Berta Sándor

E-könyvek: áttörés csak 3 év múlva?

A Frankfurti Könyvvásár előtt számos cég nagy termékoffenzívát indított és sorra dobták piacra az elektronikus könyv-olvasóikat. Egyelőre úgy tűnik, hiába. Bármennyire is megnőtt az érdeklődés az e-kiadványok iránt, jelenleg még csak kevesen vásárolnak ilyen digitális műveket, illetve az azokhoz szükséges olvasókat. Jelenleg a könyvpiacon a digitális termékek még csak nagyon kis szerepet játszanak. Az emberek talán kicsit idegenkednek attól, hogy egy regényt egy kijelző előtt olvassanak el. Klaus Driever, az augsburgi Weltbild Kiadó ügyvezetője úgy vélte, hogy leghamarabb 3 éven belül érhet el komoly szintet az e-könyvek eladásából származó forgalom. Driever véleményét osztja számos piaci szereplő is.
-
"Az eddigi eladásaink jól átláthatók és a következő években is a forgalom egy számjegyű lesz" - közölte például Johannes Hauenstein, a Ravensburger Kiadó ügyvezetője. A Ravensburgernél 1500 műből csupán 15 elektronikus. A helyzet világszerte hasonló. Az Egyesült Államokban a könyvpiacnak csak a 2 százalékát teszik ki az elektronikus kiadványok. Ennek ellenére a kiadók és a kereskedők kitartanak a digitalizálás mellett. Ennek két oka van. Egyrészt félnek attól, hogy lemaradnak a versenyben, másrészt a jövő a különböző előrejelzések szerint egyértelműen az e-könyveké.


Van még egy harmadik ok is: a kiadók rengeteg pénzt takaríthatnak meg azáltal, hogy a digitális váltással gyakorlatilag megszűnnek a nyomtatási és a raktározási költségek. Ronald Schild, az MVB marketing és kiadói szolgálat ügyvezetője elmondta, hogy a felhasználók kivárnak. A kiadóknak éppen ezért először fel kell kelteniük az olvasók érdeklődését az új tartalmak iránt. Ezt számos módon, többek között különleges akciókkal érhetik el. A legnagyobb német online könyves platform, a Libreka például csütörtökön ingyen elérhetővé teszi Herta Müller irodalmi Nobel-díjas szerző egyik könyvének digitális változatát.

Az e-könyvek mellett szól a tartósság, hiszen a tartalmak bármeddig elérhetőek. Emellett fontos érv a tárolókapacitás, a bővíthetőség és a betűméret növelésének lehetősége. Utóbbi különösen az idősebb vagy a rosszul látó olvasók számára teheti vonzóvá az e-kiadványokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • KillerBee #34
    "néhány év múlva a lopások miatt nem lesznek új, minőségi könyvek"

    Épp a minőségi könyvek olvasóira a legkevésbé jellemző a másolás és letöltés. De azt is mondhatom, mert igaz, hogy lényegesen több zenei CD-t és DVD-t vásárolok azóta, amióta nagyobb mennyiségben le is töltök ilyeneket - komolyzenei és jazz CD-kről és opera DVD-kről beszélek, nem kommersz szarokról. Ez a szcenárió a könyveknél sem zárható ki.

    "22-es hozzászólásodra mit kellett volna reagálnom?"

    Ha nincs mondanivalód, akkor semmit, ahogyan tetted is. De azért lásd még kicsit lejjebb.

    "Többször utaltam arra, hogy számomra soha nem fogja ugyanazt az élményt nyújtani az e-könyv a hagyományoshoz képest."

    Ez az állapot az idősebb generációk kihalásával fokozatosan meg fog szűnni. Talán túl profán dolog Max Planckot idéznem, ám találó: "Eine neue wissenschaftliche Wahrheit pflegt sich nicht in der Weise durchzusetzen, daß ihre Gegner überzeugt werden und sich als belehrt erklären, sondern vielmehr dadurch, daß ihre Gegner allmählich aussterben und daß die heranwachsende Generation von vornherein mit der Wahrheit vertraut geworden ist."

    Többször utaltam arra, hogy számomra a könyv tartalma elsődleges, a megjelenési formáját alárendelem a tartósságnak és a praktikumnak. Ezzel nem vagyok egyedül, talán neked is ismerős a következő idézet: "Egy-egy papírkönyv 1000 példányából ötven év elteltével átlagosan 75 marad fenn. Élettartamukat illetõen ugyan az elektronikus könyvek sem állnak jobban, korlátlan másolhatóságuk és konvertálhatóságuk azonban biztosítja számukra az öröklétet az emberiség közös kultúrkincsében - már ameddig egyáltalán létezik kultúra."

