34
-
#34
"néhány év múlva a lopások miatt nem lesznek új, minőségi könyvek"
Épp a minőségi könyvek olvasóira a legkevésbé jellemző a másolás és letöltés. De azt is mondhatom, mert igaz, hogy lényegesen több zenei CD-t és DVD-t vásárolok azóta, amióta nagyobb mennyiségben le is töltök ilyeneket - komolyzenei és jazz CD-kről és opera DVD-kről beszélek, nem kommersz szarokról. Ez a szcenárió a könyveknél sem zárható ki.
"22-es hozzászólásodra mit kellett volna reagálnom?"
Ha nincs mondanivalód, akkor semmit, ahogyan tetted is. De azért lásd még kicsit lejjebb.
"Többször utaltam arra, hogy számomra soha nem fogja ugyanazt az élményt nyújtani az e-könyv a hagyományoshoz képest."
Ez az állapot az idősebb generációk kihalásával fokozatosan meg fog szűnni. Talán túl profán dolog Max Planckot idéznem, ám találó: "Eine neue wissenschaftliche Wahrheit pflegt sich nicht in der Weise durchzusetzen, daß ihre Gegner überzeugt werden und sich als belehrt erklären, sondern vielmehr dadurch, daß ihre Gegner allmählich aussterben und daß die heranwachsende Generation von vornherein mit der Wahrheit vertraut geworden ist."
Többször utaltam arra, hogy számomra a könyv tartalma elsődleges, a megjelenési formáját alárendelem a tartósságnak és a praktikumnak. Ezzel nem vagyok egyedül, talán neked is ismerős a következő idézet: "Egy-egy papírkönyv 1000 példányából ötven év elteltével átlagosan 75 marad fenn. Élettartamukat illetõen ugyan az elektronikus könyvek sem állnak jobban, korlátlan másolhatóságuk és konvertálhatóságuk azonban biztosítja számukra az öröklétet az emberiség közös kultúrkincsében - már ameddig egyáltalán létezik kultúra."
Bizonyára hozzád hasonlóan sopánkodtak néhányan, amikor az égetett cserepet felváltotta a pergamen. De a régimódiak ugyanígy panaszkodhattak akkor is, amikor Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, hiszen az ő könyvei mennyivel silányabbak voltak a kódexeknél. Most pedig a megfoghatatlan e-könyv...
"Nekik már a (agyon)tömörített hangzás is megfelel, normál cd-k helyett."
Ahogy a te korosztályodnak megfelelt a magnókazetta vagy -szalag az LP helyett...
"Elég sok könyvemben ez a három tétel eléri a 60-70 oldalt, s bizony sokat nyújtanak számomra."
Kétlem, hogy a már nem jogvédett irodalmi műveket mind terjedelmes plusz infóval kell kiadni. De most éppen egy olyan témát hozol fel, amire az említett #22-ben írtam egy nem egészen irreális elképzelést - abban a hozzászólásomban, amelyre sajnálatos módon nem tudtál mit válaszolni. Kicsit úgy érzem magam, mint ha egy sükethez próbálnék beszélni. :(
Sajnos általánosságban is úgy érzem, hogy csak a kifogásaidat hangoztatod az e-könyvekkel szemben, ami messze nem olyan célszerű, mint az elkerülhetetlen technikai váltást elfogadni és új megoldásokon gondolkodni. A sopánkodás nem visz sehová.
"sokkolt, amikor azt írtad, hogy "beszélgethetnénk". Számomra a beszélgetések szemtől szembe történő kommunikációs formát takarnak, nem pedig egyfajta pótlékot."
Felőlem nevezheted bármi másnak is. Az eszmét cserélni kifejezést túl hivataloskodónak érzem, az írogatni ige mást jelent (pedig ugyanaz a gyakorító képző van benne), a párírás, párírni szavakat pedig csak most alkottam meg és elterjedésük igencsak kétséges. Sajnos itt is a formára koncentrálsz a tartalom helyett. Ugye telefonon sem szoktál beszélgetni? -
gulyasandras #33 Nem a kiadókat magasztalom, hanem amiatt aggódom, hogy néhány év múlva a lopások miatt nem lesznek új, minőségi könyvek (cikkek stb.), mert egy bizonyos szintet meghaladva (tetszik, nem tetszik) bizony elvárja a magas színvonalon teljesítő szerző, hogy megfizessék. Persze erre mondhatod, hogy bőven elég a már megírt könyvmennyiség, de azért örülhetünk annak, hogy nem döntöttek így mondjuk száz évvel ezelőtt.
22-es hozzászólásodra mit kellett volna reagálnom?
"Az elektronikus könyv - ellentétben a nyomtatottal - nem fogy el, ez is az e-könyv előnyét bizonyítja."
Többször utaltam arra, hogy számomra soha nem fogja ugyanazt az élményt nyújtani az e-könyv a hagyományoshoz képest. (Nagyon rossz példát hozok fel, de nem mindenki rohan hetente a bálabontáskor a boltba, inkább két új ruhát vesz csak évente.)
"Ahogy olvasom a nyomtatott könyv szagát, tapintását, súlyát magasztaló hozzászólásokat, ezeknek is lesz piacuk."
