak egymással és már ott megállapodtak abban, hogy az új motortípust egy online, több felhasználós rendszerben fogják tervezni és verifikálni. Annak ellenére, hogy a két mérnök lakóhelye távol van egymástól és 8 óra a két hely közötti időkülönbség, mégis úgy dolgoznak együtt, mintha egy tervezőirodában lennének - ami ez esetben virtuális.
Az online, több felhasználós környezet szervere Budapesten van (erről ők mit sem tudnak), és a szerverkapacitást egy erre a feladatra specializálódott cégtől bérlik. Mindketten egy-egy PC-vel lépnek be a virtuális tervezőirodába (a szimulációs környezetbe) az interneten keresztül. A tervezett motort nemcsak megtervezik, hanem a kinematikai és termodinamikai modellező rendszeren keresztül verifikálni is tudják a szabványoknak, műszaki elvárásoknak való megfelelést. A kialakuló konstrukció adataihoz csak a két mérnök fér hozzá, az adatokat a szolgáltató biztonságos adattárában tárolják. Az egyes alkatrészeket lokálisan is tervezhetik, de azokat bármikor beépíthetik a közös virtuális konstrukcióba.
Amikor a tervek elkészülnek, meghívnak egy Ausztráliában élő harmadik - a szénszál erősítésű anyagokból készült járművek tervezésére specializálódott - mérnököt, aki a kísérleti járműbe beépíti az új motortípust. Mivel a gépkocsit emberek fogják használni, a harmadik mérnök az általa tervezett utaskabint és a kezelőszervek terveit egy designer kollégájával tervezteti, aki pedig Párizsban működtet irodát. A francia formatervező a leendő jármű használhatóságát virtuális emberekkel próbálja ki.
A kész járműkonstrukció prototípusát egy svájci, prototípusok kivitelezésére szakosodott cég készíti el. A konstrukciós adatokat illetve a szerelési utasításokat a virtuális tervezőirodától kapják meg a megfelelő jogosultságokkal. A prototípust előállító szakembereket a virtuális tervezőiroda virtuális bemutatótermében oktatják a tervező mérnökök és a designerek az elvégzendő munkákra (pl. a szerelési sorrendre). A konstrukció gyártási demonstrációja egy 3D sztereo látványterven történik. Ezzel párhuzamosan egy bécsi reklámcégnél elkészülnek a táblagépes bemutató modellek és animációk, amelyeket egy kínai autógyártó társaság számára döntés-előkészítési céllal hoznak létre. A tervezés során folyamatos az ellenőrzés, így mire elkészülnek a gyártáshoz szükséges dokumentációk, az erre akkreditált ellenőrző szervezet kiadhatja a szükséges tanúsítványokat.
A fenti vízió - a TÜV Rheinland Csoport, a Kürt Zrt. és az Országos Kutatási és Szaktanácsadó Intézet Nonprofit Zrt. projektje - várhatóan 2014 végére megvalósul, és ezt az Új Széchenyi Terven belül a Kutatás és Innovációs Alap is támogatja több mint 550 millió forinttal. Mint kiderült, ez a virtuális munkahely megoldja, hogy a világ legkülönbözőbb részein lévő mérnökök kiemelten biztonságos körülmények között dolgozhassanak együtt anélkül, hogy fizikailag egy helyen lennének. Eddig a piacon csak olyan alkalmazások léteztek, amelyekben minden projekttag a munkája végtermékét osztotta meg a többiekkel, és a munkavégzést mindenki a saját elszigetelt munkaállomásán oldotta meg. Ezzel szemben, a mostani fejlesztés lehetővé teszi majd az online kooperációt, ami valós időben történő párhuzamos munkavégzést jelent egy mindenki számára elérhető virtuális szerverkörnyezetben.
A projekt másik célja a virtuális (szimulált) verifikáció. Ez azt jelenti, hogy a rendszerben bármely munkadarabot meg lehet feleltetni a szükséges iparági előírásoknak, normáknak és szabványoknak, akár a termék tényleges előállítása és konkrét fizikai tesztje nélkül is. Számos olyan fejlesztési és tesztelési eset létezik, ami a valóságban fizikai vagy jogi akadályok miatt nem lenne kivitelezhető. Például egy luxus óceánjáró hajó töréstesztjét szerencsésebb virtuális környezetben kipróbálni, mint a valóságban, és lényegesen olcsóbb is. Az új rendszer segítségével bármilyen hétköznapi eszköz ergonómiája is modellezhetővé válik prototípusgyártás nélkül.
Az elsősorban nemzetközi piacra szánt megoldás felhasználói lehetnek a csúcstechnológiai fejlesztésekben érintett globális vállalatok, azon belül például az autóipar, az elektronikai ipar vagy a repülőgépgyártás szereplői. A termék felhasználói körébe tartoznak továbbá azok a cégek, amelyek tanúsítással, termékek szabványi megfeleltetésével foglalkoznak, valamint azon gyártó cégek köre, akik a termékeikhez kapcsolódó teszteléseket nem tudják valós környezetben elvégezni. Az, hogy a virtuális fejlesztői környezet a világ minden pontjáról elérhető legyen, legkönnyebben és leghatékonyabban cloud (felhő) infrastruktúrában valósítható meg. Az infrastruktúrának ugyanakkor kiemelten biztonságosnak kell lennie, hiszen a szolgáltatás potenciális igénybevevői a legkritikusabb üzleti titkaikat, műszaki megoldásaikat fogják ebben a környezetben tárolni, kezelni.
