Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Microsoft: nem lesz per a szabadalmak miatt

A szoftvercég megerősítette, hogy nem indítanak szabadalmi pert a szerintük jogtalanul felhasznált technológiák miatt, ám az OpenOffice első embere szerint ez még nem biztosíték arra, hogy nem lesznek újabb fenyegetések.

A ZDNet hétfőn arról számolt be, hogy a Microsoft levélben erősítette meg a korábban elhangzott kijelentéseket, miszerint az állítólagos szabadalomsértések miatt nem indítanak bírósági pereket. Az indoklás szerint ezt már három évvel korábban megtehették volna, ám a stratégia célja nem ez, hanem az együttműködés kiépítése a kereskedelmi célú és nyílt forráskódú szoftverek és azok fejlesztői között, követve a pozitív vásárlói visszajelzéseket. A Microsoft tehát tárgyalni akar, ám a másik oldalon többen úgy vélik, hogy újabb fenyegetésekkel igyekeznek majd rávenni őket az együttműködésre.

Brad Smith, a Microsoft első számú jogi szakértője még a hónap közepén jelentette ki a Fortune magazinnak adott interjúban, hogy a Linux, az OpenOffice és számos más nyílt forráskódú szoftver engedély nélkül használta fel a szoftvercég számos szabadalmát. Ezeket ugyan a mai napig nem hajlandók megnevezni, ám a legtöbben rögtön arra gondoltak, hogy a szabadalmi perek újabb hulláma indulhat el, mégpedig a nyílt forráskódú platform főbb szereplőinek megbénítására. A jelek szerint ez elmarad, ám mindez még nem jelenti azt, hogy a Microsoft ennyiben hagyja a dolgot.

John McCreesh, az OpenOffice.org marketingfelelőse szerint a jövőben komoly intézkedések várhatók a redmondiak részéről, fenyegetésekkel, illetve ígéretekkel igyekeznek majd rávenni a kiszemelt cégeket az együttműködésre. Ennek célja, hogy a Novell vezetésével kötött megállapodáshoz hasonló egyezségeket hozzanak tető alá több más vállalattal, és ezzel gyakorlatilag magukhoz láncolják a nyílt platform főbb szereplőit, valamint hogy megpróbálják befolyásolni az üzleti szféra nagyobb vásárlóit. Ahogy azt a mostani megerősítés is mutatja, a Microsoft hivatalosan nem tekinti problémának az állítólagos szabadalomsértéseket, ám vásárlóik előtt finoman jelezhetik, hogy a másik oldal erre építi fejlesztéseit.

A perrel való fenyegetőzés pedig ráveheti az ingadozókat az együttműködésre, vagyis az eljárások nélkül is elérhetik céljukat. Hogy ez a stratégia mennyiben járhat sikerrel, az még a jövő zenéje.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • remark #88
    Az 2 kulon tema, hogy a Windows egy halom ember szamara megfelelo es ezert azt valasztja, meg az, hogy ki milyen igenyekre es megoldasokra van raszoktatva.
    A cegek raszoktato tevekenysegevel kapcsolatban irtam kritikat. A hagyomanyos reakcio, miszerint ezt (cegek diktaljanak) tulajdonkeppen az emberek akarjak, téves. Az emberek "akartak" a masodik VH-t is, aztan kinek volt jo? Az emberek "akartak" Europa feldarabolasat is, aztan kinek volt jo? Unalmas mar hogy minden az emberekre van kenve, mikozben meg elmegyunk amellett hogy az emberek hogyan is mire vannak ravezetve, raszoktatva. Ahogy egy masik temahoz valaki irta: az embereket nem tajekoztatjak, hanem meggyozik. Mert ez az igeny? Kenyelmes allaspont ez, csak téves.
  • Penge4 #87
    Nos ezt nem az ujjukból szopták a nagyfejesek sem, hanem a Windows volt az első úgymond júzerbarát oprendszer. A Linux csak 2000 környékén kezdett el a felhasználóbarát használat felé hajlani, így maximum onnantól lehetett volna oktatni.

    Nem vitatom, lennének páran, akik a Linuxot választanák (azok általában később is áttérnek, mert olyan beállítottságúak, hogy nem érzik jól magukat a Windows környezetben), de olyasmi szinten megutálnák a többiek, mint a mondjuk a matekot, vagy a kémiát.
    Az emberek többségét, nem csak az idősebbeket (amire az előző hozzászólásomban is céloztam) nem érdekli semmi, csak hogy mindent minél egyszerűbben el tudjon végezni és ehhez a legkevesebbet kelljen tennie.
    Értve itt, hogy kettőt kattint és a WMP összegyűjti a gépen található médiafájlokat, vagy Media Centerrel központosít mindent és távirányít a gépéről mindent, vagy egéráthúzással fájlokat ír a CD-re/DVD-re, 2-t kattint és indul az MSN, ahol minden csili-vili szmájlival chatelhet a haverjaival, összedugja USB-n az mp3-mal, vagy a mobillal és azonnal tolja át a fájlokat, elindítja a böngészőt, ahol nem kell neki azon gondolkozni, miért csúszott szét egy oldal, mert minden IE-re van optimalizálva, vagy kettőt kattint egy telepítőfájlra, amin egy grafikus telepítő végigkíséri, ahol csak a Tovább gombra kattintgat... ilyesmi.

