SG.hu
Életeket veszélyeztet, ha nincsenek hírek a Facebookon
Kanadában erdőtüzek tombolnak, de a Meta letiltotta a hírek megosztását. Emberek ezrei menekülnek az ország észak-nyugati tartományából, ezért a kormány felszólította a céget, hogy vonja vissza azt a tilalmat, amely megakadályozza, hogy a kanadai felhasználók híreket osszanak meg a közösségi hálózatokon.
Kanada tavaly egy olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a hírszervezetek számára, hogy tárgyalásokat folytassanak a techóriásokkal, hogy fizetést kapjanak a platformjaikon megosztott cikkekért. Mivel a Meta nemhogy fizetni, de erről még tárgyalni sem hajlandó, júniusban elkezdte blokkolni a hírlinkeket a Facebook és Instagram kanadai felhasználói számára. A törvény életbe lépése előtti azonnali intézkedés felbosszantotta a kanadai hatóságokat, amelyek a cég platformján is közzé akarják tenni tájékoztatásukat az evakuálási információkról, mert az ország távoli részén a közösségi média kulcsfontosságú a hírek terjesztésében.
"Amit a Meta jelenleg tesz, az elfogadhatatlan" - nyilatkozta Pablo Rodriguez, Kanada közlekedési minisztere. "Azt tapasztaltuk, hogy a vészhelyzet során a kanadaiak nem jutottak hozzá a számukra fontos információkhoz. Ezért arra kérem a Metát, hogy vonja vissza a döntését, és tegye lehetővé, hogy a kanadaiak hozzáférhessenek a hírekhez a platformjaikon." Nyugat-Kanadában nagyon gyorsan terjednek a tüzek, a hatóságok szükségállapotot hirdettek Kelownában, a Vancouvertől 170 mérföldre keletre fekvő 150 ezer lakosú városban. A kormány korábban Yellowknife mind a 20 000 lakosát felszólították, hogy az erős szél miatt helyi idő szerint péntek délig hagyják el a várost. Néhányan repülővel, mások autóval mentek.
Buszokra várakozók Yellowknife-ban, mind a 20 ezer lakosnak el kell hagynia a települést
A Meta hírmegosztási tilalma a legújabb fejleménye annak az évek óta tartó harcnak, amelyet világszerte folytat a cég azon szabályozási javaslatok ellen, amelyek lényege, hogy a közösségi médiavállalatok fizessenek a médiaipar tartalmaiért, azok részesedjenek a híreik mellé kerülő reklámpénzekből. A Meta szerint azonban a hírtartalmakból származó bevételek arányát túlbecsülik, és azzal érvel, hogy a platformjaikon megjelenő sztorik miatt nő a lapok előfizetőinek száma és olvasottsága.
"A Meta meggondolatlan döntése, hogy a törvény hatályba lépése előtt blokkolja a híreket, sérti a létfontosságú információkhoz való hozzáférést a Facebookon és az Instagramon" - írta Pascale St-Onge, a kanadai örökségvédelmi miniszter az X-en, korábbi nevén Twitteren. "Felszólítjuk őket, hogy még ma állítsák vissza a hírmegosztást a vészhelyzettel szembenéző kanadaiak biztonsága érdekében. Most több információra van szükségünk, nem kevesebbre". Yellowknife városának Facebook-oldala arra szólította fel a lakosokat, hogy az erdőtűzzel kapcsolatos friss hírekért keressenek rá a Google-on a CPAC kanadai műsorszolgáltató tulajdonában lévő honlapra. "A közelmúltbeli jogszabályi változás miatt a város nem tudja megosztani a linket, mivel ez egy médiaforrás" - írta az önkormányzat.
Catherine Tait, a CBC és a Radio-Canada elnöke és vezérigazgatója szerint az országos közszolgálati műsorszolgáltató egyike azon kevés lehetőségeknek, amelyek révén az érintett területek lakói a kormányzati hírközleményeken vagy a vészhelyzeti figyelmeztetéseken túl tájékozódhatnak a történésekről. A CBC Northwest Territories Facebook-oldalának 41 000 követője van, miközben a terület lakossága körülbelül 46 000 fő. A régió távoli fekvése miatt a hírszervezetnek néha nehéz elérni az ott élőket. Ebben segítette a Facebook, amely "aránytalan szerepet játszik az információink megosztásában" - véli Tait. "Ez olyan, mintha elvennék a telefonodat, vagy a rádiódat" - mondta Tait a tilalomról. A vezérigazgató megjegyezte, hogy szervezete az őslakosok nyelvén szolgáltat híreket, a közösségi hálózatok pedig kulcsfontosságúak a fiatalabb népesség elérésében. Tait elmondta, hogy arra kéri a Metát, hogy legalább addig vonja vissza a tilalmat, amíg az erdőtüzek okozta veszély el nem múlik.
