Gyurkity Péter
Az Intel is beépített memóriavezérlőkre vált?
Az In-Stat piackutató cég szerint az alaplapi chipkészletek piaca az évtized végére túlhaladja majd a 10 milliárd dollárt, ám addigra a processzorok 70 százaléka beépített memóriavezérlőt tartalmaz majd.
A lapkakészletek piacának növekedését illetően meglehetősen optimista a cég, hiszen tanulmányában megállapítja, hogy a gyártók a jelenlegi 6,9 milliárdról érik majd el a tízmilliárdos álomhatárt. Ez már önmagában véve is jelentős eredménynek mondható, hát még annak tudatában, hogy a processzorok órajelének növekedése az utóbbi időben lelassult, és nem tudja tartani a korábbi ütemet. Véleményük szerint ez a stagnálás oda vezet, hogy a processzorgyártók újabb és újabb kiegészítő funkciókkal ruházzák fel termékeiket, amelyek így egyre összetettebbé válnak.
Ezen funkciók közé tartozik a beépített memóriavezérlő: jelenleg a forgalomban lévő x86 chipek mindössze 20 százaléka, vagyis egyötöde tartalmaz ilyen egységet, ám ez az arány 2009-re 70 százalékra nőhet. Ez természetesen azt jelenti, hogy az AMD mintájára előbb-utóbb az Intel is megkezdi a beépített vezérlőt tartalmazó processzorok gyártását, és a 64 bites chipek után ezen a téren is követi riválisát. A memóriavezérlő azonban csak egyetlen funkció a sok közül: amint azt a tanulmány is megemlíti, az elmúlt években az x86 processzorok soha nem látott mértékben kibővültek. Elég, ha csak a Hyperthreading, HyperTransport technológiákra, a 64 bites kiterjesztésre, vagy akár az órajel dinamikus szabályozására gondolunk.
Véleményük szerint a folyamatos órajel-emelés megakadása után ez természetes reakció, és a gyártók a jövőben várhatóan további funkciókkal igyekeznek majd fokozni processzoraik teljesítményét. Két jelöltről már jó ideje tudunk: ezek a biztonsági és virtualizációs technológiák, amelyek integrálásán jelenleg az AMD és az Intel is gőzerővel dolgozik. A lapkakészletek gyártóinak sincs mitől tartaniuk: az ikermagos, majd négymagos processzorok megjelenésével, illetve fokozatos elterjedésével újabb és újabb chipkészletekre lesz szükség, így nem kell a forgalom hanyatlásától tartaniuk.
Már csak az a kérdés, hogy a felhasználók és a vállalatok milyen ütemben lesznek hajlandók lecserélni elavultnak tartott konfigurációikat.
A lapkakészletek piacának növekedését illetően meglehetősen optimista a cég, hiszen tanulmányában megállapítja, hogy a gyártók a jelenlegi 6,9 milliárdról érik majd el a tízmilliárdos álomhatárt. Ez már önmagában véve is jelentős eredménynek mondható, hát még annak tudatában, hogy a processzorok órajelének növekedése az utóbbi időben lelassult, és nem tudja tartani a korábbi ütemet. Véleményük szerint ez a stagnálás oda vezet, hogy a processzorgyártók újabb és újabb kiegészítő funkciókkal ruházzák fel termékeiket, amelyek így egyre összetettebbé válnak.
Ezen funkciók közé tartozik a beépített memóriavezérlő: jelenleg a forgalomban lévő x86 chipek mindössze 20 százaléka, vagyis egyötöde tartalmaz ilyen egységet, ám ez az arány 2009-re 70 százalékra nőhet. Ez természetesen azt jelenti, hogy az AMD mintájára előbb-utóbb az Intel is megkezdi a beépített vezérlőt tartalmazó processzorok gyártását, és a 64 bites chipek után ezen a téren is követi riválisát. A memóriavezérlő azonban csak egyetlen funkció a sok közül: amint azt a tanulmány is megemlíti, az elmúlt években az x86 processzorok soha nem látott mértékben kibővültek. Elég, ha csak a Hyperthreading, HyperTransport technológiákra, a 64 bites kiterjesztésre, vagy akár az órajel dinamikus szabályozására gondolunk.
Véleményük szerint a folyamatos órajel-emelés megakadása után ez természetes reakció, és a gyártók a jövőben várhatóan további funkciókkal igyekeznek majd fokozni processzoraik teljesítményét. Két jelöltről már jó ideje tudunk: ezek a biztonsági és virtualizációs technológiák, amelyek integrálásán jelenleg az AMD és az Intel is gőzerővel dolgozik. A lapkakészletek gyártóinak sincs mitől tartaniuk: az ikermagos, majd négymagos processzorok megjelenésével, illetve fokozatos elterjedésével újabb és újabb chipkészletekre lesz szükség, így nem kell a forgalom hanyatlásától tartaniuk.
Már csak az a kérdés, hogy a felhasználók és a vállalatok milyen ütemben lesznek hajlandók lecserélni elavultnak tartott konfigurációikat.