A SoftBank által ellenőrzött brit chiptervező részvényeinek árfolyama az elmúlt egy évben megháromszorozódott, ám a vállalat ambíciói sokkal messzebbre mutatnak.

Közel 20 évvel ezelőtt az Intel olyan döntést hozott, amely megváltoztatta a számítástechnika történetét. Nem sokkal azután, hogy az Apple 2005-ben elkezdte beépíteni az Intelt a Mac számítógépeibe, Steve Jobs a chipgyártó akkori vezérigazgatóját, Paul Otellinit beavatta abba a szigorúan titkos tervbe, hogy betörjenek a mobiltelefon-üzletágba. Az Intel elutasította Jobsot - és az iPhone-t. Az Intel döntésének egyik eredménye az volt, hogy a brit székhelyű Arm technológiai csoport kapott monopóliumot kapott azon chipek tervezésében, amely ma már gyakorlatilag minden mobiltelefont működtet, és amely 500 milliárd dolláros piac több mint kétszer akkora, mint a PC-ipar. Egyedülállóan energiatakarékos technológiájának köszönhetően az Arm most ugyanezt a platformot akarja arra használni, hogy a mesterséges intelligencia korszakában ismét az élre törjön, kihasználva, hogy a nagy technológiai vállalatok dollármilliárdokat költenek hatalmas, új, energiafaló adatközpontok építésére.

Az Arm nagy haszonélvezője a félvezetőgyártó vállalatok iránti befektetői lelkesedésnek, amely az Nvidia értékét is több mint 3 milliárd dollárra emelte. A SoftBank által támogatott vállalat tavalyi tőzsdei bevezetése óta az Arm részvényei majdnem megháromszorozódtak, és a céget jelenleg mintegy 157 milliárd dollárra értékelik. Miután éves bevételei 21 százalékkal, 3,2 milliárd dollárra nőttek a márciusig tartó pénzügyi évben, az Arm piaci kapitalizációja idén nyáron megelőzte az egykor a Szilícium-völgy ikonjának számító Intelt.

Ha ezek az értékelések az MI szkeptikusai számára túlzónak tűnnek is, Rene Haas, az Arm vezérigazgatója meg van győződve arról, hogy az MI-boom még csak most kezdődik. A Bloomberg múlt heti londoni konferenciáján azt mondta, hogy az MI jövője ellen fogadni olyan lenne, mintha a dotcom buborék 2000-es kipukkanásakor azt mondanánk, hogy „az internet kora soha nem jön el”, vagy az 1907-es tőzsdei pánik után, hogy „az autó felesleges eszköz”. "Az elmúlt néhány évben olyan mértékű előrelépést láttunk a mesterséges intelligencia terén, hogy az innováció mennyisége, amelyet ez a folyamat elő fog mozdítani, egyszerűen hihetetlen lesz” - mondta Haas. Hozzátette, hogy a jobb MI-modellek létrehozásához nagyobb teljesítményű processzorokra lesz szükség. „Nagyon optimista vagyok az iparágunk növekedését illetően.”

Jelenleg az Arm szerepe az MI terén elsősorban az Nvidia szövetségeseként mutatkozik meg. Az Arm-alapú CPU-kat az Nvidia új Blackwell sorozatú MI-processzorai mellé telepítik azokban a hatalmas adatközpontokban, amelyeket a Microsoft és az OpenAI épít például a ChatGPT következő generációjának kiképzésére. Ha azonban Masayoshi Son, a SoftBank vezérigazgatója eléri, amit akar, az Arm hamarosan közvetlen versenybe szállhat az Nvidia-val, saját MI-chipek építésével. A tőzsdei bevezetés után a SoftBank még mindig az Arm mintegy 90 százalékát birtokolja, és Son azt szeretné, ha a vállalat a chipek gazdasági értékéből sokkal nagyobb részesedést kapna, mint amennyit jelenleg csak a tervezésből kap.