    Bizonyára hozzád hasonlóan sopánkodtak néhányan, amikor az égetett cserepet felváltotta a pergamen. De a régimódiak ugyanígy panaszkodhattak akkor is, amikor Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, hiszen az ő könyvei mennyivel silányabbak voltak a kódexeknél. Most pedig a megfoghatatlan e-könyv...

    "Nekik már a (agyon)tömörített hangzás is megfelel, normál cd-k helyett."

    Ahogy a te korosztályodnak megfelelt a magnókazetta vagy -szalag az LP helyett...

    "Elég sok könyvemben ez a három tétel eléri a 60-70 oldalt, s bizony sokat nyújtanak számomra."

    Kétlem, hogy a már nem jogvédett irodalmi műveket mind terjedelmes plusz infóval kell kiadni. De most éppen egy olyan témát hozol fel, amire az említett #22-ben írtam egy nem egészen irreális elképzelést - abban a hozzászólásomban, amelyre sajnálatos módon nem tudtál mit válaszolni. Kicsit úgy érzem magam, mint ha egy sükethez próbálnék beszélni. :(

    Sajnos általánosságban is úgy érzem, hogy csak a kifogásaidat hangoztatod az e-könyvekkel szemben, ami messze nem olyan célszerű, mint az elkerülhetetlen technikai váltást elfogadni és új megoldásokon gondolkodni. A sopánkodás nem visz sehová.

    "sokkolt, amikor azt írtad, hogy "beszélgethetnénk". Számomra a beszélgetések szemtől szembe történő kommunikációs formát takarnak, nem pedig egyfajta pótlékot."

    Felőlem nevezheted bármi másnak is. Az eszmét cserélni kifejezést túl hivataloskodónak érzem, az írogatni ige mást jelent (pedig ugyanaz a gyakorító képző van benne), a párírás, párírni szavakat pedig csak most alkottam meg és elterjedésük igencsak kétséges. Sajnos itt is a formára koncentrálsz a tartalom helyett. Ugye telefonon sem szoktál beszélgetni?
  • gulyasandras #33
    Nem a kiadókat magasztalom, hanem amiatt aggódom, hogy néhány év múlva a lopások miatt nem lesznek új, minőségi könyvek (cikkek stb.), mert egy bizonyos szintet meghaladva (tetszik, nem tetszik) bizony elvárja a magas színvonalon teljesítő szerző, hogy megfizessék. Persze erre mondhatod, hogy bőven elég a már megírt könyvmennyiség, de azért örülhetünk annak, hogy nem döntöttek így mondjuk száz évvel ezelőtt.

    22-es hozzászólásodra mit kellett volna reagálnom?

    "Az elektronikus könyv - ellentétben a nyomtatottal - nem fogy el, ez is az e-könyv előnyét bizonyítja."

    Többször utaltam arra, hogy számomra soha nem fogja ugyanazt az élményt nyújtani az e-könyv a hagyományoshoz képest. (Nagyon rossz példát hozok fel, de nem mindenki rohan hetente a bálabontáskor a boltba, inkább két új ruhát vesz csak évente.)

    "Ahogy olvasom a nyomtatott könyv szagát, tapintását, súlyát magasztaló hozzászólásokat, ezeknek is lesz piacuk."

    Egy darabig, mert a fiataloknak már nem kell. Ők egyre többen lesznek, mi pedig szorulunk kifelé. (Nekik már a (agyon)tömörített hangzás is megfelel, normál cd-k helyett.) Az ár pedig megindul felfelé.

    "az előszó, utószó és lábjegyzetek terjedelme ritkán több a mű terjedelménél"

    Elég sok könyvemben ez a három tétel eléri a 60-70 oldalt, s bizony sokat nyújtanak számomra. Sokat pedig akkor tudnak nyújtani számomra, ha minőségiek. A minőséget pedig meg kell fizetni.

    "Gyűrűk ura:"

    Gondolod foglalkozom egy olyan idiótával, aki még egy könyvet sem képes letölteni, annyira szerencsétlen? Csak az igénytelenségre és tájékozatlanságra szerettem volna utalni.


    Zárásként még annyit, hogy sokkolt, amikor azt írtad, hogy "beszélgethetnénk". Számomra a beszélgetések szemtől szembe történő kommunikációs formát takarnak, nem pedig egyfajta pótlékot.
  • nickwearby #32
    ...úgy látszik az igénytelenség ragadós,
    mert nekem pl már eszembe se jutott, hogy ilyesmit el lehet várni egy kiadótól.

