SG.hu

Nem használhat a Meta személyes adatokat a hirdetések célzására az EU-ban

Az Európai Adatvédelmi Testület közölte, hogy kötelező érvényű határozatot fogadott el, amely megtiltja a Facebook és az Instagram tulajdonosának, a Metának, hogy a felhasználók személyes adatait célzott hirdetésekhez használja fel a felhasználók kifejezett hozzájárulása nélkül.

A végzés megszünteti a Meta által használt jogalapot, amely alapján szabadon kezelhette felhasználóinak személyes adatait Európában célzott hirdetések célzására, amely gyakorlat a Mark Zuckerberg által alapított céget a világ egyik legjövedelmezőbb vállalatává tette. Ehelyett a Metának mostantól a felhasználók egyértelmű beleegyezésére van szüksége ahhoz, hogy továbbra is gyűjthesse az adataikat, és ez az új protokoll az adatvédelmi aktivisták és az európai szabályozó hatóságok intenzív jogi vizsgálatával is szembesülni fog.

A legújabb rendelet "az egész Európai Gazdasági Térségben megtiltja a személyes adatoknak a szerződés és a jogos érdek jogalapján történő, viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását" - közölte az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), a nemzeti adatvédelmi hatóságok ernyőszervezete. Az olyan cégek, mint a Meta, felhasználói adatokat használnak a rendkívül célzott hirdetések kiszolgálására, és nehezen tudtak megfelelni a 2018-as uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) szigorú szabályainak. A Meta a rendeletre való tekintettel jelentette be, hogy a Facebook és az Instagram európai felhasználói ettől a hónaptól kezdve előfizethetnek a közösségi hálózatokra a reklámok nélküli használatért.

A Meta úgy véli, hogy az előfizetések bevezetésére tett lépéssel eloszlatja az uniós szabályozók aggodalmait az adatgyűjtéssel és a hirdetések célzásával kapcsolatban. "A Meta már bejelentette, hogy az EU-ban és az Európai Gazdasági Térségben (EGT) élő embereknek lehetőséget adunk a beleegyezésre, és előfizetési modellt kínálunk a szabályozási követelményeknek való megfelelés érdekében" - mondta a Meta szóvivője. A vállalat szerint az EGT 30 EDPB-tagja (az EU 27 tagállama, valamint Izland, Norvégia és Lichtenstein) már hetek óta tudott a hozzájárulási tervéről, és teljes mértékben együttműködött velük, hogy kielégítő eredményre jussanak.

"Ez a fejlemény indokolatlanul figyelmen kívül hagyja ezt a gondos és szilárd szabályozási folyamatot" - tette hozzá Meta. A Meta egy uniós bírósági ítéletre hivatkozott, miszerint az előfizetési modell "a hozzájárulás érvényes formája egy hirdetésekkel finanszírozott szolgáltatás esetében", de Max Schrems, a neves online adatvédelmi aktivista elítélte ezt a megközelítést, miszerint csak a fizetős felhasználók esetében szűnik meg a nyomon követés. "Mi ezt a bíróságon végigküzdenénk" - mondta Schrems a hónap elején.

Az EDPB közölte, hogy a döntést a norvég adatvédelmi hatóság kérésére hozta meg, amely az év elején megtiltotta, hogy a Facebook és az Instagram felhasználóinak olyan személyes adatokon alapuló célzott hirdetéseket küldjenek, amelyeket a közösségi médiaplatform a felhasználók kifejezett hozzájárulása nélkül gyűjtött össze. Az EDPB döntése arra kényszeríti Írország adatvédelmi szabályozóját, az Adatvédelmi Bizottságot, amely a Meta európai működése felett rendelkezik, hogy két héten belül hozzon végleges intézkedéseket a kérdésben, és egy héttel később lépjen hatályba a beleegyezés nélküli tilalom.

Az EDPB szerint a Meta kedden (október 31-én) értesült a döntésről, és jelezte, hogy tervezi, hogy hozzájárulást kér a személyes adatok felhasználásához a felhasználók által az alkalmazások használata során látott hirdetések célzott célzásához. "Az EDPB tudomásul veszi a Meta azon javaslatát, hogy jogalapként a hozzájáruláson alapuló megközelítésre támaszkodjon", és közölte, hogy ennek értékelése folyamatban van. Anu Talus, az EDPB elnöke elmondta, hogy a tilalom elrendeléséről szóló döntést azután hozták meg, hogy a Meta nem tartotta be a tavaly év végén kiadott utasításokat. "Legfőbb ideje, hogy a Meta összhangba hozza a feldolgozást, és leállítsa a jogellenes feldolgozást" - mondta.