Egy darabig, mert a fiataloknak már nem kell. Ők egyre többen lesznek, mi pedig szorulunk kifelé. (Nekik már a (agyon)tömörített hangzás is megfelel, normál cd-k helyett.) Az ár pedig megindul felfelé.
"az előszó, utószó és lábjegyzetek terjedelme ritkán több a mű terjedelménél"
Elég sok könyvemben ez a három tétel eléri a 60-70 oldalt, s bizony sokat nyújtanak számomra. Sokat pedig akkor tudnak nyújtani számomra, ha minőségiek. A minőséget pedig meg kell fizetni.
"Gyűrűk ura:"
Gondolod foglalkozom egy olyan idiótával, aki még egy könyvet sem képes letölteni, annyira szerencsétlen? Csak az igénytelenségre és tájékozatlanságra szerettem volna utalni.
Zárásként még annyit, hogy sokkolt, amikor azt írtad, hogy "beszélgethetnénk". Számomra a beszélgetések szemtől szembe történő kommunikációs formát takarnak, nem pedig egyfajta pótlékot. -
nickwearby #32 ...úgy látszik az igénytelenség ragadós,
mert nekem pl már eszembe se jutott, hogy ilyesmit el lehet várni egy kiadótól.
Én inkább olyan rendszerekben szeretek gondolkodni, ami kvázi automatikusan kijavítja a hibákat,
és nem egyes emberek becsületességének vagy becstelenségének van kiszolgáltatva a többi.
Pl. abban a modellben, amit leírtam a nagy számok törvénye alapján lenne mindig valaki aki kijavítja amit kell.
Szerintem az eredmény szempontjából ez jobb, mint a jelenlegi.
Az emberek erkölcsi viselkedését/megítélését tök jó lenne nem belekeverni a társadalmi és/vagy kulturális funkciók ellátásába.
De sajnos itt még nem tartunk, pedig csak szervezettség kérdése lenne.
Na ezt nem folytatom inkább, mert nagyon eltértem az általános felé a könyvektől. -
#31
"A köteles példányok elküldését a kiadók többsége nem tartja be."
Érdekes, mi szigorúan betartjuk.
Ha a kiadók által elkövetett törvénysértést ennyivel letudod, akkor nem értem, mit háborogsz a könyvek "illegális" letöltésén. A kiadók a törvénysértéssel megkárosítják a társadalmat, amelynek a letöltők is tagjai, míg a letöltők megkárosítják a kiadókat. Adok-kapok, tiszta sor, senkinek nincs erkölcsi alapja panaszkodni.
Egyebekben meg sajnálom, hogy a #22-ben neked írt mondandómhoz mindösszesen ennyi hozzáfűznivalód volt, ez édeskevés egy valamelyest is hasznos beszélgetéshez. A hozzászólásaid láthatóan csak a kiadók kritikátlan megasztalásából és a vásárlók kritikátlan ledorongolásából állnak, ez az egyoldalúság eléggé kontraproduktív.
"Ahogy egy ismerősöm szokta mondani: "Sajnos Rakovszky Zsuzsa nem tudja az összes könyvet lefordítani." De Andor Mihály színvonalát sem sok ember tudja megközelíteni."
Ez megint csak szerecsenmosdatás. Ha a többi kötetet rendesen le lehetett fordíttatni, akkor az elsőt is lehetett volna, akár utólag, újra. A kiadó gyatra minőségű terméket adott el teljes áron és a vevőt nem figyelmeztette a csökkent minőségre - holott erre a kereskedelmi törvény is kötelez. Ezzel a kiadó megkárosította a vevőit, akkor meg minek ugrál, ha a vevők is megkárosítják őt. Adok-kapok, tiszta sor, senkinek nincs erkölcsi alapja panaszkodni. -
gulyasandras #30 A köteles példányok elküldését a kiadók többsége nem tartja be.
"A kiadó akkor lett volna becsületes, ha a pocsékul fordított első kötetet rendesen lefordíttatja és ingyenesen kicseréli a rossz fordítással már eladott példányokat."
Ahogy egy ismerősöm szokta mondani: "Sajnos Rakovszky Zsuzsa nem tudja az összes könyvet lefordítani." De Andor Mihály színvonalát sem sok ember tudja megközelíteni. -
#29
"A kiadó becsületére legyen mondva, hogy valószínűleg ki is hajították az illetőt, mivel a többi kötet fordítását már másra bízták."
A kiadó akkor lett volna becsületes, ha a pocsékul fordított első kötetet rendesen lefordíttatja és ingyenesen kicseréli a rossz fordítással már eladott példányokat. Ha már megspórolta a lektorálás díját, mert ha áldoz rá - amint ez alapkövetelmény lenne a szakmában -, akkor nem a kinyomtatás után derült volna ki, hogy ocsmány a fordítás. -
nickwearby #28 bocs, ez hosszú lett... ha valakit fáraszt, nem kötelező elolvasni. 
-
nickwearby #27 Erre megoldás lehetne, ha írószövetségek saját oldalt hoznának létre, ahol a tagjaik műveit kilinkelik (letöltés vagy akár az illető saját oldala).