    Én inkább olyan rendszerekben szeretek gondolkodni, ami kvázi automatikusan kijavítja a hibákat,
    és nem egyes emberek becsületességének vagy becstelenségének van kiszolgáltatva a többi.

    Pl. abban a modellben, amit leírtam a nagy számok törvénye alapján lenne mindig valaki aki kijavítja amit kell.
    Szerintem az eredmény szempontjából ez jobb, mint a jelenlegi.

    Az emberek erkölcsi viselkedését/megítélését tök jó lenne nem belekeverni a társadalmi és/vagy kulturális funkciók ellátásába.
    De sajnos itt még nem tartunk, pedig csak szervezettség kérdése lenne.

    Na ezt nem folytatom inkább, mert nagyon eltértem az általános felé a könyvektől.
  • KillerBee #31
    "A köteles példányok elküldését a kiadók többsége nem tartja be."

    Érdekes, mi szigorúan betartjuk.

    Ha a kiadók által elkövetett törvénysértést ennyivel letudod, akkor nem értem, mit háborogsz a könyvek "illegális" letöltésén. A kiadók a törvénysértéssel megkárosítják a társadalmat, amelynek a letöltők is tagjai, míg a letöltők megkárosítják a kiadókat. Adok-kapok, tiszta sor, senkinek nincs erkölcsi alapja panaszkodni.

    Egyebekben meg sajnálom, hogy a #22-ben neked írt mondandómhoz mindösszesen ennyi hozzáfűznivalód volt, ez édeskevés egy valamelyest is hasznos beszélgetéshez. A hozzászólásaid láthatóan csak a kiadók kritikátlan megasztalásából és a vásárlók kritikátlan ledorongolásából állnak, ez az egyoldalúság eléggé kontraproduktív.

    "Ahogy egy ismerősöm szokta mondani: "Sajnos Rakovszky Zsuzsa nem tudja az összes könyvet lefordítani." De Andor Mihály színvonalát sem sok ember tudja megközelíteni."

    Ez megint csak szerecsenmosdatás. Ha a többi kötetet rendesen le lehetett fordíttatni, akkor az elsőt is lehetett volna, akár utólag, újra. A kiadó gyatra minőségű terméket adott el teljes áron és a vevőt nem figyelmeztette a csökkent minőségre - holott erre a kereskedelmi törvény is kötelez. Ezzel a kiadó megkárosította a vevőit, akkor meg minek ugrál, ha a vevők is megkárosítják őt. Adok-kapok, tiszta sor, senkinek nincs erkölcsi alapja panaszkodni.
  • gulyasandras #30
    A köteles példányok elküldését a kiadók többsége nem tartja be.


    "A kiadó akkor lett volna becsületes, ha a pocsékul fordított első kötetet rendesen lefordíttatja és ingyenesen kicseréli a rossz fordítással már eladott példányokat."

    Ahogy egy ismerősöm szokta mondani: "Sajnos Rakovszky Zsuzsa nem tudja az összes könyvet lefordítani." De Andor Mihály színvonalát sem sok ember tudja megközelíteni.
  • KillerBee #29
    "A kiadó becsületére legyen mondva, hogy valószínűleg ki is hajították az illetőt, mivel a többi kötet fordítását már másra bízták."

    A kiadó akkor lett volna becsületes, ha a pocsékul fordított első kötetet rendesen lefordíttatja és ingyenesen kicseréli a rossz fordítással már eladott példányokat. Ha már megspórolta a lektorálás díját, mert ha áldoz rá - amint ez alapkövetelmény lenne a szakmában -, akkor nem a kinyomtatás után derült volna ki, hogy ocsmány a fordítás.
  • nickwearby #28
    bocs, ez hosszú lett... ha valakit fáraszt, nem kötelező elolvasni.
  • nickwearby #27
    Erre megoldás lehetne, ha írószövetségek saját oldalt hoznának létre, ahol a tagjaik műveit kilinkelik (letöltés vagy akár az illető saját oldala).

    Különböző gyűjtemények létrehozásával ( néhány már létezik is , pl. esnips vagy scribd ) meg lehet oldani a széles körű terjesztést.

    És akkor utópiaként a jövőben nem könyvesboltok oldalán böngésznének az emberek, hanem gyűjteményes oldalakon, ahol bárki kedvére letöltheti ( vagy a szerző igénye szerint megveheti) az adott könyvet.

