SG.hu
Ukrajna hatalmas háborús adathalmazt gyűjt, hogy azon képezzen MI-t
Mivel a hadviselés jövője a mesterséges intelligencia fokozottabb alkalmazása halad, Ukrajna értékes erőforráson ül: több millió órányi, drónokról készült felvételen, amelyet fel lehet használni a harctéri döntések meghozatalához szükséges mesterséges intelligencia-modellek betanítására.
A mesterséges intelligenciát mindkét fél bevetette a csatatéren Oroszország ukrajnai inváziója során a célpontok azonosítására, mivel az az egyes objektumokat sokkal gyorsabban azonosítja, mint egy ember. Olekszandr Dmitrijev, az OCHI, egy nonprofit ukrán digitális rendszer alapítója, amely központosítja és elemzi a frontvonalakon dolgozó több mint 15 000 dróncsapat videófelvételeit. Az OCHI rendszere 2022 óta 2 millió órányi, azaz 228 évnyi harctéri videót gyűjtött össze drónokról. Ez létfontosságú adatokat fog szolgáltatni a mesterséges intelligencia számára a tanuláshoz.
"Ez táplálék az MI számára: ha be akarsz tanítani egy modellt, és adsz neki 2 millió órányi videót, akkor valami természetfeletti dolog lesz belőle”. Dmitriev szerint a felvételek felhasználhatók MI-modellek képzésére a harci taktikák, a célpontok kiszúrása és a fegyverrendszerek hatékonyságának értékelése terén. "Ez lényegében tapasztalat, amelyet matematikává lehet alakítani” - mondta, hozzátéve, hogy egy szoftver tanulmányozni tudja, milyen röppályák és szögek mellett a leghatékonyabbak a fegyverek.
A rendszer eredetileg 2022-ben azért készült, hogy a katonai parancsnokok áttekintést kapjanak a harctéren lévő eseményekről, azáltal, hogy az összes közeli egység drónfelvételeit egymás mellett, egy képernyőn mutatják meg nekik. De a rendszer bevezetése után az azt működtető csapat rájött, hogy a drónok által visszaküldött videók hasznosnak bizonyulhatnak a háború dokumentálásaként - ezért elkezdték tárolni azokat. Dmitriev szerint naponta átlagosan öt-hat terabájtnyi új adat kerül hozzá a harcokból. Dmitrijev elmondta, hogy tárgyal Ukrajna néhány külföldi szövetségesének képviselőivel, akik érdeklődést mutattak az OCHI rendszere iránt, de nem kívánt részleteket közölni.
Samuel Bendett, az amerikai székhelyű Center for a New American Security adjunktusa szerint egy ilyen hatalmas adathalmaz rendkívül értékes lenne ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia rendszereket megtanítsák arra, hogy pontosan mit látnak, és milyen lépéseket kellene tenniük. "Az emberek intuitív módon képesek erre, de a gépek nem, és ki kell őket képezni arra, hogy mi az út, mi a természetes akadály, mi a csapda” - mondta.
Kateryna Bondar, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Wadhwani MI-központjának munkatársa szerint fontos az adathalmaz mérete és a felvételek minősége, mivel a mesterséges intelligenciamodellek megtanulhatják a célpontokat a formák és a színek alapján felismerni. Bondar szerint az adathalmaz értékes az Oroszország elleni harcra való kiképzéssel összefüggésben is, ugyanakkor elmondta, hogy az amerikai tisztviselők és a dróngyártók inkább olyan adathalmazokat részesítenének előnyben, amely a Csendes-óceánon egy potenciális kínai ellenféllel szembeni működésre képezi ki a mesterséges intelligencia rendszereket. "Azt akarják, hogy a rendszerek készen álljanak és képesek legyenek a Kína elleni harcra, mert az USA számára jelenleg ez a fő prioritás, nem pedig az, hogy ukrán mezőkről és erdőkről kapjanak sok felvételt”.
Ukrajnának van egy másik, Avengers nevű rendszere is, amelyet a védelmi minisztérium fejlesztett ki, és amely központosítja és összegyűjti a drónok és a CCTV-k videóit. A minisztérium korábban az közölte, hogy az Avengers hetente 12 000 orosz eszközt szúr ki mesterséges intelligencia-eszközökkel.
Drónok ezrei használnak már "okos" rendszereket, hogy emberi pilóta nélkül repüljenek bele a célpontokba, és Ukrajna is használ MI-technológiákat területének biztosítására. Ukrán vállalatok olyan drónrajokat fejlesztenek, amelynek számítógépes rendszere képes lesz parancsokat adni egy több tucat drónból álló, összekapcsolt felhő számára. Oroszország szintén a harctéri mesterséges intelligencia alkalmazását hirdette, különösen a Lancet csapásmérő drónok célpontfelismerésére, amelyek halálosnak bizonyultak az ukrán páncélozott járművek ellen.