Andy Stone, a Meta szóvivője közleményben tudatta, hogy "a kanadai emberek továbbra is használhatják technológiáinkat, hogy kapcsolatot teremtsenek közösségeikkel és hozzáférjenek a hiteles információkhoz, beleértve a hivatalos kormányzati szervek, a sürgősségi szolgálatok és a nem kormányzati szervezetek tartalmait". A News/Media Alliance elnöke, Danielle Coffey, akinek csoportja a kanadai új törvényhez hasonló javaslatokat szorgalmazott, azt mondta, hogy a Metának a válság fényében fel kellene oldania a tilalmat. "Amikor a világjárvány kitört, a mi újságjaink levették a fizetős falat, mert úgy gondoltuk, hogy ez a közfeladatunk" - mondta, hozzátéve, hogy a Meta ezzel szemben "sebészi precizitással vágja ki a híreket és a kritikus információkat egy üzleti döntés miatt".
A Meta Ausztráliában és Kaliforniában is nagyon küzd hasonló bevételmegosztási javaslatok ellen. 2021-ben Ausztráliában a Google-vel együttműködve szintén letiltással reagáltak, de ott egy héttel később megegyezés született a cég és a kormány között. A megállapodás lényege az volt, hogy a paragrafusban nem nevezték meg a cégeket, de a kijelölés hallgatólagos fenyegetése alatt mind a Meta, mind a Google külön-külön megállapodott egy sor ausztrál médiavállalattal. 30 kereskedelmi megállapodás körülbelül 200 millió dollár bevételt hozott a hírszervezetek számára. A kanadai törvény nem rendelkezik ilyen rugalmassággal, tehát míg az ausztrál kormány hagyott magának mozgásteret a tárgyalásokra, a kanadai kormány nem.
"Az üzleteket a saját feltételeik szerint, egyénileg kötötték, privát módon eldöntve, hogy ki kap és ki nem kap pénzt, és az egyes csatornák mennyit. És a kormányt egyáltalán nem vonták be." - nyilatkozta Alfred Hermida, a Brit Kolumbiai Egyetem médiaprofesszora. Hermida szerint mind a Meta, mind a Google számára nem a pénzről van szó, hanem a szabályozás elvéről és arról, hogy ez precedenst teremthet más joghatóságokban. Hermida szerint a Meta attól tart, hogy ha beleegyezik a kanadai törvénybe, akkor más helyeken is nyomást gyakorolnának rá. "Ez nem egy kanadai, hanem egy globális történet" - mondta. "Tekintettel arra, hogy más országok és helyek is vizsgálják ezt a kérdést, a Meta és a Google nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy precedenst teremtsenek, mondván: 'Igen, elfogadjuk ezt a törvényt, és betartjuk'."
A washingtoni törvényhozók más irányba tapogatóznak, kivételt akarnak tenni a versenytörvényben a kiadókkal, és engedélyezni, hogy azok összefoghassanak és együttesen tárgyalhassanak a technológiai óriásokkal tartalmaik terjesztéséről. Sem a kaliforniai javaslat, sem a trösztellenes törvényjavaslat nem került még elfogadásra a kongresszusban.
Kanada tavaly egy olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a hírszervezetek számára, hogy tárgyalásokat folytassanak a techóriásokkal, hogy fizetést kapjanak a platformjaikon megosztott cikkekért. Mivel a Meta nemhogy fizetni, de erről még tárgyalni sem hajlandó, júniusban elkezdte blokkolni a hírlinkeket a Facebook és Instagram kanadai felhasználói számára. A törvény életbe lépése előtti azonnali intézkedés felbosszantotta a kanadai hatóságokat, amelyek a cég platformján is közzé akarják tenni tájékoztatásukat az evakuálási információkról, mert az ország távoli részén a közösségi média kulcsfontosságú a hírek terjesztésében.