    Na, de lényeg a lényegben, hogy a fent leírt jelzők sajnos igazak a többségre. De vannak sokan, akik azért értenek is a géphez/Windowshoz behatóbban, tehát nem programozott robotok, mégsem jön be nekik a Linux. Szóval ez legnagyobb részben egyéni beállítottság kérdése.
  • remark #86
    Nem errol irok.
    Annak az okat firtatom, hogy az emberek mikent valnak azza az idomitott majomma amive valnak.

    Ha visszamesz az eredeti hozzaszolasomig, ott azt irom, hogy pl. az oktatas alapvetoen meghatarozza hogy kesobb mit preferal az ember. A kerdesem az volt, hogy mi lenne ha az oktatas partatlan lenne. Azaz abban a korban mikor a legtobb sztereotipia kialakul, az emberek latnanak tobb alternativat is. Vajon akkor hogyan alakulnanak az eroviszonyok?

    Lasd linux/open office vs. windows/ms office tema. Ma mar, ha valaki azt valasztja (!) lehet Open Source alternativabol erettsegizni. (Azt nem tudom hogy oktatjak-e az alternativat, vagy csak egyszeruen lehet azt valasztani...) Ez egy lepes afele hogy ne elore programozott emberek lepjek el a vilagot. Meg 200 milliard hasonlo lepes, es kapunk egy uj vilagot. Haha.

    De mondom, bovebben ott van #77-ben.
  • Penge4 #85
    Pedig van benne némi igaza. Például sok ismerősöm egy IE-t és egy Firefoxot nem tud megkülönböztetni, csak az ikonjáról, amit eléteszel azt használja, lusta még kettőt kattintani is.
  • remark #84
    >>>
    És mellesleg az MS is messze az átlag felett teljesít.

    The truth is that most software organizations are running with a score of 2 or 3, and they need serious help, because companies like Microsoft run at 12 full-time.
    <<<

    Ez egy 7 evvel ezelotti cikk. Velemenyem szerint egyaltalan nem mervado, mert 1) teljesen "outdated" valamit 2) az igen/nem valaszadasbol fakadoan semmitmondo.

    1) Az en cegem is legalabb 10 pontosra teljesit. Ezek a technologiak amiket itt a cikk felsorol, voltak idok mikor ujdonsagnak szamitottak, de azert manapsag mar elterjedtek. Sot, ha szabad ilyet mondanom, mar tulleptunk nehany elemen, es ennel jobb van. (Te vegigolvastad a cikket? Es ha igen, mi a velemenyed errol a megjegyzesemrol?)
    A cegem csak azert nem teljesit 12 pontosra mert a "12: hallway usability testing" egyszeruten bizonyos esetekben ertelmetlen, megvalosithatatlan, masreszt tulhaladott, mert szerintem ennek a szerepet betoltik a review-k es a teszterek. Azaz aki a 12-es lepest ilyen ad-hoc modon valositja meg ahogy a cikk irja, jo ceg nem lehet. A 11-es "Do new candidates write code during their interview?" felvetes pedig szinten tulhaladott, de legalabbis nem minden fejlesztoceg eseteben alkalmazhato. A probaido es kezdeti tanfolyamok alatt sok minden kiderul, es az pedig amit a ti cegetekkel kapcsolatban irtal, az egyenesen elkepzelhetetlen, hogy ugy dolgozzon valaki hogy nem ert ahhoz amire felvettek. (Pl. a review letezese miatt sem.)

    2) Masreszt a semmitmondosagarol annnyit, hogy ha a 12 igen/nem kerdes alapjan akarod megitelni a kiadott program josagat, akkor nagyon meg fogsz lepodni. Az, hogy ezek a technikak alkalmazva vannak-e egy cegnel, meg nem sokat jelentenek. Pl. a legalapvetobb, a source code management. Ez csak egy tool, a lenyeg ott van, hogy hogyan hasznaljak. Lehet azt ugy hasznalni, hogy segiti a fejlesztok munkajat, es lehet ugy is hasznalni, hogy nem. Az osszes tobbi kerdessel ugyanez a problema.
  • remark #83
    "De. Az információk elképzelhetetlen mennyiségben hevernek egy kattintásnyira az embertől, de a többség mégsem veszi a fáradtságot, hogy összekaparjon egy keveset."

