Berta Sándor
Alig tartották be környezetvédelmi ígéreteiket a PC-gyártók
Négy évvel ezelőtt a világ legnagyobb számítógép-gyártói önként megígérték, hogy száműzik a gyártási folyamataikból és a termékeikből a legveszélyesebb vegyi anyagokat. Az ígéreteit egyedül az Apple tartotta be.
Május 26-án váratlan látogatók tették tiszteletüket a világ legnagyobb PC-gyártójának számító Dell konszern központja előtt. A Greenpeace két aktivistája felmászott az irodaházzal szembeni épületre és ott Michael Dellnek, a vállalat vezetőjének szeme láttára kifeszítettek egy transzparenst, amelyen a következő szöveg volt olvasható: "Michael, what the Dell? Design out Toxics!“. A Greenpeace tagjai így akarták felhívni a szakember és az általa irányított cégóriás figyelmét a 4 évvel ezelőtt tett ígéretre, amelynek célja az volt, hogy a polivinilkloridot (PVC) és a brómtartalmú égésgátló aganyokat (BFR) száműzzék a számítástechnikai alkatrészekből. A legtöbb IT-gigász a kezdetekkor komolyan is vette az elképzelést, folyamatosan javult a helyzet, amiért cserébe előkelő helyeket kasszíroztak a Greenpeace rangsorában.
A 4 év letelt és a c't nevű német szaklap összeállításából kiderült, hogy a helyzet közel sem ennyire rózsás, inkább siralmasnak nevezhető. Egyedül az Apple tartotta be a szavát, ezáltal bebizonyította, hogy lehet környezetbarát számítástechnikai termékeket tervezni és piacra dobni. Az összes többi PC-gyártó elakadt valahol félúton. Annak, hogy ez így történt számos oka van. Az első, hogy a sokat támadott és mérgező BFR-anyagok rendkívül olcsóak, a pótlásukról pedig a cégek nem tudtak vagy nem akartak gondoskodni. A PVC-nél ugyanez a helyzet. Vannak alternatívái, de azok jóval drágábbak.
A BFR-anyagok és a PVC jelentik a legnagyobb veszélyt azokra az emberekre, akik Ghánában, Nigériában, Kínában és más országokban az elektronikai hulladékok kézi feldolgozásából élnek. Elégetik az alkatrészeket, hogy így jussanak a bennük lévő aranyhoz, rézhez és más értékes anyagokhoz. A megoldás nem csak egészség-, hanem környezetkárosító.
A Dell korábban azt vállalta, hogy 2006 és 2009 vége között minden új terméke BFR- és PVC-mentes lesz. A valóságban ez csak egy mobiltelefonról és két monitorról mondható el. A honlapon átállási időpontként 2011 szerepel, a régi ígéretről viszont egyetlen szó sem esik. Ugyanez a helyzet a Samsungnál is, amely ugyan BFR- és PVC-mentessé tette a mobiljait és az MP3-lejátszóit, viszont a notebookjait még sem. A céldátum szintén 2011, miként az Acer, az Asus, a Hewlett-Packard, a Lenovo és a Sony esetében is. A Fujitsunál még távolabbi időpontot (2013) jelöltek ki.
Évente 40 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik és ez hamarosan komoly egészségügyi kockázati tényezővé válhat a fejlődő országokban - mutatott rá februárban az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése. A helyzet egyre rosszabb és a gyártók mellett az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlamentnek is kijutott a bírálatokból, mivel még mindig nem tiltották be a számítástechnikában alkalmazott egészségkárosító vegyületeket. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a felhasználók is sokat tehetnének a változásokért. Elég lenne környezetbarát termékeket vásárolni, amelyek gyakran cseppet sem kisebb tudásúak és nem drágábbak a hagyományos modelleknél.
Május 26-án váratlan látogatók tették tiszteletüket a világ legnagyobb PC-gyártójának számító Dell konszern központja előtt. A Greenpeace két aktivistája felmászott az irodaházzal szembeni épületre és ott Michael Dellnek, a vállalat vezetőjének szeme láttára kifeszítettek egy transzparenst, amelyen a következő szöveg volt olvasható: "Michael, what the Dell? Design out Toxics!“. A Greenpeace tagjai így akarták felhívni a szakember és az általa irányított cégóriás figyelmét a 4 évvel ezelőtt tett ígéretre, amelynek célja az volt, hogy a polivinilkloridot (PVC) és a brómtartalmú égésgátló aganyokat (BFR) száműzzék a számítástechnikai alkatrészekből. A legtöbb IT-gigász a kezdetekkor komolyan is vette az elképzelést, folyamatosan javult a helyzet, amiért cserébe előkelő helyeket kasszíroztak a Greenpeace rangsorában.
A 4 év letelt és a c't nevű német szaklap összeállításából kiderült, hogy a helyzet közel sem ennyire rózsás, inkább siralmasnak nevezhető. Egyedül az Apple tartotta be a szavát, ezáltal bebizonyította, hogy lehet környezetbarát számítástechnikai termékeket tervezni és piacra dobni. Az összes többi PC-gyártó elakadt valahol félúton. Annak, hogy ez így történt számos oka van. Az első, hogy a sokat támadott és mérgező BFR-anyagok rendkívül olcsóak, a pótlásukról pedig a cégek nem tudtak vagy nem akartak gondoskodni. A PVC-nél ugyanez a helyzet. Vannak alternatívái, de azok jóval drágábbak.
A BFR-anyagok és a PVC jelentik a legnagyobb veszélyt azokra az emberekre, akik Ghánában, Nigériában, Kínában és más országokban az elektronikai hulladékok kézi feldolgozásából élnek. Elégetik az alkatrészeket, hogy így jussanak a bennük lévő aranyhoz, rézhez és más értékes anyagokhoz. A megoldás nem csak egészség-, hanem környezetkárosító.
A Dell korábban azt vállalta, hogy 2006 és 2009 vége között minden új terméke BFR- és PVC-mentes lesz. A valóságban ez csak egy mobiltelefonról és két monitorról mondható el. A honlapon átállási időpontként 2011 szerepel, a régi ígéretről viszont egyetlen szó sem esik. Ugyanez a helyzet a Samsungnál is, amely ugyan BFR- és PVC-mentessé tette a mobiljait és az MP3-lejátszóit, viszont a notebookjait még sem. A céldátum szintén 2011, miként az Acer, az Asus, a Hewlett-Packard, a Lenovo és a Sony esetében is. A Fujitsunál még távolabbi időpontot (2013) jelöltek ki.
Évente 40 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik és ez hamarosan komoly egészségügyi kockázati tényezővé válhat a fejlődő országokban - mutatott rá februárban az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése. A helyzet egyre rosszabb és a gyártók mellett az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlamentnek is kijutott a bírálatokból, mivel még mindig nem tiltották be a számítástechnikában alkalmazott egészségkárosító vegyületeket. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a felhasználók is sokat tehetnének a változásokért. Elég lenne környezetbarát termékeket vásárolni, amelyek gyakran cseppet sem kisebb tudásúak és nem drágábbak a hagyományos modelleknél.