Berta Sándor
Svájc szigorúan szabályozza a Street View működését
A Svájci Szövetségi Közigazgatási Bíróság a Google szolgáltatásával kapcsolatos eljárásban Hanspeter Thür adatvédelmi biztos beadványát fogadta el. Mindez azt jelenti, hogy a társaság kénytelen változtatni eddigi gyakorlatán.
Hanspeter Thür még 2009 szeptemberében azt követelte, hogy a társaság biztosítsa hatékonyabban a felhasználók magánéletének védelmét. A vállalat ezt elutasította, ezért az ügy a bíróság elé került. A március 30-án kihirdetett, de csak most nyilvánosságra hozott ítélet szinte teljes mértékben Thürnek adott igazat és eszerint a Google kénytelen lesz megváltoztatni néhány dolgot a Street View kapcsán.
Az első pont az, hogy a cég köteles kitörölni a felvételekről a felismerhető arcokat és rendszámokat. Amennyiben erre a rögzítés pillanatában a használt szoftver képtelen, akkor ezt utólag a Google munkatársainak kell manuálisan megtenniük. Ez komoly előrelépés, hiszen Thürnek azzal volt baja, hogy a felvételeken csak az arcok és rendszámok 98 százaléka felismerhetetlen.
Belátnak a kertekbe is
Szintén teljes anonimitást kell biztosítani a börtönök, az iskolák, a bíróságok, a szociális hivatalok és a kórházak közelében tartózkodó embereknek. A Google nem csak az arcképeket köteles törölni az ilyen képekről, hanem a látható személyek bőrszínét és a ruházatát is felismerhetetlenné kell tennie. Ezenkívül nem lehet olyan fotókat nyilvánosságra hozni, amelyek valamely személy kertjébe vagy udvarába engednek bepillantást. Emellett a Google köteles a helyi újságokban tájékoztatni az embereket a kamerázások időpontjáról és útvonaláról, valamint a felvételek megjelenési időpontjáról.
Az egyik legfontosabb pont, hogy senki sem fényképezhető le a beleegyezése nélkül. Ez a jog ugyanis erősebb a cég bármely gazdasági érdekénél. A bíróság kiemelte, hogy a változtatások nem rónak akkora költségeket a társaságra, ami a működését veszélyeztetné. A testület hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vállalat később e költségeket átháríthatja a Street View szolgáltatás használóira. A Google vezetői dönthetnek úgy, hogy nem fogadják el az ítéletet, ebben az esetben az ügy a Svájci Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Amennyiben a cég nem fellebbez, úgy az ítélet jogerőssé válik.
Peter Fleischer, a Google adatvédelmi biztosa csalódottan vette tudomásul a döntést. Elmondta, hogy elindítása óta minden negyedik svájci állampolgár használta már legalább egyszer a Street View szolgáltatást, ami hatékony segítség nem csak a cégeknek, hanem a turisztikai szervezeteknek és létesítményeknek is. Mindenképpen megvizsgálják a jogi lehetőségeket és később döntenek az esetleges fellebbezésről. Thür úgy nyilatkozott, hogy nem lepődött meg az ítéleten és ez egy jó nap volt az adatvédelem szempontjából.
Svájcban 2009-ben térképezték fel a Google autói Bázel, Zürich, Bern utcáit és a Genfi-tó partját. A vállalat kamerázó gépkocsijai az utolsó svájci felvételeket tavaly készítették. Most az is kérdésessé vált, hogy a program folytatódik-e az alpesi országban.
Hanspeter Thür még 2009 szeptemberében azt követelte, hogy a társaság biztosítsa hatékonyabban a felhasználók magánéletének védelmét. A vállalat ezt elutasította, ezért az ügy a bíróság elé került. A március 30-án kihirdetett, de csak most nyilvánosságra hozott ítélet szinte teljes mértékben Thürnek adott igazat és eszerint a Google kénytelen lesz megváltoztatni néhány dolgot a Street View kapcsán.
Az első pont az, hogy a cég köteles kitörölni a felvételekről a felismerhető arcokat és rendszámokat. Amennyiben erre a rögzítés pillanatában a használt szoftver képtelen, akkor ezt utólag a Google munkatársainak kell manuálisan megtenniük. Ez komoly előrelépés, hiszen Thürnek azzal volt baja, hogy a felvételeken csak az arcok és rendszámok 98 százaléka felismerhetetlen.
Belátnak a kertekbe is
Szintén teljes anonimitást kell biztosítani a börtönök, az iskolák, a bíróságok, a szociális hivatalok és a kórházak közelében tartózkodó embereknek. A Google nem csak az arcképeket köteles törölni az ilyen képekről, hanem a látható személyek bőrszínét és a ruházatát is felismerhetetlenné kell tennie. Ezenkívül nem lehet olyan fotókat nyilvánosságra hozni, amelyek valamely személy kertjébe vagy udvarába engednek bepillantást. Emellett a Google köteles a helyi újságokban tájékoztatni az embereket a kamerázások időpontjáról és útvonaláról, valamint a felvételek megjelenési időpontjáról.
Az egyik legfontosabb pont, hogy senki sem fényképezhető le a beleegyezése nélkül. Ez a jog ugyanis erősebb a cég bármely gazdasági érdekénél. A bíróság kiemelte, hogy a változtatások nem rónak akkora költségeket a társaságra, ami a működését veszélyeztetné. A testület hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vállalat később e költségeket átháríthatja a Street View szolgáltatás használóira. A Google vezetői dönthetnek úgy, hogy nem fogadják el az ítéletet, ebben az esetben az ügy a Svájci Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Amennyiben a cég nem fellebbez, úgy az ítélet jogerőssé válik.
Peter Fleischer, a Google adatvédelmi biztosa csalódottan vette tudomásul a döntést. Elmondta, hogy elindítása óta minden negyedik svájci állampolgár használta már legalább egyszer a Street View szolgáltatást, ami hatékony segítség nem csak a cégeknek, hanem a turisztikai szervezeteknek és létesítményeknek is. Mindenképpen megvizsgálják a jogi lehetőségeket és később döntenek az esetleges fellebbezésről. Thür úgy nyilatkozott, hogy nem lepődött meg az ítéleten és ez egy jó nap volt az adatvédelem szempontjából.
Svájcban 2009-ben térképezték fel a Google autói Bázel, Zürich, Bern utcáit és a Genfi-tó partját. A vállalat kamerázó gépkocsijai az utolsó svájci felvételeket tavaly készítették. Most az is kérdésessé vált, hogy a program folytatódik-e az alpesi országban.