A Facebooknak 2022 végén mintegy 300 millió napi felhasználója volt Európában, a világszerte mintegy kétmilliárd felhasználóból, az európaiak pedig a Meta reklámeladásainak mintegy ötödét generálják. A célzott hirdetések célzásának elvesztése nagy pénzügyi csapást jelenthet a Meta számára, ha a hirdetők nagyobb mértékben csökkentik kiadásaikat, mint amennyit az európaiak a hirdetések nélküli élményért - havi 9,99 euró a weben, illetve 12,99 euró a mobiltelefonokon - kifizetnek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #3
    A lenyeg, hogy ha rakerdeznek, akkor onnantol legalis. A meta ezt fogja tenni. Ha hasznalni akarod, akkor hozzajarulsz az adatgyujteshez es az adatok eladasahoz. Ha fizetsz is nekik, akkor nem mutanak neked ezek alapjan reklamokat, csak az adatokat gyujtik es ertekesitik harmadik felnek.

    Egyebkent miert is ne gyujtenek ha a felhasznalo explicit megengedi nekik? (azzal, hogy belep) Az adatbazis erteke szemelyenkent joval nagyobb mint az elofizetesi dijbol szarmazo bevetel. Egyelore meg nem kotelezo a meta szolgaltatasainak hasznalata, igy nem szamit alapszolgaltatasnak mint pl. az ivoviz.
  • Cat #2
    Hülyeséget beszélsz, az egész sokkal egyszerűbb, semmi konteó nincs benne.

    Az egész ügy Norvégiából indult ki, mert "A skandináv ország adatvédelmi hatósága, a Datatilsynet júliusban közölte, hogy jogellenesnek tartja a Meta gyakorlatát a Facebook- és Instagram-felhasználók tevékenységének, tartózkodási helyének és viselkedésének nyomon követésére."

    De mivel az EU-ban az írekhez tartozik a Meta, mert náluk van az európai központ, ezért csak három hónapra bírságolhatták őket meg. Ezért az EU-hoz fordultak az ideiglenes tilalom véglegesítésére, és a bíróság megállapította, hogy a Meta védett adatokat - faji és etnikai hovatartozás, vallási hovatartozás, szexuális irányultság stb. - is rögzít. A bíróság megkérdezte tőlük, hogy milyen alapon teszik ezt és hát nem tudtak válaszolni. És mivel nincs rá jogalapjuk, nem is használhatják az illegálisan begyűjtött adatokat reklámozásra.
  • kvp #1
    A birosagnak valoszinuleg az a baja, hogy mult ev vegeig kellett volna atallniuk a megerositett elofizeteses vagy megerositett hirdetes alapu modellre. Mindket esetben eloszor meg kell erositenie a metanak a felhasznalok szemelyazonossagat, majd ez utan valaszhatnak a felhasznalok a fizetos vagy a hirdetesalapu modell kozott. Ez a megerosites ugyanaz mint a feltoltos mobiltelefon elofizetes eseten, tehat evente ismetlendo. (a facebook is csak egy kommunikacios szolgaltatas, mint a mobiltelefon)

    A facebook jelenleg se a felhasznaloi szemelyazonossag ellenorzest nem vezette meg be, se a ket modell kozti elofizetes kezelo rendszert. Meg csak most kezdenek engedelyt kerni a magyar felhasznaloktol a meta pay fizetesi rendszerbe torteno belepesukrol, amin keresztul utanna fizethetnek a szolgaltatasert. Ennek a hatarozat szerint iden januarig kellett volna megtortennie.

    ps: Az EU-nak nem annyira az adatvedelem a fontos, hanem a felhasznalok egyertelmu azonositasa. Teljesen mindegy, hogy hitelkartyaval, digitalis szemelyivel vagy szemelyihez kotott telefonszammal, csak legyen meg minden felhasznalo hivatalos neve es lakcime. A fizetesi modell hozzaadasa csak a facebook karmentesi es penzszerzesi terve, nem tettek kotelezove nelki.