Különböző gyűjtemények létrehozásával ( néhány már létezik is , pl. esnips vagy scribd ) meg lehet oldani a széles körű terjesztést.
És akkor utópiaként a jövőben nem könyvesboltok oldalán böngésznének az emberek, hanem gyűjteményes oldalakon, ahol bárki kedvére letöltheti ( vagy a szerző igénye szerint megveheti) az adott könyvet.
Persze egy ilyen oldalnak az üzemeltetése nem olcsó, de lehet minimalizálni a költségeket és a könyveknél nem a dizájn a lényeg, hanem a tartalom, mármint nem a könyveké,
hanem az elérhetővé tevő oldalé,
így egy tök egyszerű és kényelmesen átlátható arculattal rengeteget lehet spórolni, valamin ott van a szponzorálás lehetősége, amely jó néhány ingyenes tartalmat szolgáltató oldal esetében már működik.
A másik probléma a nyomtatott könyveknél is jelen van.
Éppen a digitális könyv-tár jelentene hatékony megoldást erre,
mert a creativ commons lehetőséget ad a korrektúrázásra.
Főként az idegen nyelvű könyveknél lehetne megspórolni a fordítási költséget, ha ún. hobbifordítók (meglepő, de vannak, akik ilyet hajlandóak ingyen a szabadidejükben végezni ) vetnék rá magukat egy-egy könyvre,
amit aztán a CC licensz alapján ki lehetne javítani.
Szergej Ljukanyenko Őrség sorozatának első kötete esett pl. nemrég áldozatul egy pongyola fordítónak, a második kötettől már olyasvalaki fordította, aki ért is oroszul ÉS magyarul is.
A kiadó becsületére legyen mondva, hogy valószínűleg ki is hajították az illetőt, mivel a többi kötet fordítását már másra bízták.
Na ennél pl. milyen jó lett volna, ha már az első kötetet is nem sokkal a megjelenése után átszerkesztették volna.
Egy ismerősöm az egész sorozatot az első kötet borzalmas fordítása miatt nem olvassa el.
Így a könyveknél sem csupán az eredeti szerző szerepelne, hanem plusz egy verziószám, amiből kiolvasható, hogy melyik fordítást ( ha esetleg többen is feldolgozzák, mint pl Douglas Adams Galaxis sorozatát is több fordításban adták ki - milyen jó lenne, ha egy digitális könyvtárban vagy gyűjteményben mind a két verzió elérhető lenne),
melyik korrektúrázott változatot találtam meg.
Mennyivel hatékonyabban működhetne, talán a fordítási (stb) munkák haveri alapon történő kiosztásű gyakorlata is eltűnne.
Pl. a kalózfilmek esetében, ahol amit leírtam , elég hatékony a feliratkészítésben, ugyanis sokszor jobb fordításokat lehet találni,
mint a hivatalos.... -
Polemius #26 Komoly könyv alatt azt értem, hogy nem csak a barátainak akarja odaadni, hanem szélesebb közönségnek szánja.
Nem csak egy szakembertől lenne elvárható, hogy ismerje a magyar nyelvet, legyen szakmai ismerete (szakkönyv esetén).
Mégis szükség van a szerzői kéziraton további munkára. Hidd el, naponta látom. Lehet nekiállni egy személyes szerkesztőségként kiadni valamit. Aztán ezekből lesz az, amikor az ember szíve szerint a sarokba hajítaná, vagy visszavinné a boltba a könyvet. Nem azért, mert nem tetszik, hanem mert annyira bosszankodik olvasás közben a hibákon. Jobb esettben nem tudja mi, csak zavarja valami.
Persze lehet csak úgy irkálni is mindenfélét. Kiváló erre például egy blog. :) -
nickwearby #25 Szerintem egy szakembertől, aki ír,
elvárható a magyar nyelv ismerete, ha idegen nyelven, fordított források alapján ír, akkor pedig a megfelelő szakmai háttéismerete, hogy ezek ,amiket felsoroltál ne jelentsenek gondot.
Ha meg nem ért hozzá, ami elég kiábrándító, akkor fizessen érte,
és akkor is ,ha időt akar megtakarítani a korrektúrázáson.
Egyébként lehet olvasó tesztelőket alkalmazni,
vannak, akik ingyen is vállalják.
Ha a komoly könyv alatt azt érted, hogy az illető pénzt akar keresni vele, akkor igazad van.
Bár az online adományozás itt is változtathat a dolgon.
Idő kérdése, majd meglátjuk , mi sül ki a jelenlegi tendenciákból.
"Nos, ha komoly könyvet akarsz akkor kénytelen vagy kiadót keresni hozzá. Vagy magad megszervezni és fizetni a nyelvi (netán szakmai) lektort, szerkesztőt, műszaki szerkesztőt stb.
Persze ezek egy részét megoldhatod magad is, ha értesz hozzá annyira." -
nickwearby #24 Én meg azt mondom, hogy nincs szükség egységes szabványra, mert minden formátumnak meg van az előnye.
Hanem az olvasóknak illene kezelni a legelterjedtebb ekönyv formátumokat és pl. tisztességes zoom funkcióval rendelkezni, hogy egy kép alapú könyvet is lehessen rajta olvasni.