    Te ezt ugy allitod be mintha az emberek az onszantukbol es dalolva mondananak le a lehetosegeikrol. Pedig nem igy van.
    Ez a tema messzire vinne, olyan ingovanyos talajra ahova most nem mereszkedek.
  • Penge4 #82
    "Tehát jobb, ha nem javítják a bugokat? Bug minden szoftverben van, különösen ha a biztonságról van szó."

    Szinte éreztem, hogy valaki kiforgatja a szavaimat. Az a jobb, ha jó programozók dolgoznak rajta hosszabb ideig és akkor nem lesz benne annyi bug, vagy olyan amit esetleg komolyabban ki lehetne használni.
    http://www.thevenusproject.com/
    http://magyaropera.blog.hu
  • BiroAndras #81
    "Az persze mas kerdes, hogy mi van akkor, ha a valasztas meghozatalakor megfelelo informacio all rendelkezesre. Vajon az ember akkor is a szar mellett dont? Nem."

    De. Az információk elképzelhetetlen mennyiségben hevernek egy kattintásnyira az embertől, de a többség mégsem veszi a fáradtságot, hogy összekaparjon egy keveset.
  • BiroAndras #80
    "Úgyhogy megoldható, ha akarják, de akkor nem lehetne eladni azt a sok hardvert, ami éjjel-nappal pörög lefelé a futószalagról."

    Nem kell ide összeesküvés elméleteket gyártani. A béna cégek, akik béna programozókat és vezetőket alkalmaznak külön felkérés nélkül is tudnak erőforrászabáló terméket előállítani.

    "Jobban szeretem, ha egy szoftver normálisan meg van írva és akkor jön ki frissítés, ha valamit fejlesztenek rajta, nem pedig hetente bugjavító update hegyek."

    Tehát jobb, ha nem javítják a bugokat? Bug minden szoftverben van, különösen ha a biztonságról van szó.

    "Amúgy neked mi a jobb, ha már lassan plutónium meghajtás kell a gépekhez, vagy ha kicsit később jutsz hozzá, egy normálisan, stabilan használható szoftverhez"

    Nekem az utóbbi lenne a jobb, de sajnos nem én döntök.

    "egyszer megveszed és az teljes értékű, nem éves licenszt veszel, mint vírusirtóknál"

    Az adatbázisokat folyamatosan frissíteni kell, különben szart sem ér. A frissítés pedig pénzbe kerül a cégnek, tehát nem adhat ingyenes örök támogatást a termékéhez.
  • BiroAndras #79
    "Régen tudtak programozni."

    Ma is tudnak.

    "A sok hülye toolkit rendszer elhiteti az emberrel, hogy ő is tud programozni."

    Ez egy sajnálatos mellékhatás. A tool-ok és magas szintű nyelvek célja a munka megkönnyítése és felgyorsítása. Ezek nélkül a mai igényeknek lehetetlen lenne megfelelni. Ma már bőségesen van számítási teljesítményünk és memóriánk, ami a legtöbb feladathoz bőven sok. Persze könnyen el lehet fogyasztani mindkettőt, ha nem figyel oda az ember.

    "Egyre több a gány semmire se jó erőforrászabáló program."

    Ez sajnos így van. De azért bőségesen vannak jó szoftverek, és jó programozók is.

    "Inkább legyen drágább a program és jobban fizetett/képzettebb a programozó."

    Sajnos a legtöbb vásárló nem így gondolja. Meg a legtöbb esetben nem ért hozzá, és nem is tudja, hogy lehetne jobban is csinálni.

    "Sok selejtet ki kellene szórni ebből a szakmából is."

    Az biztos, csak épp nem olyan könnyű. Valami számomra felfoghatatlan ok miatt bárhol a világon simán kap állást az ember, ha azt mondja, hogy tud programozni, bizonyítania szinte sehol sem kell. Nálunk is az egyik srácról 1 év után derült ki, hogy nem is tud programozni. És akkor is csak úgy derült ki, hogy elment a cégtől, és a többiek akkor először elkezdték átnézni a munkáját. És ami még szebb, másnap már kapott is állást a konkurenciánál másfélszeres fizetéssel (igaz, onnan egy hónap után kirugták).

    De azért lehet ezt jól is csinálni : http://www.fastcompany.com/online/06/writestuff.html

    És mellesleg az MS is messze az átlag felett teljesít.

    The truth is that most software organizations are running with a score of 2 or 3, and they need serious help, because companies like Microsoft run at 12 full-time.

    Idézet innen : Joel Test
További bejegyzések a fórumban...