SG.hu
India 601 millió dollárt követel a Samsungtól elmaradt vámbefizetések miatt
India 601 millió dollár adóhátralék és büntetés megfizetésére kötelezte a Samsungot és annak vezetőit az országban, amiért kibújtak a kulcsfontosságú távközlési berendezések importjára kivetett vámok alól - derült ki egy kormányrendeletből, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb ilyen jellegű követelése.
A követelés a Samsung tavalyi 955 millió dolláros nettó nyereségének jelentős részét teszi ki Indiában, ahol a vállalat az egyik legnagyobb szereplő a szórakoztatóelektronikai és okostelefonok piacán. A követelést adóügyi vagy polgárjogi bíróságon lehet megtámadni. A vállalat, amely hálózati részlegén keresztül távközlési berendezéseket is importál, 2023-ban figyelmeztetést kapott, mert a mobiltornyokban használt átviteli alkatrészekre kivetett 10%-os vagy 20%-os vámok megkerülése érdekében félreminősítette az importot. Ezeket az elemeket a társaság a milliárdos Mukesh Ambani távközlési óriáscégének, a Reliance Jio-nak importálta és adta el.
A Samsung az indiai adóhatóságtól azt kéri, hogy ejtse a vizsgálatot, mondván, hogy ezek az alkatrészek nem vámkötelesek és a tisztviselők évek óta ismerték a besorolási gyakorlatát. A vámhatóságok azonban nem értettek ezzel egyet, és egy bizalmas, január 8-i végzésben azt állapították meg, hogy a koreai társaság megsértette az indiai törvényeket. Szerintük a vállalat „tudatosan és szándékosan hamis dokumentumokat mutatott be a vámhatóságnak vámkezelés céljából” - állítja a végzésben Sonal Bajaj vámügyi biztos. A nyomozók megállapították, hogy a Samsung „minden üzleti etikát és iparági gyakorlatot vagy szabványt áthágott annak érdekében, hogy elérje egyetlen célját, a nyereség maximalizálását a költségvetés megrövidítésével” - tette hozzá Bajaj.
A Samsungot 44,6 milliárd rúpia (520 millió dollár) megfizetésére kötelezték, amely a be nem fizetett adókból és 100%-os büntetésből áll. A cég hét indiai vezetőjére 81 millió dolláros bírság vár, köztük a hálózati részleg alelnökére, Sung Beam Hongra, Dong Won Chu pénzügyi igazgatóra és Sheetal Jain pénzügyi vezérigazgatóra, valamint Nikhil Aggarwalra, a Samsung közvetett adókért felelős vezérigazgatójára - derült ki a végzésből. "A vita az áruk vámbesorolásának értelmezéséről szól” - áll a Samsung közleményében, hozzátéve, hogy betartották az indiai törvényeket. „Felmérjük a jogi lehetőségeket, hogy biztosítsuk jogaink teljes körű védelmét”.
A Samsung-vizsgálat 2021-ben kezdődött, amikor az adóellenőrök átkutatták a vállalat irodáit a pénzügyi fővárosban, Mumbaiban és az Újdelhihez közeli Gurugramban. Dokumentumokat, e-maileket és néhány elektronikus eszközt foglaltak le. A felsővezetőket később kihallgatták. A Samsung-vita középpontjában a fejállomások behozatala áll, amelyet az adóhivatalok a 4G távközlési rendszerek egyik legfontosabb részének neveztek. Az indiai tisztviselők megállapították, hogy 2018 és 2021 között a Samsung nem fizetett illetéket a Koreából és Vietnamból származó alkatrész 784 millió dollár értékű behozatala után. A távközlési tornyokra szerelt alkatrész jeleket továbbít, és a kormány szerint így vámköteles, de a Samsung nem értett egyet ezzel.
A Samsung hevesen védi saját osztályozási besorolását, és négy szakértői véleménnyel támasztotta alá az ügyét, mondván, hogy az alkatrész nem adóvevő funkciót lát el és így vám nélkül importálható - áll az adórendeletben. Ellenbizonyítékként az adóhivatalok a Samsung által az indiai kormánynak küldött 2020-as leveleket idézték, amelyekben az alkatrészt adó-vevőnek írják le, ami a kormány szerint „olyan eszköz, amely jeleket továbbít”. A Samsung „nagyon is tisztában volt a kifogásolt áruk helyes besorolásával” - tette hozzá az adóügyi biztos.
A hír értelmezéséhez tartozik, hogy India általánosan szigorítja a külföldi vállalatok és importjuk felügyeletét. Egy másik példa erre a Volkswagen és Új-Delhi jogi csatározása, amelyben az autógyártó megtámadott egy rekordösszegű, 1,4 milliárd dolláros importadó-visszafizetési követelést az autóalkatrészek helytelen besorolása miatt. A német vállalat tagadja, hogy bármi rosszat tett volna az indiai üzletága számára „élet-halál kérdésnek” nevezett ügyben, de a vita újraélesztette a külföldi befektetők félelmeit az adóvitákkal kapcsolatban.
