Kontinensünk napjainkban már sokkal radikálisabb álláspontot képvisel biztonsági kérdésekben, mint az Egyesült Államok. Ezt bizonyították azok az ötletek is, amelyek Janet Napolitano új amerikai belbiztonsági miniszter és az európai uniós belügyminiszterek találkozóján hangzottak el.

Napolitano beszédében Barack Obama elnök és Hillary Clinton külügyminiszter korábbi szavait ismételte meg. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok számára fontos az együttműködés a szövetségeseivel és természetesen meghallgatja ezen országok javaslatait. Abban dr. Wolfgang Schäuble német belügyminiszter, valamint a lengyel, a francia, az olasz, a spanyol és a brit kollégái egyetértettek, hogy a winnendeni iskolai vérengzés után ki kell deríteni az egész kontinensen elharapózó, a fiatalokhoz köthető erőszakhullám okait. Ezen belül különösen meg kell vizsgálni az online kommunikáció szerepét ezeknél a cselekményeknél.

A mostani találkozó különösen annak tükrében érdekes, hogy az úgynevezett Jövőcsoport jelentéséről a következő hetekben tárgyal az Európai Unió Minisztertanácsa. A dokumentum címe: "Szabadság, biztonság, a magánélet védelme - európai belpolitika egy nyitott világban". Mindez nagyon szépen hangzik, csak az a probléma, hogy a korábban megjelent összes anyagban, amelynek a címében megtalálható volt a biztonság szó általában valamilyen ellenőrzési, megfigyelési elképzelés merült fel. A javaslatok egyértelművé teszik: a jövőbeni európai nyitott világ inkább hasonlít majd egy digitális börtönre. A cél az, hogy az ellenőrzések még alaposabbak és még több mindenre kiterjedők legyenek.


A G6 találkozóról készült csoportkép: bal alul Jacqui Smith brit, Janet Napolitano amerikai, Wolfgang Schäuble német és Michele Alliot-Marie francia, balra felül Roberto Maroni olasz, Alfredo Perez Rubalcaba spanyol és Grzegorz Schetyna lengyel belügyminiszter
S hogy mik a javaslatok? Nos, kezdetnek itt van a "pénzügyi tranzakciók szisztematikus ellenőrzése", valamint a SWIFT adatbázisához való hozzáférések biztosítása. Ezenkívül hálózatba kötnék az összes európai nyilvántartást, az EURODAC-tól a Schengeni Információs Rendszerig (SIS) és biztosítanák az európai hatóságok számára az ezekhez való hozzáféréseket. Az alapelv egyszerű: a rendőrségek és más igazságügyi szervek elérhessenek minden adatot, ami az adatbázisokban szerepel.

Az adatokat 50 kategóriába sorolták, amelyek között megtalálhatók a DNS- és az ujjlenyomatminták, a ballisztikai, a gépjármű- és a népesség-nyilvántartási, illetve a távközlési információk. Az adatokhoz bármely állam gyakorlatilag szabadon hozzáférhetnének, így például egy magyar felhasználó személyes adatai bármikor lehívható lenne egy francia rendőr által vagy fordítva. Az összképet a szerzői jogsértések elleni kíméletlen harc, a videokamerás rendszerek kiépítése és a robotrepülőgépek alkalmazása teszi majd teljessé. A szerzői jogsértések üldözésére a Franciaországban felmerült HADOPI rendszer szolgálhatna követendő példaként.

Az anyag javaslatait részletesen megismerhette Napolitano és biztosak lehetünk abban, hogy a kérdésekben lesznek még egyeztetések. A probléma csak az, hogy innentől kezdve felborult az eddigi gyakorlat, miszerint az Egyesült Államok kért különböző szigorításokat az Európai Uniótól. Másrészt és ami fontosabb: a szabad Európa szlogen hangoztatása nagy maszlaggá vált. Ahogy a kicsit átírt mondás tartja: egy szabad Európában mindenki azt mond majd, amit szabad.

A jelek egyébként már korábban észrevehetők voltak. Luc Chatel, a francia kormány gazdasági és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős államtitkára már tavaly közölte: konkrét lépéseket terveznek a fájlcserélés európai szintű visszaszorításáért és ebben a harcban globális szintű eredményeket akarnak elérni. Az Európai Bizottság pedig tavaly decemberben kiállt a sokat támadott Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) egyezmény mellett.