Berta Sándor

Népszerűbb e-könyvek, több kalózmásolat

A növekvő népszerűséggel párhuzamosan egyre inkább attól rettegnek a kiadók és a szerzők, hogy az elektronikus könyvek piacán is megjelennek a kalózkópiák.

Jelenleg még sokan előnyben részesítik a hagyományos, nyomtatott műveket. Folyamatosan nő ugyanakkor azoknak a száma, akik felfedezték az e-könyvek előnyeit és keresik ezeket az alkotásokat. A fájlcserélés, illetve a kalózmásolatok megjelenésének lehetősége azonban már most komoly aggodalmat kelt a könyvkereskedők- és kiadók körében. Abban ugyanakkor a piaci szereplők egyetértenek, hogy nem akarják ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint amiket a zeneipar korábban. Az elektronikus kiadványok jelenleg még csak a könyvpiac nagyon kis részét teszik ki, viszont egy rendkívül gyorsan növekvő területről van szó.

A kiadók, a kereskedők és a szerzők félelme nem alaptalan. Néhány fájlcserélő portálon már felbukkantak az első e-könyv kalózkópiák. Egyelőre még nem lehet komoly problémáról és bevételkiesésről beszélni, de a könyviparnak már most megfelelő stratégiát kell kidolgoznia, ha nem akar a zeneipar sorsára jutni.

Az elmúlt évek nem igazán voltak sikeresek a könyvkereskedők számára. A komoly érdeklődésre számot tartó művek eladása ugyanis az Egyesült Államokban tavaly 13 százalékkal csökkent. 2008-ban az e-kiadványok csak az eladott művek 1,6 százalékát tették ki. Idén nyáron viszont már rekordokat döntött a forgalmuk az USA-ban, így ez az arány a közeljövőben jelentősen megváltozhat. Ennek oka, hogy egyrészt a korábbinál több elektronikus könyvet adnak el világszerte. Másrészt ezzel párhuzamosan a gyártók is folyamatosan újabb olvasókat dobnak piacra. A szakemberek e két dolog miatt szinte biztosra veszik, hogy a kalózpéldányok száma is nőni fog.

Ed McCoyd, az Association of American Publishers ügyvezető igazgatója szerint már most megfigyelhető, hogy jelentősen emelkedett a fájlcserélő hálózatokban elérhető illegális e-könyv kópiák száma. "Mi történik majd, ha az olvasók 20-30 százalékának az e-könyvek lesznek az első médiumai? A kalózkodás egy nagy problémát jelent" - közölte a vezető. "Az ágazat minden szereplője hasonlóan vélekedik, de nagyon nehéz megállapítani, hogy voltaképpen mennyire komoly probléma a kalózkodás. Tudjuk, hogy az emberek küldenek egymásnak dolgokat, de azt nem tudjuk, hogy ezeket hányan töltik le valójában" - jegyezte meg Adam Rothberg, a Simon & Schuster kiadó kommunikációs alelnöke.

Tény egyébként, hogy alig néhány órával a rég várt alkotás megjelenése után a kalózok is lecsaptak Dan Brown új könyvére. A hangoskönyvet és az e-könyvet több tízezren töltötték le illegálisan.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Polemius #17
    Miből gondolod, hogy ilyen esetekben a hivatalos kiadás fordítása készül el előbb?
    (Amúgy van példa arra, hogy egy kifogásolható fordítás után "amatőrök" újrafordítanak valamit.)
  • Epikurosz #16
    "Az amatőr fordítót az különbözteti meg a profitól, hogy - habár a nyelvet nagyon jól ismeri, ami különben nélkülözhetetlen - nem képes átültetni a stílust, a hangulatot, semmit, ellentétben a profival. Lehet, hogy szöveghűbben fordít, de néha pont ez a baj."

    No, ez szép volt.
    Ha nem fordul elő többet a múltkori ordináréságod, akár a tanácsosom is lehetsz idővel.
  • Ruley #15
    Na az ilyeneket egyáltalán nem tudom megérteni.

