Berta Sándor
CeBIT: egységes energiafogyasztási jelöléseket követelnek környezetvédők
Német környezetvédelmi szervezetek új egységes, kötelező érvényű áramfogyasztási kategóriákat hoznának létre a számítógépek és a szórakoztatóelektronikai készülékek számára.
A civil csoportok kampányt indítottak a céljaik elérésére és a kezdeményezést nem véletlenül időzítették a CeBIT idejére. Németországban az információs és kommunikációs technikák, illetve eszközök az áramfogyasztás tíz százalékáért felelősek és ez az érték a jövőben csak növekedni fog. Megfelelő és a jelenleginél szigorúbb szabályozással, valamint új fogyasztási kategóriák kialakításával azonban a folyamat megfordítható lenne. "A világos jelzések megfelelően tájékoztatnák a fogyasztókat és egyúttal a gyártókat is motiválhatnák abban, hogy egyre energiatakarékosabb termékeket fejlesszenek ki" - mondta Agnes Sauter, a DUH nevű fogyasztó- és környezetvédelmi szervezet vezetője.
Napjainkban fontos szempont lett, hogy egy számítógép vagy egy monitor, esetleg más szórakoztatóelektronikai eszköz mennyi áramot fogyaszt. Az ezt kimutató jelölések alkalmazása azonban nem kötelező, így a kérdésre az eladók legtöbbször csak a vállukat vonogatják.
"Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy egy termék működtetése gyakran többe kerül, mint a beszerzési ára. Ha a gyártók megadnák az eszközök éves fogyasztását, akkor a vásárlók előre számolhatnának és kiválaszthatnák a legkevesebbet fogyasztó készülékeket. Ezzel nem csak a pénztárcájukat óvhatnák a nagyobb kiadásoktól, hanem a klímát is. Számítógép és számítógép között is van különbség. A beépített hardverektől is függ, hogy egy PC mennyit fogyaszt és különösen az olyan alkatrészek esetében, mint a grafikus kártyák lehetnek komoly eltérések a fogyasztási értékekben" - nyilatkozta Jens Gröger, a Német Ökointézet munkatársa.
Christian Noll, a Németországi Környezet- és Természetvédelmi Szövetség (BUND) energiahatékonysági szakértője is ugyanezzel érvelt. Szerinte az a legnagyobb nyereség, ha a legtöbbet fogyasztó termékek el sem jutnak a vásárlók otthonaiba. Éppen ezért lenne szükség az Európai Unió beavatkozására. Új környezetvédelmi szabványokat kellene kidolgozni, azokat kötelezővé tenni és rendszeresen a technikai fejlődéshez igazítani.
A civil csoportok kampányt indítottak a céljaik elérésére és a kezdeményezést nem véletlenül időzítették a CeBIT idejére. Németországban az információs és kommunikációs technikák, illetve eszközök az áramfogyasztás tíz százalékáért felelősek és ez az érték a jövőben csak növekedni fog. Megfelelő és a jelenleginél szigorúbb szabályozással, valamint új fogyasztási kategóriák kialakításával azonban a folyamat megfordítható lenne. "A világos jelzések megfelelően tájékoztatnák a fogyasztókat és egyúttal a gyártókat is motiválhatnák abban, hogy egyre energiatakarékosabb termékeket fejlesszenek ki" - mondta Agnes Sauter, a DUH nevű fogyasztó- és környezetvédelmi szervezet vezetője.
Napjainkban fontos szempont lett, hogy egy számítógép vagy egy monitor, esetleg más szórakoztatóelektronikai eszköz mennyi áramot fogyaszt. Az ezt kimutató jelölések alkalmazása azonban nem kötelező, így a kérdésre az eladók legtöbbször csak a vállukat vonogatják.
"Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy egy termék működtetése gyakran többe kerül, mint a beszerzési ára. Ha a gyártók megadnák az eszközök éves fogyasztását, akkor a vásárlók előre számolhatnának és kiválaszthatnák a legkevesebbet fogyasztó készülékeket. Ezzel nem csak a pénztárcájukat óvhatnák a nagyobb kiadásoktól, hanem a klímát is. Számítógép és számítógép között is van különbség. A beépített hardverektől is függ, hogy egy PC mennyit fogyaszt és különösen az olyan alkatrészek esetében, mint a grafikus kártyák lehetnek komoly eltérések a fogyasztási értékekben" - nyilatkozta Jens Gröger, a Német Ökointézet munkatársa.
Christian Noll, a Németországi Környezet- és Természetvédelmi Szövetség (BUND) energiahatékonysági szakértője is ugyanezzel érvelt. Szerinte az a legnagyobb nyereség, ha a legtöbbet fogyasztó termékek el sem jutnak a vásárlók otthonaiba. Éppen ezért lenne szükség az Európai Unió beavatkozására. Új környezetvédelmi szabványokat kellene kidolgozni, azokat kötelezővé tenni és rendszeresen a technikai fejlődéshez igazítani.