Miután a SoftBank a hónap elején 500 millió dolláros részesedést szerzett az OpenAI-ban, Son az Arm technológiáját egy olyan új adatközpont-hálózat középpontjába kívánja helyezni, amelyet kifejezetten MI-rendszerek képzésére és futtatására építettek. Ez nem csak az Nvidia-val való ütközőpályára állítaná az Arm-et, hanem drámai eltérést is jelentene a hagyományos üzleti modelltől, amely kizárólag szellemi tulajdon értékesítésére épül. Ez a kilátás riasztja az Arm régi gárdájának néhány tagját, akik attól tartanak, hogy ez destabilizálhatja a chipipar semleges „Svájcaként” betöltött szerepét, amely mindenkinek eladja terveit, és ritkán versenyez a licenctulajdonosokkal.

Son legújabb terve, párosulva a másik nagy ügyféllel, az okostelefonok chipgyártójával, a Qualcommal folytatott, gyorsan eszkalálódó jogi csatározással, felvet olyan a félelmeket, hogy az Arm elidegeníti magától a partnereit, miközben megpróbál feljebb lépni a félvezető termékláncban. Az Nvidia félelmetes számítási teljesítményének és az MI-fejlesztők régóta működő közösségének lemásolása óriási kihívást jelent. "Ha belegondolunk, hogy mekkora beruházásra van szükség ahhoz, hogy valóban felvegyük a versenyt az Nvidia-val, akkor tényleg vérzik a szemünk” - mondja az Arm egyik korábbi vezetője. A kockázatok ellenére a SoftBank eltökélt szándéka, hogy központi szerepet játsszon abban, ami Son szerint az emberi evolúció következő szakasza. Haas a Bloomberg múlt heti rendezvényén azt mondta: "Az összes MI-munkaterhelés valahol, valahogyan Arm-en fog futni."


Az Arm az 1990-es évek elején Cambridgeshire-ben kezdte meg működését, és azóta közel 300 milliárd eszköz készült a terveik alapján. Azonban a társaság a legtöbb ilyen chipen kevesebb, mint egy dollárt keres: az Intellel és az Nvidia-val ellentétben az Arm jelenleg nem gyárt saját processzorokat. Ehelyett bárkinek licenceli a terveit, aki saját chipeket akar készíteni, ami egyedülálló pozíciót biztosít számára a technológiai iparban. Az Arm biztosítja a tervrajzokat, amelyekből a chipgyártók megépíthetik processzoraikat. Az Arm 34 éves fennállásának nagy részében ezek az ügyfelek túlnyomórészt a mobiltelefon-üzletágban tevékenykedtek. Az olyan vállalatok, mint az Apple, a Samsung, a Google és a Qualcomm kihasználták az Arm terveinek páratlan energiahatékonyságát. Az akkumulátorral működő eszközök esetében az Arm technológiája kulcsfontosságú előnyt jelent az Intel által használt x86-os architektúrával szemben, amely évtizedek óta uralja a PC-ket és a szervereket.

Ahogy az okostelefonok váltak a legtöbb ember elsődleges számítástechnikai eszközévé, és ahogy a mobil chipek sokkal nagyobb teljesítményűvé váltak, az Arm csendben egy olyan erős platformot épített ki, amelyről támadást indíthat az Intel hagyományos erősségei, a PC-k és szerverek terén. "Amikor az Arm létrejött egy diszruptív innováció volt” - mondja Robert Burgelman, a Stanford Graduate School of Business professzora. "Nem volt jó a teljesítménye a számítástechnikában, de alacsony fogyasztása miatt kifejezetten jó volt a nem PC-s eszközökhöz.” Burgelman - aki évtizedek óta tanulmányozza az Intelt és a félvezetőipart - azt mondja, hogy kezdetben alábecsülte az Arm hosszabb távú kilátásait. "Nem vettem észre, hogy az Arm teljesítménynövekedésének üteme nagyobb lesz, mint az Intel architektúra energiafogyasztásának csökkenési üteme. Ha a kettőt kombináljuk, az nagyon veszélyes helyzet az Intel számára”.

