SG.hu·
Ezer kamera kell egyetlen megakadályozott bűncselekményhez
Nagy-Britanniában egyre többen kételkednek abban, hogy a videokamerás rendszerek hatékony bűnmegelőző eszközök. A felvett anyagokat nem adják ki, vagy nem értékelik ki szakemberek.
A vita azután lángolt fel ismét, hogy kiszivárgott a Metropolitan Police egyik jelentése. Ebben leírják, hogy ezer felszerelt videokamera jut egy felderített bűncselekményre, ami pocsék arány. Mindez különösen annak tükrében aggasztó, hogy a brit fővárosban a kormány több mint egymillió (!) térfigyelő készüléket szereltetett fel 1996 és 2006 között potom 500 millió (!) fontért. Mick Neville főfelügyelő, az anyag készítője elmondta, hogy a rendőrségnek az eddigieknél jóval többet kell tennie azért, hogy a helyi polgárok ne veszítsék el a rendszerbe vetett bizalmukat.
A lakosságnak nagy elvárásai vannak a zárt láncú kamerás (Closed Circuit Television, CCTV) rendszerekkel szemben, ezzel szemben csalódniuk kellett a kiábrándító eredmények miatt. A rendőrséghez sok panasz érkezett, hogy ugyan a kamerákkal akár naponta 300 alkalommal is rögzítették őket, de a bűncselekmények esetén a nyomozók mégsem akarták vagy tudták kiértékelni a felvételeket. Neville úgy vélte, hogy a kiábrándító felderítési arány elsősorban annak köszönhető, hogy a rendőrök nem voltak képesek megfelelő módon és hatékonysággal kiértékelni a birtokukban lévő videókat. Gyakran előfordult, hogy a nyomozók bele sem néztek az anyagokba és az is, hogy nem megfelelően képzett személyzetet alkalmaztak az elemzési feladatra.
David Davies korábbi brit konzervatív képviselő és az árnyékkormány egykori belügyminisztere ugyanakkor azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy nem igazán lepte meg a jelentés és már régóta esedékes lenne a bűnözés elleni harccal kapcsolatos kiadások átgondolása. A videokamerák ugyanis túl drága és nem eléggé hatékony bűnmegelőző eszközök. Ráadásul az emberek magánéletébe való beavatkozás túl nagy mértékű, miközben a biztonság nem javul. A felügyelőt a jelentés elkészítésével megbízó Michael McNally is kénytelen volt elismerni, hogy aggályok merültek fel a CCTV-k alkalmazásával kapcsolatban. Brit civil szervezetek szerint a hatalmas összegeket inkább erősebb közvilágításba és megerősített rendőrjárőri szolgálat létrehozására kellett volna fordítani.
Az Association of Chief Police Officers (ACPO) nevű rendőri szervezet már tavaly arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatékony videomegfigyeléseket komoly hiányosságok hátráltatják és hogy a spontán bűncselekményeket a térfigyelő készülékek nem tudják megakadályozni. Neville főfelügyelő, aki egyébként a Scotland Yard videomegfigyelési részlegének vezetője már tavaly májusban zsákutcának, az egész pedig hálózatot egy hatalmas fiaskónak nevezte. Nagy-Britanniát - nem véletlenül - eséllyel pályázhatna a Big Brother-díjra, hiszen becslések szerint összesen 4,2 millió magán és állami videokamera van felszerelve és egy átlagos brit állampolgárt naponta körülbelül 300-szor fotóznak le vagy vesznek fel a szalagokra.
A vita azután lángolt fel ismét, hogy kiszivárgott a Metropolitan Police egyik jelentése. Ebben leírják, hogy ezer felszerelt videokamera jut egy felderített bűncselekményre, ami pocsék arány. Mindez különösen annak tükrében aggasztó, hogy a brit fővárosban a kormány több mint egymillió (!) térfigyelő készüléket szereltetett fel 1996 és 2006 között potom 500 millió (!) fontért. Mick Neville főfelügyelő, az anyag készítője elmondta, hogy a rendőrségnek az eddigieknél jóval többet kell tennie azért, hogy a helyi polgárok ne veszítsék el a rendszerbe vetett bizalmukat.
A lakosságnak nagy elvárásai vannak a zárt láncú kamerás (Closed Circuit Television, CCTV) rendszerekkel szemben, ezzel szemben csalódniuk kellett a kiábrándító eredmények miatt. A rendőrséghez sok panasz érkezett, hogy ugyan a kamerákkal akár naponta 300 alkalommal is rögzítették őket, de a bűncselekmények esetén a nyomozók mégsem akarták vagy tudták kiértékelni a felvételeket. Neville úgy vélte, hogy a kiábrándító felderítési arány elsősorban annak köszönhető, hogy a rendőrök nem voltak képesek megfelelő módon és hatékonysággal kiértékelni a birtokukban lévő videókat. Gyakran előfordult, hogy a nyomozók bele sem néztek az anyagokba és az is, hogy nem megfelelően képzett személyzetet alkalmaztak az elemzési feladatra.
David Davies korábbi brit konzervatív képviselő és az árnyékkormány egykori belügyminisztere ugyanakkor azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy nem igazán lepte meg a jelentés és már régóta esedékes lenne a bűnözés elleni harccal kapcsolatos kiadások átgondolása. A videokamerák ugyanis túl drága és nem eléggé hatékony bűnmegelőző eszközök. Ráadásul az emberek magánéletébe való beavatkozás túl nagy mértékű, miközben a biztonság nem javul. A felügyelőt a jelentés elkészítésével megbízó Michael McNally is kénytelen volt elismerni, hogy aggályok merültek fel a CCTV-k alkalmazásával kapcsolatban. Brit civil szervezetek szerint a hatalmas összegeket inkább erősebb közvilágításba és megerősített rendőrjárőri szolgálat létrehozására kellett volna fordítani.
Az Association of Chief Police Officers (ACPO) nevű rendőri szervezet már tavaly arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatékony videomegfigyeléseket komoly hiányosságok hátráltatják és hogy a spontán bűncselekményeket a térfigyelő készülékek nem tudják megakadályozni. Neville főfelügyelő, aki egyébként a Scotland Yard videomegfigyelési részlegének vezetője már tavaly májusban zsákutcának, az egész pedig hálózatot egy hatalmas fiaskónak nevezte. Nagy-Britanniát - nem véletlenül - eséllyel pályázhatna a Big Brother-díjra, hiszen becslések szerint összesen 4,2 millió magán és állami videokamera van felszerelve és egy átlagos brit állampolgárt naponta körülbelül 300-szor fotóznak le vagy vesznek fel a szalagokra.