    Persze egy ilyen oldalnak az üzemeltetése nem olcsó, de lehet minimalizálni a költségeket és a könyveknél nem a dizájn a lényeg, hanem a tartalom, mármint nem a könyveké,
    hanem az elérhetővé tevő oldalé,
    így egy tök egyszerű és kényelmesen átlátható arculattal rengeteget lehet spórolni, valamin ott van a szponzorálás lehetősége, amely jó néhány ingyenes tartalmat szolgáltató oldal esetében már működik.

    A másik probléma a nyomtatott könyveknél is jelen van.

    Éppen a digitális könyv-tár jelentene hatékony megoldást erre,
    mert a creativ commons lehetőséget ad a korrektúrázásra.

    Főként az idegen nyelvű könyveknél lehetne megspórolni a fordítási költséget, ha ún. hobbifordítók (meglepő, de vannak, akik ilyet hajlandóak ingyen a szabadidejükben végezni ) vetnék rá magukat egy-egy könyvre,
    amit aztán a CC licensz alapján ki lehetne javítani.
    Szergej Ljukanyenko Őrség sorozatának első kötete esett pl. nemrég áldozatul egy pongyola fordítónak, a második kötettől már olyasvalaki fordította, aki ért is oroszul ÉS magyarul is.
    A kiadó becsületére legyen mondva, hogy valószínűleg ki is hajították az illetőt, mivel a többi kötet fordítását már másra bízták.

    Na ennél pl. milyen jó lett volna, ha már az első kötetet is nem sokkal a megjelenése után átszerkesztették volna.
    Egy ismerősöm az egész sorozatot az első kötet borzalmas fordítása miatt nem olvassa el.

    Így a könyveknél sem csupán az eredeti szerző szerepelne, hanem plusz egy verziószám, amiből kiolvasható, hogy melyik fordítást ( ha esetleg többen is feldolgozzák, mint pl Douglas Adams Galaxis sorozatát is több fordításban adták ki - milyen jó lenne, ha egy digitális könyvtárban vagy gyűjteményben mind a két verzió elérhető lenne),
    melyik korrektúrázott változatot találtam meg.

    Mennyivel hatékonyabban működhetne, talán a fordítási (stb) munkák haveri alapon történő kiosztásű gyakorlata is eltűnne.

    Pl. a kalózfilmek esetében, ahol amit leírtam , elég hatékony a feliratkészítésben, ugyanis sokszor jobb fordításokat lehet találni,
    mint a hivatalos....
  • Polemius #26
    Komoly könyv alatt azt értem, hogy nem csak a barátainak akarja odaadni, hanem szélesebb közönségnek szánja.

    Nem csak egy szakembertől lenne elvárható, hogy ismerje a magyar nyelvet, legyen szakmai ismerete (szakkönyv esetén).
    Mégis szükség van a szerzői kéziraton további munkára. Hidd el, naponta látom. Lehet nekiállni egy személyes szerkesztőségként kiadni valamit. Aztán ezekből lesz az, amikor az ember szíve szerint a sarokba hajítaná, vagy visszavinné a boltba a könyvet. Nem azért, mert nem tetszik, hanem mert annyira bosszankodik olvasás közben a hibákon. Jobb esettben nem tudja mi, csak zavarja valami.

    Persze lehet csak úgy irkálni is mindenfélét. Kiváló erre például egy blog. :)
  • nickwearby #25
    Szerintem egy szakembertől, aki ír,
    elvárható a magyar nyelv ismerete, ha idegen nyelven, fordított források alapján ír, akkor pedig a megfelelő szakmai háttéismerete, hogy ezek ,amiket felsoroltál ne jelentsenek gondot.

    Ha meg nem ért hozzá, ami elég kiábrándító, akkor fizessen érte,
    és akkor is ,ha időt akar megtakarítani a korrektúrázáson.

    Egyébként lehet olvasó tesztelőket alkalmazni,
    vannak, akik ingyen is vállalják.

    Ha a komoly könyv alatt azt érted, hogy az illető pénzt akar keresni vele, akkor igazad van.
    Bár az online adományozás itt is változtathat a dolgon.
    Idő kérdése, majd meglátjuk , mi sül ki a jelenlegi tendenciákból.

    "Nos, ha komoly könyvet akarsz akkor kénytelen vagy kiadót keresni hozzá. Vagy magad megszervezni és fizetni a nyelvi (netán szakmai) lektort, szerkesztőt, műszaki szerkesztőt stb.
    Persze ezek egy részét megoldhatod magad is, ha értesz hozzá annyira."