Az Arm kilátásai a személyi számítógépek piacán hatalmas lökést kaptak 2020-ban, amikor az Apple kiadta az első, saját M-sorozatú processzoraira épülő Mac-eket, egyúttal lemondva az Intelről. Az M-sorozat ugyanazokon az Arm tervrajzokon alapul, amelyeket az Apple az iPhone-okban is használ. A saját chipekre való átállás sokkal hosszabb akkumulátor-üzemidőt és egyéb teljesítményjavulást hozott a laptopok számára, mivel az Apple a hardvert és a szoftvert együtt tudta megtervezni. Az év elején a Microsoft követte a példát, és az úgynevezett MI PC-k új osztályával Arm-alapú chipeket helyezett a Windows megújítására irányuló törekvés középpontjába.

Az MI PC-k első hullámát működtető, Qualcomm által gyártott chipek azonban egy jogi harc középpontjába kerültek. A Qualcomm 2021-ben felvásárolta a Nuvia nevű startupot, amely az Arm tervei alapján fejlesztett PC-chipeket. Az Arm azt állítja, hogy a Qualcomm elmulasztotta beszerezni az engedélyét a Nuvia chipjeinek további fejlesztésére, ahogy azt a szellemi tulajdonjogok licencének feltételei megkövetelik. A hónap elején a technológiai iparágban sokakat meglepő eszkalációval az Arm hivatalos közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy teljesen visszavonja a Qualcomm architektúra-engedélyét, és megakadályozza a San Diegó-i székhelyű chipgyártót abban, hogy a legújabb generációs termékeit, köztük a mobilprocesszorok új termékcsaládját szállítsa.

A Wall Street megijedt az elemzők által az Arm egyik legnagyobb ügyfelével szembeni „nukleáris csapásnak" nevezett lépésen, és a részvények egy nap alatt 9 százalékkal estek. A Qualcomm a jogdíjak mértékének növelését célzó "erőszakos taktikával” vádolta meg a chiptervezőt, de az Arm közleményében kitartott amellett, hogy „nem maradt más választása”, mivel a Qualcomm „ismételten jelentősen megsértette az Arm licencszerződését”. Az ügy várhatóan decemberben kerül bíróság elé, és az Arm és a licenctulajdonosok közötti bonyolult kapcsolatokat tárt fel egy olyan időszakban, amikor a vállalat új ágazatokban bővíti ügyfélkörét. Az új lehetőségek közül a legígéretesebbek azokban a hatalmas adatközpontokban rejlenek, amelyeket a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatók építenek az olyan szolgáltatások várható növekedésének kiszolgálására, mint a Google Gemini, az OpenAI ChatGPT és az Anthropic Claude. Ezeknek a hatalmas szerverfarmoknak az ugrásszerű bővülése már most is megterheli az áramhálózatot, ami növeli az Arm energiahatékony technológiái iránti keresletet.


A Goldman Sachs az év elején úgy becsülte, hogy az adatközpontok globális energiaigénye 2030-ra 160 százalékkal fog nőni. A bank elemzői szerint az adatközpontok 2030-ra az Egyesült Államok energiaszükségletének 8 százalékát fogják felhasználni, szemben a 2022-es 3 százalékkal, míg Európában az évtized végére ezeknek a létesítményeknek annyi energiára lesz szükségük, mint Portugáliának, Görögországnak és Hollandiának együttvéve.