A követelés a Samsung tavalyi 955 millió dolláros nettó nyereségének jelentős részét teszi ki Indiában, ahol a vállalat az egyik legnagyobb szereplő a szórakoztatóelektronikai és okostelefonok piacán. A követelést adóügyi vagy polgárjogi bíróságon lehet megtámadni. A vállalat, amely hálózati részlegén keresztül távközlési berendezéseket is importál, 2023-ban figyelmeztetést kapott, mert a mobiltornyokban használt átviteli alkatrészekre kivetett 10%-os vagy 20%-os vámok megkerülése érdekében félreminősítette az importot. Ezeket az elemeket a társaság a milliárdos Mukesh Ambani távközlési óriáscégének, a Reliance Jio-nak importálta és adta el.
A Samsung az indiai adóhatóságtól azt kéri, hogy ejtse a vizsgálatot, mondván, hogy ezek az alkatrészek nem vámkötelesek és a tisztviselők évek óta ismerték a besorolási gyakorlatát. A vámhatóságok azonban nem értettek ezzel egyet, és egy bizalmas, január 8-i végzésben azt állapították meg, hogy a koreai társaság megsértette az indiai törvényeket. Szerintük a vállalat „tudatosan és szándékosan hamis dokumentumokat mutatott be a vámhatóságnak vámkezelés céljából” - állítja a végzésben Sonal Bajaj vámügyi biztos. A nyomozók megállapították, hogy a Samsung „minden üzleti etikát és iparági gyakorlatot vagy szabványt áthágott annak érdekében, hogy elérje egyetlen célját, a nyereség maximalizálását a költségvetés megrövidítésével” - tette hozzá Bajaj.
A Samsungot 44,6 milliárd rúpia (520 millió dollár) megfizetésére kötelezték, amely a be nem fizetett adókból és 100%-os büntetésből áll. A cég hét indiai vezetőjére 81 millió dolláros bírság vár, köztük a hálózati részleg alelnökére, Sung Beam Hongra, Dong Won Chu pénzügyi igazgatóra és Sheetal Jain pénzügyi vezérigazgatóra, valamint Nikhil Aggarwalra, a Samsung közvetett adókért felelős vezérigazgatójára - derült ki a végzésből. "A vita az áruk vámbesorolásának értelmezéséről szól” - áll a Samsung közleményében, hozzátéve, hogy betartották az indiai törvényeket. „Felmérjük a jogi lehetőségeket, hogy biztosítsuk jogaink teljes körű védelmét”.
A Samsung-vizsgálat 2021-ben kezdődött, amikor az adóellenőrök átkutatták a vállalat irodáit a pénzügyi fővárosban, Mumbaiban és az Újdelhihez közeli Gurugramban. Dokumentumokat, e-maileket és néhány elektronikus eszközt foglaltak le. A felsővezetőket később kihallgatták. A Samsung-vita középpontjában a fejállomások behozatala áll, amelyet az adóhivatalok a 4G távközlési rendszerek egyik legfontosabb részének neveztek. Az indiai tisztviselők megállapították, hogy 2018 és 2021 között a Samsung nem fizetett illetéket a Koreából és Vietnamból származó alkatrész 784 millió dollár értékű behozatala után. A távközlési tornyokra szerelt alkatrész jeleket továbbít, és a kormány szerint így vámköteles, de a Samsung nem értett egyet ezzel.
A Samsung hevesen védi saját osztályozási besorolását, és négy szakértői véleménnyel támasztotta alá az ügyét, mondván, hogy az alkatrész nem adóvevő funkciót lát el és így vám nélkül importálható - áll az adórendeletben. Ellenbizonyítékként az adóhivatalok a Samsung által az indiai kormánynak küldött 2020-as leveleket idézték, amelyekben az alkatrészt adó-vevőnek írják le, ami a kormány szerint „olyan eszköz, amely jeleket továbbít”. A Samsung „nagyon is tisztában volt a kifogásolt áruk helyes besorolásával” - tette hozzá az adóügyi biztos.
A hír értelmezéséhez tartozik, hogy India általánosan szigorítja a külföldi vállalatok és importjuk felügyeletét. Egy másik példa erre a Volkswagen és Új-Delhi jogi csatározása, amelyben az autógyártó megtámadott egy rekordösszegű, 1,4 milliárd dolláros importadó-visszafizetési követelést az autóalkatrészek helytelen besorolása miatt. A német vállalat tagadja, hogy bármi rosszat tett volna az indiai üzletága számára „élet-halál kérdésnek” nevezett ügyben, de a vita újraélesztette a külföldi befektetők félelmeit az adóvitákkal kapcsolatban.