Amúgy is többnyire én digitalizálom vagy internetről szedem le a könyveket,
amit "kifejezetten kellemes" lenne konvertálgatni mindenféle formátumba és vissza....
Totál nem tartom praktikusnak, főleg ha szerkeszteni is akarom az anyagot. -
#23
Csak annyit fűzök még az elmondottakhoz, hogy az irodalom digitális közkinccsé válása mindenképp megtörténik, mindenféle törvényi tiltás ellenére is. A kiadók csak arról dönthetnek, velük vagy nélkülük történjék meg mindez. Nem feltétlenül célszerű követniök a zenei kiadók példáját. -
#22
Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy véletlenül se arra válaszolj, amit kérdeztem (erre természetesen minden jogod megvan, nem vagyok sem a főnököd, sem a feleséged), akkor bizony ez logikus következmény. Én épp azért hoztam fel a már nem jogvédett könyveket, mert itt jogdíj fel sem merülhet, ahogy a hatályos törvények megsértése sem, tehát indulatoktól és érdekektől mentesen lehet beszélgetni a témáról.
"évek óta hiányolok egy római költészeti antológiát (a legutolsó kiadás talán majd harminc éve jelent meg"
Feltételezem, azóta nem sok új római kori költeményt írtak, azaz megfelelne a 30 évvel ezelőtti antológia is - te is kiadást említesz, nem kiadványt -, ha kapható lenne. Az elektronikus könyv - ellentétben a nyomtatottal - nem fogy el, ez is az e-könyv előnyét bizonyítja.
Általánosságban is célszerű lenne szétválasztani a már nem jogvédett szöveget a "hozzáadott értéktől". A nem jogvédett szöveg közkincs, nyilván már megjelent valahol, talán több helyen is, digitalizálása köz- vagy alapítványi pénzből elvégezhető - természetesen nem horrorisztikus közbeszerzési vagy pályázati árszinten. Sőt mivel manapság minden kiadvány szerkesztése elektronikusan történik, a köteles példányok rendszeréhez hasonlóan kötelezni lehetne a kiadókat, hogy a szövegeket elektronikus formában is bocsássák a Széchenyi könyvtár rendelkezésére - ezek a védettség lejárata után, nem jogvédett művek esetén azonnal ingyenesen közzétehetők. Így a már nem jogvédett művek egy része automatikusan, plusz költség nélkül digitalizálható, a kiadó meg megél(het) a díszes bibliofil kiadás nyereségéből. Ahogy olvasom a nyomtatott könyv szagát, tapintását, súlyát magasztaló hozzászólásokat, ezeknek is lesz piacuk.
Gondozás:
Jelenleg az a helyzet, hogy egy könyv bolti ára felénél is többet tesznek ki a nyomdai és terjesztési költségek. Nálunk a szellemi élőmunka alacsonyabb költsége miatt még többet is, mint nyugaton. Vagyis amikor egy kiadó megjelentet egy nem jogvédett művet a saját "gondozásában", akkor a "hozzáadott érték" költségéhez óhatatlanul hozzácsapódik a védetlen anyag kiadásának igen jelentős költsége is. Sőt ez utóbbi jócskán meghaladhatja a "hozzáadott érték" költségét, hiszen az előszó, utószó és lábjegyzetek terjedelme ritkán több a mű terjedelménél, kivéve a kritikai kiadásokat. Elektronikus kiadásnál elég csak a "hozzáadott értéket" megfizettetni a vevővel, hiszen a védetlen anyag a kiadó számára is ingyenesen hozzáférhető és nem kell kinyomtatni.
Talán belátható, hogy ez a rendszer a kiadónak is hasznos lenne, hiszen képes lenne sokkal olcsóbban adni a saját "hozzáadott értékét", mert azt nem terhelné a közkincsnek számító védetlen szöveg nyomtatási és terjesztési költséghányada. Ez vélhetően több vásárlót is vonzana.
Gyűrűk ura:
Konkrétan melyikről van szó és a kollégád honnan szerezte be? A neten sok szemét is található, de nem kellene általánosítani. Szinte biztos vagyok benne, hogy ingyenesen meg tudom szerezni hibátlan elektronikus formában. Ez kb. olyan, mint hogy egy zenét rippelési hibákkal megtűzdelt, vacak 128 kbites mp3-ban és hibátlanul rippelt FLAC-ban is meg lehet szerezni ingyenesen - bár nem feltétlenül legálisan. Szerintem inkább azt kellene írnod, hogy:
"Ezek szerint érdekes (könnyített) változatok is keringenek a neten."
Amint sok másból is, miért épp a könyv lenne kivétel. Na meg elég csak a legálisan megvásárolható, legális kiadó "gondozásában" kiadott, ám durván megvágott filmekre gondolni, bár tény, hogy ez könyvekre nem annyira jellemző. -
gulyasandras #21 Lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett, vagy pontosabban mondva talán az én válaszaim nem elégítenek ki téged. Hmm, ez van, sajnos nem tudok mással szolgálni.
"többször is leírtam a "szerzői jogvédelem alatt már nem álló könyvek" kifejezést."