Az Arm számára az adatközpontokba való belépés már régóta váratott magára. Az Amazon - az első felhőalapú számítástechnikai vállalat, amely szervereiben alkalmazza az Arm terveit - több mint egy évtizeddel ezelőtt tárgyalt először az ötletről. James Hamilton, az Amazon vezető alelnöke és kiváló mérnöke már 2013-ban felvetette Jeff Bezos akkori vezérigazgatónak, hogy az AWS saját adatközponti chipeket hozhatna létre. Az AWS azonban csak 2018-ban mutatta be első Arm-alapú CPU-ját, a Gravitont, és a kezdeti eladások lassan haladtak. Elemzők szerint az adatközponti chipek ma is csak alig több mint 10 százalékát teszik ki az Arm jogdíjbevételének. Ennek ellenére az Arm türelme végül kifizetődhet, mivel az Amazon felhőalapú számítástechnikai riválisai mind a félvezető üzletágba vetették magukat. Miután a Microsoft egy évvel ezelőtt piacra dobta a Cobaltot, az első szerverekbe szánt Arm-alapú CPU-t, a Google áprilisban bemutatta saját megfelelőjét, az Axiont.

De az Nvidia-val kötött szövetség az, ami az Armot az MI adatközpontok szívébe repíti. Az Nvidia legújabb GB200-as „szuperchipje” két Blackwell grafikus feldolgozó egységet kombinál egy Arm-alapú Grace CPU-val. Az Nvidia 40 milliárd dolláros kísérlete, hogy 2020-ban megvásárolja az Armot a SoftBanktól, a trösztellenes vizsgálatok közepettekudarcot vallott, de a két vállalat soha nem volt még ilyen közel egymáshoz, mint most. Az Nvidia által hajtott, Arm CPU-t használó MI PC-k széles körben várhatóan jövőre kerülnek piacra. A két vállalat olyannyira közel áll egymáshoz, hogy amikor Haas nemrég új podcastjának első vendégeként interjút készített az Nvidia vezetőjével, Jensen Huanggal, a páros viccelődött a meghiúsult üzletről, amelyet az Arm számos ügyfele hevesen ellenzett. "Majdnem felvásároltatok minket, ami jó móka lett volna” - mondta Haas, aki korábban az Nvidia egyik vezetője volt. "Tudom, hogy még mindig szomorú vagy emiatt” - válaszolja Huang. "Minden nap sírok egy kicsit” - nevet Haas.

A bratyizás ellenére a SoftBank-os Son nagyon arrafelé tereli az Arm-et, hogy felvegye a harcot az Nvidia ellen, amely jelenleg uralja az MI-chipek piacát. Son dollármilliárdokat kíván befektetni az Arm által működtetett AI-adatközpontok hálózatának létrehozásába, célja, hogy az Arm-et a jogok licenceléséből egy olyan vállalattá fejlessze, amely képes az adatközpontok chipjeinek előállítására, amelyek mind az MI-modellek „betanításához”, mind pedig a „következtetéshez” alkalmasak. A SoftBank júliusban megvásárolta a Graphcore brit MI-chipgyártó céget, amely tranzakciónak a mozgatórugója a chipek gyártásához szükséges szakértelem megszerzése volt. A chipgyártás és a szoftverek mellett Son tervei között szerepel az adatközpontok energiaellátásának biztosítása is. A SoftBank aktívan együttműködik a javasolt rendszer potenciális ügyfeleivel, és olyan nagy technológiai cégeknél érdeklődött az Nvidia ellensúlyának megteremtéséről, mint a Google és a Meta.


Miután az Intellel folytatott korábbi tárgyalások meghiúsultak, a SoftBank most a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-val, a világ legnagyobb szerződéses chipgyártójával folytat tárgyalásokat, hogy biztosítsa a gyártási kapacitást az MI-chipekhez. A múlt héten Haas elismerte, hogy az Nvidia teljes technológiai „stackjének” - amely nemcsak a chipeket, hanem a hálózati technológiát és a szoftvereket is magában foglalja - lemásolása „sok és nehéz munkát” igényelne. Az Arm gyárt úgynevezett „neurális feldolgozó egységeket”, azaz NPU-kat, azaz a mesterséges intelligenciához szükséges neurális hálózatokra optimalizált chipeket, Haas azonban elismerte, hogy az Arm NPU-k „nem érik el az Nvidia teljesítményszintjét”, mivel azokat nagyrészt úgynevezett peremeszközökön - okostelefonokon, a „dolgok internetén” és más, a felhőn kívüli termékeken -, nem pedig adatközpontokban való futtatásra tervezték. "De biztosíthatom önöket, hogy rengeteg munka van folyamatban azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet ezt a területet kiszélesíteni” - mondta.