A mesterséges intelligenciát mindkét fél bevetette a csatatéren Oroszország ukrajnai inváziója során a célpontok azonosítására, mivel az az egyes objektumokat sokkal gyorsabban azonosítja, mint egy ember. Olekszandr Dmitrijev, az OCHI, egy nonprofit ukrán digitális rendszer alapítója, amely központosítja és elemzi a frontvonalakon dolgozó több mint 15 000 dróncsapat videófelvételeit. Az OCHI rendszere 2022 óta 2 millió órányi, azaz 228 évnyi harctéri videót gyűjtött össze drónokról. Ez létfontosságú adatokat fog szolgáltatni a mesterséges intelligencia számára a tanuláshoz.
"Ez táplálék az MI számára: ha be akarsz tanítani egy modellt, és adsz neki 2 millió órányi videót, akkor valami természetfeletti dolog lesz belőle”. Dmitriev szerint a felvételek felhasználhatók MI-modellek képzésére a harci taktikák, a célpontok kiszúrása és a fegyverrendszerek hatékonyságának értékelése terén. "Ez lényegében tapasztalat, amelyet matematikává lehet alakítani” - mondta, hozzátéve, hogy egy szoftver tanulmányozni tudja, milyen röppályák és szögek mellett a leghatékonyabbak a fegyverek.
A rendszer eredetileg 2022-ben azért készült, hogy a katonai parancsnokok áttekintést kapjanak a harctéren lévő eseményekről, azáltal, hogy az összes közeli egység drónfelvételeit egymás mellett, egy képernyőn mutatják meg nekik. De a rendszer bevezetése után az azt működtető csapat rájött, hogy a drónok által visszaküldött videók hasznosnak bizonyulhatnak a háború dokumentálásaként - ezért elkezdték tárolni azokat. Dmitriev szerint naponta átlagosan öt-hat terabájtnyi új adat kerül hozzá a harcokból. Dmitrijev elmondta, hogy tárgyal Ukrajna néhány külföldi szövetségesének képviselőivel, akik érdeklődést mutattak az OCHI rendszere iránt, de nem kívánt részleteket közölni.
Samuel Bendett, az amerikai székhelyű Center for a New American Security adjunktusa szerint egy ilyen hatalmas adathalmaz rendkívül értékes lenne ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia rendszereket megtanítsák arra, hogy pontosan mit látnak, és milyen lépéseket kellene tenniük. "Az emberek intuitív módon képesek erre, de a gépek nem, és ki kell őket képezni arra, hogy mi az út, mi a természetes akadály, mi a csapda” - mondta.
Kateryna Bondar, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Wadhwani MI-központjának munkatársa szerint fontos az adathalmaz mérete és a felvételek minősége, mivel a mesterséges intelligenciamodellek megtanulhatják a célpontokat a formák és a színek alapján felismerni. Bondar szerint az adathalmaz értékes az Oroszország elleni harcra való kiképzéssel összefüggésben is, ugyanakkor elmondta, hogy az amerikai tisztviselők és a dróngyártók inkább olyan adathalmazokat részesítenének előnyben, amely a Csendes-óceánon egy potenciális kínai ellenféllel szembeni működésre képezi ki a mesterséges intelligencia rendszereket. "Azt akarják, hogy a rendszerek készen álljanak és képesek legyenek a Kína elleni harcra, mert az USA számára jelenleg ez a fő prioritás, nem pedig az, hogy ukrán mezőkről és erdőkről kapjanak sok felvételt”.
Ukrajnának van egy másik, Avengers nevű rendszere is, amelyet a védelmi minisztérium fejlesztett ki, és amely központosítja és összegyűjti a drónok és a CCTV-k videóit. A minisztérium korábban az közölte, hogy az Avengers hetente 12 000 orosz eszközt szúr ki mesterséges intelligencia-eszközökkel.
Drónok ezrei használnak már "okos" rendszereket, hogy emberi pilóta nélkül repüljenek bele a célpontokba, és Ukrajna is használ MI-technológiákat területének biztosítására. Ukrán vállalatok olyan drónrajokat fejlesztenek, amelynek számítógépes rendszere képes lesz parancsokat adni egy több tucat drónból álló, összekapcsolt felhő számára. Oroszország szintén a harctéri mesterséges intelligencia alkalmazását hirdette, különösen a Lancet csapásmérő drónok célpontfelismerésére, amelyek halálosnak bizonyultak az ukrán páncélozott járművek ellen.