A valóságban az emberek töredékét érdeklik azok a könyvek, amelyek már nem állnak jogvédelem alatt. Pl. Bornemissza Péter műveit nem olvassák ma sem, vagy legalábbis több fórumba belenézve nem a régi könyveket töltögetik az emberek, hanem a friss, elmúlt években megjelent könyveket. Ismét elmondom, az a legnagyobb félelmem, hogy az illegális letöltésekkel tönkrevágják a gonosz kiadókat, és pár év múlva már nem tudok hagyományos papíralapú könyveket venni. Maximum ponyvát.
Most jelent meg Adamik Tamás Római irodalom c. remeke (végre együtt van kezelve az egész korszak), ennek kapcsán elbeszélgettem a kiadó egyik munkatársával, ugyanis évek óta hiányolok egy római költészeti antológiát (a legutolsó kiadás talán majd harminc éve jelent meg, hasonló tárgyban - görög - szerencsére 2000-ben megjelent egy válogatás), és azt a választ kaptam, hogy nincs fizetőképes kereslet ilyen tárgyú munkára. E-könyves felvetésemre pedig azt közölte, hogy ki lenne bolond finanszírozni egy ilyen összeállítás, hiszen a mai Magyarországon talán negyven-ötven ember adna pénzt ki ilyesmire, hiszen bocsánatos bűnnek számít a másolás. Bevétel hiányában pedig ki fogna bele ilyen munkába?
"belejavítások"
Ma mesélte egyik munkatársam, hogy a fia elolvasta a Gyűrűk Urát, és csodálkozva mesélte az apjának, hogy nem érti miért panaszkodik mindenki a versek/dalok sokaságára, hiszen ő csak egyetlen dallal találkozott. Ezek szerint érdekes (könnyített) változatok keringenek a neten.
"gondozás"
Rendkívül élvezem amikor a kiváló fordítás mellett kapok nagyszerű előszót/utószót, lábjegyzetek sokaságát az értő fordítótól/szerkesztőtől, mert ami evidens volt az író és elsődleges olvasói közege számára, az pár ezer kilométerrel arrébb számomra teljesen ismeretlen stb. Márpedig az ilyen minőséget meg kell valakinek fizetni, nem lehet csak úgy összedobni. -
Polemius #20 Nos, ha komoly könyvet akarsz akkor kénytelen vagy kiadót keresni hozzá. Vagy magad megszervezni és fizetni a nyelvi (netán szakmai) lektort, szerkesztőt, műszaki szerkesztőt stb.
Persze ezek egy részét megoldhatod magad is, ha értesz hozzá annyira.
Amúgy pl. djvu az nem nagyon lesz soha e-book olvasós formátum.
Most úgy néz ki, hogy az ePub lesz a kvázi szabvány talán. -
nickwearby #19 Ja,
és ha majd lesz 80'000 forint alatt olyan ekönyv-olvasó,
ami egyszerre kezeli a pdf (kép és szöveges ), doc, rtf és a népszerűbb képformátumokat, (esetleg még a djvu formátumot)
majd akkor el fog terjedni....
-
nickwearby #18 A KIADÓK pénzt takaríthatnak meg???????
Há már bocs,
de nem fogok kiadóhoz rohanni, ha digitálisan akarom terjeszteni a könyvemet (publikációimat... stb).....
-
#17
Kafka, Enya, "Ha valaki úgy dönt, hogy a műveit bárki szabadon letöltheti, másolhatja, módosíthatja, nos, nekem ezzel semmi gondom" stb.:
Idézet a #12. hozzászólásomból: "Vigyázat, most kizárólag szerzői jogvédelem alatt már nem álló könyvekről beszélek." Kérlek, a zenét és a még jogvédelem alatt álló könyveket most hagyjuk, én kimondottan arra a megjegyzésedre reagáltam, hogy: "Mert a "nekem minden jár ingyen" generáció a régi/új könyveket a kiadót megkerülve tölti le." Kiemelés tőlem. De azt hiszem, ez a hozzászólásaimból is világos volt, többször is leírtam a "szerzői jogvédelem alatt már nem álló könyvek" kifejezést.
"Több alkalommal fordult elő ismerőseim körében, hogy nagy boldogan letöltött könyveiből oldalak, fejezetek(!) hiányoztak..."
Az, hogy az elektronikus formában letölthető műveket is módosítják egyesek, még nem csökkenti az általam korábban felhozott érv erejét. Lényegében csak megismételted azt, amit már leírtál, vagyis hogy előfordulnak módosítások.
(Tudom, ilyet én is többször elkövettem, amikor egy-egy szörnyen magyartalan fordítást, durva félrefordítást vagy nem stílusjelzés értékű helyesírási hibát tartalmazó művet kijavítva töltöttem vissza. Itt lényegében azt a korrektori munkát végeztem el, amit a kiadó elmulasztott. Papírról beszkennelt és OCR-ezett művekről volt szó, amelyeknél az említett hibák nem fordulhatnak elő.)
"A Sapientia Humana sorozatnál sem csak magát az ókori vagy ötven évvel ezelőtti puszta szöveg kiadását fizetjük meg, hanem az újbóli gondozást, fordítást, tördelést."