A sors iróniája, hogy a SoftBank terve sokkal előrébb tarthatna, ha az Arm nem tett volna félre egy olyan belső erőfeszítést, amely egy önálló MI-gyorsító technológia kifejlesztésére irányult volna körülbelül öt évvel ezelőtt. A SoftBank az Arm-et 2016-ban 24 milliárd font sterlingért vásárolta meg, és hogy hasznot is lásson belőle nyomást gyakorolt rá, hogy készüljön fel a tőzsdére való visszatérésre. Ez azt jelentette, hogy a cégnek a bizonyítottan nyereséges üzletágakra kellett összpontosítania, hogy a leendő befektetők számára ragyogó árrést tudjon prezentálni.

Az Arm vezetői - köztük Haas, aki akkoriban a fő termékrészlegeket vezette - tudták, hogy meg kell erősíteniük a CPU-üzletágat. Ezért az Arm több száz mérnököt csoportosított át egy bimbózó, mesterséges intelligenciára optimalizált chipeket építő projektből, és helyette a CPU-kon dolgoztatta őket. Bár ezek a mérnökök továbbra is folytatták az MI gyorsító képességek beépítését az Arm CPU-iba, a lépés azt jelentette, hogy a vállalatnak még ma sincs önálló NPU terméke. Az átszervezés során az Arm néhány legnagyobb ügyfele - köztük az Apple, a Qualcomm és a Graphcore - saját chiptervezési kapacitásaik kiépítése során lecsapott a mérnöki tehetségekre. "Kivéreztettük a processzormérnököket” - mondja egy korábbi Arm-vezető, aki részt vett a döntésben - "a CPU egyszerűen fontosabb volt".

Elemzők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az Arm akár még a SoftBank erőforrásaival a háta mögött is képes lenne valódi versenytársat építeni az Nvidia GPU-jainak, amelyek sikere nemcsak a hardveres szakértelemre, hanem a széles körben használt Cuda szoftverre is épül, amelynek megismétlése évekbe telne. "Nem látom, milyen eszközeik vannak ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az Nvidia-val” - mondja Edward Wilford, az Omdia technológiai tanácsadó cég félvezető elemzője. "Az Arm nem rendelkezik az adatközpontohoz szükséges MI-gyorsító tudással” - mondja Ben Bajarin, a Creative Strategies, egy másik tanácsadó cég munkatársa. Szerinte az Nvidia dominanciájának legvalószínűbb kihívói inkább a nagy technológiai vállalatok lesznek - például a Microsoft, a Google és az Amazon -, amelyek MI-chipjei nem támaszkodnak az Arm tudására.

Nyilvánosan Haas továbbra is hangoztatja, hogy az Armnak nem kell versenyeznie az Nvidia-val ahhoz, hogy profitáljon az MI-boomból. Az Arm technológiáján alapuló chipek már most is olyan MI-feladatokat látnak el, mint az okostelefonok fotóinak szerkesztése vagy a biztonsági kamerák képfeldolgozása. A cég a közelmúltban együttműködött a Metával, hogy elkészítsék a Llama rendszer egy karcsúsított változatát, amely mobil CPU-kon is futhat. "A világ lakosságának hetven százaléka valamilyen módon érintkezik az Arm-mal” - mondta Haas. "A mesterséges intelligencia az Armon fog futni, pont.” Elutasítja azonban azt az elképzelést, hogy az Arm túlságosan eltávolodott volna szerény brit gyökereitől, és belekeveredett a Szilícium-völgy mesterséges intelligencia-hypejába. "Hihetetlen lehetőségünk van arra, hogy kielégítsünk egy példátlan piaci igényt” - mondta. "Ha valami megváltozott az Arm-nél, akkor az a sürgetés érzése, hogy kihasználjuk a lehetőséget”.