Gyurkity Péter
A Facebook és webmail oldalak a brit megfigyelési listán
A brit illetékesek nem tartanak igényt egy központi adatbázisra, ám mindenképpen bevonnák az adattárolásba a nagyobb közösségi oldalakat, valamint a webmail szolgáltatásokat is.
Az elkövetkező hónapokban a Home Office részéről az új javaslattal kapcsolatos további konzultáció lesz a legfontosabb állomás, a napokban pedig ezen javaslat további részleteit ismerhettük meg. Kiderült, hogy alaposan kibővítenék a jelenleg hatályban lévő rendelkezés hatókörét, így a telekommunikációs cégek, valamint az internetszolgáltatók mellett a különböző internetes szolgáltatásokat üzemeltető cégek is kénytelenek lennének megőrizni a hálózatukon lezajló kommunikációt.
A megfigyelési kötelezettséggel bíró cégek listájára így többek között a nagyobb közösségi oldalak (lásd Facebook), valamint a webmail szolgáltatást alkalmazó vállalatok is felkerülnének. A tervezet szerint a kommunikáció megőrzésében a rendőrség, a szervezett bűnözés elleni különböző csoportok, az adó- és vámügyeket kezelő szervek, valamint a titkosszolgálatok is érdekeltek, hiszen számukra egyaránt hasznosnak bizonyulhat ezen adatok visszakeresésének és későbbi felhasználásának lehetősége. A kormányzat nem elsősorban a kommunikáció tartalmára, hanem annak körülményeire kíváncsi, vagyis azt akarják tudni, hogy az adott oldalakon kik, mikor és milyen módon társalogtak egymással.
Az illetékesek ugyanakkor kizárták annak lehetőségét, hogy egy új, központi adatbázist hoznának létre kifejezetten erre a célra, mivel ez egyrészt biztonsági szempontból sem megfelelő megoldás, másrészt pedig tovább erősíti a megfigyeléssel kapcsolatos félelmeket. Az internetszolgáltatókat tömörítő ISPA rögtön üdvözölte is a kijelentést, hozzátéve, hogy számukra az anyagi kompenzáció legalább ilyen fontos feltétel, hiszen az ő részükről komoly kiadással jár a törvénynek való megfelelés.
A kormányzat a további konzultációk során igyekszik meghatározni, hogy milyen szinten lesz szükség az úgynevezett deep packet inspection megoldásokra. Ezt az ágazatban már most is számos helyen használják, ám arról még nem döntöttek, hogy a javaslatban pontosan miként alkalmaznák a technológiát.
Az elkövetkező hónapokban a Home Office részéről az új javaslattal kapcsolatos további konzultáció lesz a legfontosabb állomás, a napokban pedig ezen javaslat további részleteit ismerhettük meg. Kiderült, hogy alaposan kibővítenék a jelenleg hatályban lévő rendelkezés hatókörét, így a telekommunikációs cégek, valamint az internetszolgáltatók mellett a különböző internetes szolgáltatásokat üzemeltető cégek is kénytelenek lennének megőrizni a hálózatukon lezajló kommunikációt.
A megfigyelési kötelezettséggel bíró cégek listájára így többek között a nagyobb közösségi oldalak (lásd Facebook), valamint a webmail szolgáltatást alkalmazó vállalatok is felkerülnének. A tervezet szerint a kommunikáció megőrzésében a rendőrség, a szervezett bűnözés elleni különböző csoportok, az adó- és vámügyeket kezelő szervek, valamint a titkosszolgálatok is érdekeltek, hiszen számukra egyaránt hasznosnak bizonyulhat ezen adatok visszakeresésének és későbbi felhasználásának lehetősége. A kormányzat nem elsősorban a kommunikáció tartalmára, hanem annak körülményeire kíváncsi, vagyis azt akarják tudni, hogy az adott oldalakon kik, mikor és milyen módon társalogtak egymással.
Az illetékesek ugyanakkor kizárták annak lehetőségét, hogy egy új, központi adatbázist hoznának létre kifejezetten erre a célra, mivel ez egyrészt biztonsági szempontból sem megfelelő megoldás, másrészt pedig tovább erősíti a megfigyeléssel kapcsolatos félelmeket. Az internetszolgáltatókat tömörítő ISPA rögtön üdvözölte is a kijelentést, hozzátéve, hogy számukra az anyagi kompenzáció legalább ilyen fontos feltétel, hiszen az ő részükről komoly kiadással jár a törvénynek való megfelelés.
A kormányzat a további konzultációk során igyekszik meghatározni, hogy milyen szinten lesz szükség az úgynevezett deep packet inspection megoldásokra. Ezt az ágazatban már most is számos helyen használják, ám arról még nem döntöttek, hogy a javaslatban pontosan miként alkalmaznák a technológiát.