Itt csak az esetleges újbóli fordítás jelent új értéket. A gondozást nem tudom értelmezni, nem tudom, mi jelent, a tördelés lényeges elemei pedig íráskor automatikusan létrejönnek, kevesen írnak egy egész művet egy bekezdésbe ömlesztve. Mégis, mindezzel mindaddig nincs semmi gond, amíg az eredeti, már lejárt védettségű fordítás is ugyanúgy elérhető ingyenesen, elektronikus formában.
"ha úgy érzed, hogy kikerültem a kérdéseidet, akkor jelezz! :)"
Jelzek. :)
-
gulyasandras #16 "Melyikük volt a sikeresebb, az a kis lipcsei kiadó-e, amely 1911-ben nyolcszáz példányban megjelentette egy ismeretlen prágai kishivatalnok, Franz Kafka elbeszéléseit, hogy azután egy-két év múlva tönkre is menjen, és csak a nevét meg a szerzői jogait hagyja maga után örökül, vagy az a nagy amerikai könyvgyár, amelynek révén aztán máig jövedelmező világsiker lett a műből?"
Bart István: A könyvkiadás mestersége
"Ezzel az erővel a könyvtárakat is be lehetne tilta(t)ni"
helyettem is leírták, amit gondolok
"Ez a veszély a papíralapú könyveknél is fennáll, sőt nagyon is valós probléma - nézz csak meg egy-egy kritikai kiadást."
Igazad van, érdemes összevetni Nádasdy fordításait a régebbi kiadásokkal (olvastam e tárgyban egy szakdolgozatot is, megdöbbentő dolgok derültek ki), akár a Bűn és bűnhődés új kiadását megnézni stb.
Több alkalommal fordult elő ismerőseim körében, hogy nagy boldogan letöltött könyveiből oldalak, fejezetek(!) hiányoztak, vagy a feltöltő úgy gondolta, hogy a szövegbe több helyen belejavít, mert szerinte a fordító rosszul fordított. Ki dönti el, melyik az igazi?
"a kultúra mindenkié. Te mi rosszat látsz ebben? "
Ha valaki úgy dönt, hogy a műveit bárki szabadon letöltheti, másolhatja, módosíthatja, nos, nekem ezzel semmi gondom. De mások viszont úgy gondolják, hogy bizony az általuk létrehozott (és kiadott) mű, amibe akár több évet is beleöltek, egyfajta finanszírozási formát jelent. Ma az írók többsége eleve számol azzal, hogy a munkáját nem csak kritikailag ismerik el, hanem pénzt is kap érte. Pár éve leveleket váltottam egy történésszel, zaklattam a távoli Magyarországból, hogy hol késik könyvének folytatása. Válasz: nem hajlandó újabb éveket rászánni hosszadalmas kutatásokra, ha nem kap megfelelő ellentételezést, mert még a saját hallgatói is lefénymásolták megvevés helyett, így aztán a kiadó sem tudott miből pénzt visszajuttatni a szerzőnek.
Nem tudom, talán nagyobb állami támogatás segíthetne ilyen esetekben, de mi a helyzet pl. Enya-val, aki sosem koncertezik? Ha nem vesszük meg a lemezét "elegendő" példányban, akkor valószínűleg befejezi pályafutását.
Lehet, hogy nagyszerűek a pár ezer dollárból létrehozott filmek (vannak közöttük nagyon sikeres is), de az emberek többsége egy bizonyos fajta technikai szintet/kivitelezést elvár, ezt pedig csak akkor kaphatjuk meg, ha valaki a másik oldalon állva fizet is érte.
Vagy felhozva egy olyan irodalmi műfajt (a fantasy-t), amelyik biztosan nem számíthat állami támogatásra, jó lenne ha valaki ingyenes alternatívákat tudna felmutatni Robert Jordan, George R. R. Martin, Gene Wolfe stb. mellett. Kötve hiszem, hogy valaki a mai világban ingyen ilyen szintű regényeket dobna össze.
A Sapientia Humana sorozatnál sem csak magát az ókori vagy ötven évvel ezelőtti puszta szöveg kiadását fizetjük meg, hanem az újbóli gondozást, fordítást, tördelést.
Most el kell mennem Futrinka utcát mesélni, ezért itt abbahagynám, tudom messze nem kielégítőek a válaszaim, ill. ha úgy érzed, hogy kikerültem a kérdéseidet, akkor jelezz! :) -
#15
"egy brazíliai magyar is tud így könyvhöz jutni anélkül, hogy ki kellene otthonról mozdulnia"
Ráadásul postai költség nélkül, és várnia sem kell a szállításra. -
Stanlee #14 Polemius-nak igaza van.
Én is adtam már ki pár könyvet. A papír alapúval az a baj, hogy megrendelsz belőle pár száz db-ot, kis körben tudod csak értékesíteni, és ha elfogyott nem elérhető az emberek számára, pedig lehet, hogy a világ másik végéből 5 év múlva valaki hajlandó lenne fizetni érte, mert érdekli, de a kis példányszám miatt már nem tudja megszerezni. Na pont erre jó az ebook, hogy hosszú ideig is elérhetőek legyenek a könyvek.
De lehet másképp is értelmezni a dolgot: lehetőséget biztosít az ebook az ismeretlen íróknak, hogy nagyobb célközönséget érjenek el, és nem biztos, hogy a meggazdagodás fogja őket vezérelni, persze ha híresek lesznek, akkor majd igen, de az már más tészta.