    Ha egyszer létezik hivatalos fordítás is, most hogy lehet ez hogy valakinek kényelmesebb volt újra lefordítani az egészet mint digitalizálni a hivatalosat?
  • Cleawer #14
    Néhány filmhez jelentősen jobb,hangulathoz illő felirat készül nem hivatalos forrásból.A könyveknél azért nem jelentkezik ,mert: 1) sokkal de sokkal több tudást igényel,mert filmben nem sűrűn használnak irodalmi nyelvezetet 2) sokkal terjedelmesebb, több időt igényel.Egy filmet közepes angoltudással le lehet fordítani,egy könyvhöz a felsőfok is szűk. PL Gyűrűk Ura
  • galedki #13
    egyébként a fordítás is jogvédett. mint ahogy a régebbi zeneműveknél (általában) nem a mű, hanem az előadás jogvédett (felvételként, természetesen).
  • Polemius #12
    gosub:
    Az más kérdés, ott a konkrét termék (a kiadó kottája) amit lemásolnak.
    Ha már túl van a szerzői jog által védett időn, akkor szerintem semmi akadálya mondjuk, hogy magad összeállíts egy kottát és kinyomtasd.
    (Vagy a zenekar magának - feltételezem, a műveket ismerik eléggé, hogy megírjanak egy kottát, csak el kell sajátítani pár program használatát hozzá.)
  • gosub #11
    Lehet hogy 75 évig tart a szerzői jog, a kiadoit még nem tudom. A kottáknál pl. hiába halt meg a szerző 300 éve, koncerten nem szabad fénymásoltat kitenni még ha birtokodban is van egy boltban vásárolt akkor sem. Ez egy zenekarnál már igen költséges.
  • Polemius #10
    "egy ország, ha megveszi egy könyvkiadás jogát, akkor egyszer fordíttatja le"

    Nem egy ország veszi meg, hanem egy kiadó (az is egy adott időszakra).
    Előfordulhat (bár nálunk ritkán), hogy több fordítás is létezik egy idegen nyelvű műből. Jellemzően inkább rövidebb művek, versek esetében.
    De pl. Shakespeare művei jó pár fordításban fellelhetők, egyáltalán nem amatőr fordításban.
    Valamint ha pl. az első fordítás régen készült, szükséges lehet nyelvi vagy szakmai okokból rá.
  • B0nFire #9
    Persze találtam Douglas Adams e-könyveket is ingyér'. A Viszlát, és kösz a halakat című pdf nagyon meglepett, hiszen az a tesómnak megvan, és többször is olvastam, ezért csodálkoztam, hogy teljesen más fordítás volt.

    Kalózfordítás.

    Én az eredeti könyvből megismert, jól kitalált mondatokat vártam, és sehol semmi. Stilisztikai különbségről van szó, mégsem jó. Nem jön át rajta a poén. Valami lelkes amatőr fordítása, mert egy ország, ha megveszi egy könyvkiadás jogát, akkor egyszer fordíttatja le; ez nem olyasmi, mint amikor egy filmhez boldog-boldogtalan készít feliratot.

    Az amatőr fordítót az különbözteti meg a profitól, hogy - habár a nyelvet nagyon jól ismeri, ami különben nélkülözhetetlen - nem képes átültetni a stílust, a hangulatot, semmit, ellentétben a profival. Lehet, hogy szöveghűbben fordít, de néha pont ez a baj.

    És a neten fellelhető kalóz e-könyvekből már jó néhánnyal jártam így. Nem hivatalos magyar fordítás. Nem is olyan jó, mint az eredeti.

    Ez van ingyen. Szvsz ezt nem kell az emberektől sajnálni.
  • B0nFire #8
    Nem lehet ugyanolyan párhuzamot vonni, mint akár a zene, akár a filmek vonatkozásában! A zene nyelvtől függetlenül általában élvezhető mindenki számára, tehát az egész világ tölti. A filmeknél már elkél vagy nyelvtudás, vagy felirat, aminek hiányában a letöltők köre igencsak leszűkül.

    A könyv még inkább az utóbbi kategóriába esik, sőt, még kijjebb esik, hiszen ahhoz nincs "felirat", vagy szinkron. Vagy ki van adva az olvasó nyelvén, vagy nincs. Ha nincs, nem sokat ér annak, aki nem tudja az adott nyelvet. Ergo nem fogja letölteni a Kalevalát finnül egy amerikai. Persze ez pont rossz példa volt, mert emezt biztos lefordították minden nyelvre, de minden kis piszlicsáré regényt/novellát nem vesz meg az adott ország, nem fordítják le, így nem érdemes tölteni.

    A kalóz e-könyvről meg csak annyit, hogy kerestem egy könyv eredeti angol nyelvű változatát, és meg is találtam, majd amikor kibontottam a rart és megnyitottam, akkor láttam, hogy oroszul van!

    A kalózkodás sosem a megbízhatóságáról híres. Még jó, hogy nem fizettem érte egy emelt díjas sms-t.