Berta Sándor
Nagy-Britanniában van a legtöbb megfigyelés
Finoman szólva nem kecsegtet túl sok jóval Richard Thomas brit információs biztos legújabb jelentése, amelyben azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen jövőt eredményezhetnek a jelenlegi folyamatok.
A Surveillance Society nevű 102 oldalas tanulmány 2016-ig tekint előre. Az anyagot a csütörtökön kezdődött adatvédelmi szakemberek 28. alkalommal megrendezett nemzetközi konferenciájának fő vitaanyagául szánják. Richard Thomas egyébként már két évvel ezelőtt is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a britek nem figyelnek oda, akkor az egyik nap arra ébrednek majd fel, hogy egy tökéletesen megfigyelt társadalomban élnek.
A jelentésben a szakember megvizsgálta a Nagy-Britanniában alkalmazott egyes megfigyelési, ellenőrzési módszereket és megoldásokat, valamint kitért a következő tíz évre vonatkozó lehetséges társadalmi hatásokra is. Thomas példaként említi a ruhákba belevarrt RFID-azonosítókat, az egész világra kiterjedő műholdas navigációs és helyzetmeghatározó rendszereket (GPS, GLONASS, Galileo), egy cégnél az alkalmazottak esetében elvégzett biometriai és pszichometriai vizsgálatokat, a szülők által alkalmazott gyermekellenőrző rendszereket és természetesen a videokamerás megfigyelő-rendszereket is.
"A megfigyelés és az ellenőrzés jó és hasznos lehet, szükség is van rá, például a terrorizmus elleni háborúban. Ám ugyanakkor hosszú távon a gyanú légkörét építheti ki, vagyis mindenki és minden gyanússá válhat" - nyilatkozta Richard Thomas.
A Big Brother-díjra egyébként Nagy-Britannia lenne a legesélyesebb, hiszen az országban becslések szerint összesen 4,2 millió magán és állami videokamera van felszerelve. Egy átlagos brit állampolgárt naponta körülbelül 300-szor fotóznak le vagy vesznek fel a szalagokra. Ezenkívül a biztonsági rendszerek naponta 35 millió gépkocsi adatait jegyzik fel, a nemzeti DNS-adatbankban pedig már 3,5 millió ember adatait tárolják. Emellett hatmillió állampolgár ujjlenyomata is a szigetországi hatóságok birtokában van.
Minden második brit állampolgár tart magánál egy önkéntes kártyát, amellyel pontosan nyomon követhetők a vásárlási szokásai. "Az emberek magánélete folyamatosan zsugorodik" - áll a brit börtönökben fogva tartott rabok életéről szóló jelentésben és kiderül: a szabadon engedett rabokat is rendszeresen megfigyelik. Lassan tehát jogosan felmerülhet Nagy-Britanniában a kérdés: ki van kivül (a rácsokon) és ki van bent?
A Surveillance Society nevű 102 oldalas tanulmány 2016-ig tekint előre. Az anyagot a csütörtökön kezdődött adatvédelmi szakemberek 28. alkalommal megrendezett nemzetközi konferenciájának fő vitaanyagául szánják. Richard Thomas egyébként már két évvel ezelőtt is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a britek nem figyelnek oda, akkor az egyik nap arra ébrednek majd fel, hogy egy tökéletesen megfigyelt társadalomban élnek.
A jelentésben a szakember megvizsgálta a Nagy-Britanniában alkalmazott egyes megfigyelési, ellenőrzési módszereket és megoldásokat, valamint kitért a következő tíz évre vonatkozó lehetséges társadalmi hatásokra is. Thomas példaként említi a ruhákba belevarrt RFID-azonosítókat, az egész világra kiterjedő műholdas navigációs és helyzetmeghatározó rendszereket (GPS, GLONASS, Galileo), egy cégnél az alkalmazottak esetében elvégzett biometriai és pszichometriai vizsgálatokat, a szülők által alkalmazott gyermekellenőrző rendszereket és természetesen a videokamerás megfigyelő-rendszereket is.
"A megfigyelés és az ellenőrzés jó és hasznos lehet, szükség is van rá, például a terrorizmus elleni háborúban. Ám ugyanakkor hosszú távon a gyanú légkörét építheti ki, vagyis mindenki és minden gyanússá válhat" - nyilatkozta Richard Thomas.
A Big Brother-díjra egyébként Nagy-Britannia lenne a legesélyesebb, hiszen az országban becslések szerint összesen 4,2 millió magán és állami videokamera van felszerelve. Egy átlagos brit állampolgárt naponta körülbelül 300-szor fotóznak le vagy vesznek fel a szalagokra. Ezenkívül a biztonsági rendszerek naponta 35 millió gépkocsi adatait jegyzik fel, a nemzeti DNS-adatbankban pedig már 3,5 millió ember adatait tárolják. Emellett hatmillió állampolgár ujjlenyomata is a szigetországi hatóságok birtokában van.
Minden második brit állampolgár tart magánál egy önkéntes kártyát, amellyel pontosan nyomon követhetők a vásárlási szokásai. "Az emberek magánélete folyamatosan zsugorodik" - áll a brit börtönökben fogva tartott rabok életéről szóló jelentésben és kiderül: a szabadon engedett rabokat is rendszeresen megfigyelik. Lassan tehát jogosan felmerülhet Nagy-Britanniában a kérdés: ki van kivül (a rácsokon) és ki van bent?