A 3. nagy lehetőség: sablonba tudsz bujtatni kiadványokat, nem kell a nagyon hosszú nyomdai előkészítéssel bajlódni. itt nem az igénytelenségre gondolok, csak egy szöveget ha nyomdába viszed akkor nagyon sokféle paraméternek kiválónak kell lennie, egy pdf esetében ez nem biztos, hogy így van.
A legfontosabb: a könyveket a nap 24 órájában lehet értékesíteni, és bárki meg tudja venni, akinek internethozzáférése és egy bankkártyája van. Lehet, hogy nem a magyar nyelvű kiadványokat fogják sokan megvenni, de egy brazíliai magyar is tud így könyvhöz jutni anélkül, hogy ki kellene otthonról mozdulnia. Minimális infrastruktúra és emberi erő fenntartásával lehet értékesíteni!
Szóval én az ebook mellett vagyok, de idő, amíg az emberek rászoknak, de olcsóbb, mint egy nyomtatott könyv.
Üdv,
Stanlee -
#13
Bocsánat a floodért, de nem reagáltam a "bizonyos könyvek törlésére" vonatkozó megjegyzésedre.
Igen sok könyvet évtizedek óta nem adnak ki a vélt jogaikat oly vehemensen védő kiadók (ugye nincs bennük pénz), és ezek csak antikváriumban szerezhetők be nagy nehezen, ha egyáltalán, esetleg egy-két könyvtárban az egész országban. Ez az egyszerű, főképp vidéki olvasó számára egyenértékű azzal, hogy a könyvet törölték, hiszen a hozzáférhetetlenség gyakorlatilag (ha elméletileg nem is) ezt jelenti. De az is, ha a könyvtárban hosszú előjegyzési lista van egyes könyvekre.
Viszont ha valami egyszer felkerült a netre, az nehezen tűnik el. S megfelelő közösségi csatornák segítségével azok is újra felkerülhetnek, amelyek esetleg eltűntek, ha egy adott mű - az ingyenes letölthetőségnek köszönhetően - sokezer-tízezer-százezer embernél található meg.
Gondolj csak azokra a már rég nem megvásárolható játékokra, amelyeknek már a hardverét sem gyártják 10-20 éve. Ezeket is az elektronikus forma őrizte meg - ha illegálisan is -, nem a kiadók. -
#12
Ha jól emlékszem, nem is olyan régen olvastam is olyan próbálkozásokról, hogy a kiadók a könyvtárakat díjfizetésre szerették volna köteleztetni. Kb. ez lenne az olvasási kultúra halála, éljen a pénz uralma.
Ezzel szemben most valósággá válhat - legalábbis a szerzői jogvédelem alatt már nem álló könyvek esetén - az a szlogen, hogy a kultúra mindenkié. Te mi rosszat látsz ebben?
Megtisztelhetnél azzal, hogy felsorolod ellenérveidet, mert már többször váltottunk szót e témában és soha nem írtad le az érveidet. Vigyázat, most kizárólag szerzői jogvédelem alatt már nem álló könyvekről beszélek. -
#11
"Mert a "nekem minden jár ingyen" generáció a régi/új könyveket a kiadót megkerülve tölti le."
Ugyan mi rosszat látsz abban, hogy az emberek a régi, szerzői jogvédelem alatt már nem álló könyveket ingyen töltik le? Szerinted kit ér itt kár? Inkább örülni kellene annak, hogy a nyomdai stb. költségek megszűnésével gyakorlatilag ingyen (vagy kulturális alapok csekély támogatásával) terjeszthetők ezek a művek.
Én ebben azt a nagyon is jót látom, hogy azok is hozzájuthatnak ezekhez a művekhez, akiknek nincs pénzük megvenni őket vagy nem laknak olyan könyvtár közelében, amelyben épp megtalálhatók e művek.
Ezzel az erővel a könyvtárakat is be lehetne tilta(t)ni, hiszen az emberek ingyen (minimális tagsági díjért, amelyből a kiadók/szerzők tudtommal nem részesülnek) olvashatják el az újabb műveket is.
"A tartósság érdekes kérdés, hiszen ha majd minden könyv digitális formában lesz csak elérhető (elgondolkodtató), akkor mi fogja meggátolni bizonyos könyvek törlését, megváltoztatását?"
Ez a veszély a papíralapú könyveknél is fennáll, sőt nagyon is valós probléma - nézz csak meg egy-egy kritikai kiadást. A művek csonkítása, átírása, cenzúrázása, vagy egyszerűen csak hanyagságból történő megváltoztatása eddig sem volt ismeretlen, sőt néhol maga a szerző is ludas ebben.
Már ma is elérhető számítástechnikai eljárásokkal simán biztosítható, hogy észrevétlenül ne lehessen megváltoztatni egy dolumentumot. -
Polemius #10 Szefmester:
Egyrészt vannak kiadók, akik zsigerből elleneznek minden új megoldást, és az e-bookokra úgy tekintenek mint a gonosz találmányára. Ezért aztán nem is akarnak kiadni e-bookokat. Viszont azok a kiadók, akik fantáziát látnak benne, az ő rovásukra fognak eladásokat produkálni.