Képzeljük el, hogy egy kaliforniai és egy londoni mérnök elhatározzák, hogy egy teljesen új típusú motor tervein fognak dolgozni. Floridában egy kongresszuson találkoztak egymással és már ott megállapodtak abban, hogy az új motortípust egy online, több felhasználós rendszerben fogják tervezni és verifikálni. Annak ellenére, hogy a két mérnök lakóhelye távol van egymástól és 8 óra a két hely közötti időkülönbség, mégis úgy dolgoznak együtt, mintha egy tervezőirodában lennének - ami ez esetben virtuális.
Az online, több felhasználós környezet szervere Budapesten van (erről ők mit sem tudnak), és a szerverkapacitást egy erre a feladatra specializálódott cégtől bérlik. Mindketten egy-egy PC-vel lépnek be a virtuális tervezőirodába (a szimulációs környezetbe) az interneten keresztül. A tervezett motort nemcsak megtervezik, hanem a kinematikai és termodinamikai modellező rendszeren keresztül verifikálni is tudják a szabványoknak, műszaki elvárásoknak való megfelelést. A kialakuló konstrukció adataihoz csak a két mérnök fér hozzá, az adatokat a szolgáltató biztonságos adattárában tárolják. Az egyes alkatrészeket lokálisan is tervezhetik, de azokat bármikor beépíthetik a közös virtuális konstrukcióba.
Amikor a tervek elkészülnek, meghívnak egy Ausztráliában élő harmadik - a szénszál erősítésű anyagokból készült járművek tervezésére specializálódott - mérnököt, aki a kísérleti járműbe beépíti az új motortípust. Mivel a gépkocsit emberek fogják használni, a harmadik mérnök az általa tervezett utaskabint és a kezelőszervek terveit egy designer kollégájával tervezteti, aki pedig Párizsban működtet irodát. A francia formatervező a leendő jármű használhatóságát virtuális emberekkel próbálja ki.
A kész járműkonstrukció prototípusát egy svájci, prototípusok kivitelezésére szakosodott cég készíti el. A konstrukciós adatokat illetve a szerelési utasításokat a virtuális tervezőirodától kapják meg a megfelelő jogosultságokkal. A prototípust előállító szakembereket a virtuális tervezőiroda virtuális bemutatótermében oktatják a tervező mérnökök és a designerek az elvégzendő munkákra (pl. a szerelési sorrendre). A konstrukció gyártási demonstrációja egy 3D sztereo látványterven történik. Ezzel párhuzamosan egy bécsi reklámcégnél elkészülnek a táblagépes bemutató modellek és animációk, amelyeket egy kínai autógyártó társaság számára döntés-előkészítési céllal hoznak létre. A tervezés során folyamatos az ellenőrzés, így mire elkészülnek a gyártáshoz szükséges dokumentációk, az erre akkreditált ellenőrző szervezet kiadhatja a szükséges tanúsítványokat.
A fenti vízió - a TÜV Rheinland Csoport, a Kürt Zrt. és az Országos Kutatási és Szaktanácsadó Intézet Nonprofit Zrt. projektje - várhatóan 2014 végére megvalósul, és ezt az Új Széchenyi Terven belül a Kutatás és Innovációs Alap is támogatja több mint 550 millió forinttal. Mint kiderült, ez a virtuális munkahely megoldja, hogy a világ legkülönbözőbb részein lévő mérnökök kiemelten biztonságos körülmények között dolgozhassanak együtt anélkül, hogy fizikailag egy helyen lennének. Eddig a piacon csak olyan alkalmazások léteztek, amelyekben minden projekttag a munkája végtermékét osztotta meg a többiekkel, és a munkavégzést mindenki a saját elszigetelt munkaállomásán oldotta meg. Ezzel szemben, a mostani fejlesztés lehetővé teszi majd az online kooperációt, ami valós időben történő párhuzamos munkavégzést jelent egy mindenki számára elérhető virtuális szerverkörnyezetben.
A projekt másik célja a virtuális (szimulált) verifikáció. Ez azt jelenti, hogy a rendszerben bármely munkadarabot meg lehet feleltetni a szükséges iparági előírásoknak, normáknak és szabványoknak, akár a termék tényleges előállítása és konkrét fizikai tesztje nélkül is. Számos olyan fejlesztési és tesztelési eset létezik, ami a valóságban fizikai vagy jogi akadályok miatt nem lenne kivitelezhető. Például egy luxus óceánjáró hajó töréstesztjét szerencsésebb virtuális környezetben kipróbálni, mint a valóságban, és lényegesen olcsóbb is. Az új rendszer segítségével bármilyen hétköznapi eszköz ergonómiája is modellezhetővé válik prototípusgyártás nélkül.
Az elsősorban nemzetközi piacra szánt megoldás felhasználói lehetnek a csúcstechnológiai fejlesztésekben érintett globális vállalatok, azon belül például az autóipar, az elektronikai ipar vagy a repülőgépgyártás szereplői. A termék felhasználói körébe tartoznak továbbá azok a cégek, amelyek tanúsítással, termékek szabványi megfeleltetésével foglalkoznak, valamint azon gyártó cégek köre, akik a termékeikhez kapcsolódó teszteléseket nem tudják valós környezetben elvégezni. Az, hogy a virtuális fejlesztői környezet a világ minden pontjáról elérhető legyen, legkönnyebben és leghatékonyabban cloud (felhő) infrastruktúrában valósítható meg. Az infrastruktúrának ugyanakkor kiemelten biztonságosnak kell lennie, hiszen a szolgáltatás potenciális igénybevevői a legkritikusabb üzleti titkaikat, műszaki megoldásaikat fogják ebben a környezetben tárolni, kezelni.