Másrészt ott vannak a nagy könyvkereskedő és egyben kiadó vállalatok. Az ő szemszögükből van nagyszerűbb annál, mint hogy szinte költség nélkül tudok sokszorosítani könyveket és eladni akármekkora példányszámban?
Nem véletlen, hogy az Amazon is az élvonalban akar lenni e-könyv téren.
Harmadrészt ott vannak/lesznek az ingyenes tartalmak (pl. nem jogdíjas szerzemények). -
gulyasandras #9 "Már miért jelentene a kiadóknak konkurenciát ez e-book?"
Mert a "nekem minden jár ingyen" generáció a régi/új könyveket a kiadót megkerülve tölti le. Persze kiiktatva a "csúnya és gonosz" kiadókat, a szerzők sem jutnak több pénzhez, hiszen sokan úgy gondolkodnak, hogy éljen meg egy rendes foglalkozásból az író, s csak a szabadidejében alkosson. (Egyébként is: "úgysem vettem volna meg, nem okoztam kárt azzal, hogy elolvastam/meghallgattam stb.", "csak nem gondolod, hogy 100 kbyte-ért fizetni fogok, miért nem adta ki rendes könyvben")
A tartósság érdekes kérdés, hiszen ha majd minden könyv digitális formában lesz csak elérhető (elgondolkodtató), akkor mi fogja meggátolni bizonyos könyvek törlését, megváltoztatását? -
Szefmester #8 Már miért jelentene a kiadóknak konkurenciát ez e-book? A nyomdának esetleg.. hiszen a kiadó kifizeti a pénzt az irónak, és küldi a nyomdába ahol az anyagköltségek kiperkálása után megindul a nyomtatás. És ezt a költséget be kell kalkulálniuk az árba, szóval nemhogy nem konkurencia, de még olcsóbbá is teszi majd a könyveket, ami miatt nagyobb példányszámot tudnak elérni, amivel nagyobb profit miatt bátrabban adnak ki új íróktól.
Szerintem.. Bár csóri nyomdászok meg mennek a levesbe... :( -
#7
A felvetésed akkor lenne jogos, ha valaki az eredeti, német nyelvű mű magyarországi kiadásának jogát megvásárolná. Ez esetben veszteség érné a magyarországi kiadási jog vásárlóját, ha az emberek Németországból ingyen tölthetnék le a könyvet.
Ám Magyarországon ritkán fogják német nyelven kiadni a művet, a magyar fordítás meg már egy más történet. -
kvp #6 "Vagy a földrajzi korlátozást tartják a német kultúra terjesztése legjobb módszerének?"
Nem, csak igy nem fogjak mas orszagokban beperelni oket, mert hagytak ingyen letolteni. Nemetorszagban van hozza joguk, de pl. magyarorszagon mar nem biztos. -
#5
Hát elég érdekes a hozzáállásuk. Az előbb próbáltam letölteni Herta Müller Atemschaukel c. könyvét, amelyet ma ingyenesen kínálnak. A kiadó oldalán aztán az fogadott:
"Dieses Angebot ist nur in der Bundesrepublik Deutschland verfügbar."
Vagyis csak Németország területére érvényes az ingyenes letöltés. Ez azért is érdekes, mert a német messze nem annyira elterjedt nyelv, mint az angol, azaz nem érné a kiadót olyan komoly veszteség, ha pl. Magyarországról is ingyen le lehetne tölteni. Vagy a földrajzi korlátozást tartják a német kultúra terjesztése legjobb módszerének?
Mindegy, majd leszedem torrentről, ahogy a többit is, a kiadó meg bekaphatja. -
#4
"jelenleg még csak kevesen vásárolnak ilyen digitális műveket, illetve az azokhoz szükséges olvasókat."
Először nem a kínálatot kellene bővíteni? Nehogy már a vásárló szerezzen be előbb olvasókat, amelyekről majd később kiderülhet, hogy a kiadók olyan formátum mellett döntenek, esetleg DRM-mel megspékelve, amelyet a megvásárolt olvasó nem tud kezelni. -
Polemius #3 Érdekes, hogy azok a kiadók vélekednek így (miszerint még hosszú ideig nem életképes az e-book), akiknek konkurenciát jelent. :)
Egy-másfél éve még ugyanezek azt nyilatkozták, hogy sosm fognak elterjedni és az emberek ragaszkodni fognak a papír könyvekhez.
Aztán 2-3 év múlva meg csak pislognak, hogy elszáguldott mellettük az e-könyv üzlet és nem győznek kapkodni. :)
Itthon meg még rosszabb a kiadók nagy részének hozzáállása. -
Szefmester #2 hát igen, eddig a legnagyobb gondjuk az ár.. 15-20 között már többen vennék meg, pláne ha sokáig bírja egy feltöltéssel, és pláne ha majd egyszer szines lesz, és pl egy havilapot megrendelve nyugodtan olvashatod. -
Slim Rick #1 hát egyenlőre el vagyok a PSP-vel(azzal olvasok) de ha lenne egy igényesebb ebook R 10K körül... befektetnék rá.