"Amit a Meta jelenleg tesz, az elfogadhatatlan" - nyilatkozta Pablo Rodriguez, Kanada közlekedési minisztere. "Azt tapasztaltuk, hogy a vészhelyzet során a kanadaiak nem jutottak hozzá a számukra fontos információkhoz. Ezért arra kérem a Metát, hogy vonja vissza a döntését, és tegye lehetővé, hogy a kanadaiak hozzáférhessenek a hírekhez a platformjaikon." Nyugat-Kanadában nagyon gyorsan terjednek a tüzek, a hatóságok szükségállapotot hirdettek Kelownában, a Vancouvertől 170 mérföldre keletre fekvő 150 ezer lakosú városban. A kormány korábban Yellowknife mind a 20 000 lakosát felszólították, hogy az erős szél miatt helyi idő szerint péntek délig hagyják el a várost. Néhányan repülővel, mások autóval mentek.
Buszokra várakozók Yellowknife-ban, mind a 20 ezer lakosnak el kell hagynia a települést
A Meta hírmegosztási tilalma a legújabb fejleménye annak az évek óta tartó harcnak, amelyet világszerte folytat a cég azon szabályozási javaslatok ellen, amelyek lényege, hogy a közösségi médiavállalatok fizessenek a médiaipar tartalmaiért, azok részesedjenek a híreik mellé kerülő reklámpénzekből. A Meta szerint azonban a hírtartalmakból származó bevételek arányát túlbecsülik, és azzal érvel, hogy a platformjaikon megjelenő sztorik miatt nő a lapok előfizetőinek száma és olvasottsága.
"A Meta meggondolatlan döntése, hogy a törvény hatályba lépése előtt blokkolja a híreket, sérti a létfontosságú információkhoz való hozzáférést a Facebookon és az Instagramon" - írta Pascale St-Onge, a kanadai örökségvédelmi miniszter az X-en, korábbi nevén Twitteren. "Felszólítjuk őket, hogy még ma állítsák vissza a hírmegosztást a vészhelyzettel szembenéző kanadaiak biztonsága érdekében. Most több információra van szükségünk, nem kevesebbre". Yellowknife városának Facebook-oldala arra szólította fel a lakosokat, hogy az erdőtűzzel kapcsolatos friss hírekért keressenek rá a Google-on a CPAC kanadai műsorszolgáltató tulajdonában lévő honlapra. "A közelmúltbeli jogszabályi változás miatt a város nem tudja megosztani a linket, mivel ez egy médiaforrás" - írta az önkormányzat.
Catherine Tait, a CBC és a Radio-Canada elnöke és vezérigazgatója szerint az országos közszolgálati műsorszolgáltató egyike azon kevés lehetőségeknek, amelyek révén az érintett területek lakói a kormányzati hírközleményeken vagy a vészhelyzeti figyelmeztetéseken túl tájékozódhatnak a történésekről. A CBC Northwest Territories Facebook-oldalának 41 000 követője van, miközben a terület lakossága körülbelül 46 000 fő. A régió távoli fekvése miatt a hírszervezetnek néha nehéz elérni az ott élőket. Ebben segítette a Facebook, amely "aránytalan szerepet játszik az információink megosztásában" - véli Tait. "Ez olyan, mintha elvennék a telefonodat, vagy a rádiódat" - mondta Tait a tilalomról. A vezérigazgató megjegyezte, hogy szervezete az őslakosok nyelvén szolgáltat híreket, a közösségi hálózatok pedig kulcsfontosságúak a fiatalabb népesség elérésében. Tait elmondta, hogy arra kéri a Metát, hogy legalább addig vonja vissza a tilalmat, amíg az erdőtüzek okozta veszély el nem múlik.
Andy Stone, a Meta szóvivője közleményben tudatta, hogy "a kanadai emberek továbbra is használhatják technológiáinkat, hogy kapcsolatot teremtsenek közösségeikkel és hozzáférjenek a hiteles információkhoz, beleértve a hivatalos kormányzati szervek, a sürgősségi szolgálatok és a nem kormányzati szervezetek tartalmait". A News/Media Alliance elnöke, Danielle Coffey, akinek csoportja a kanadai új törvényhez hasonló javaslatokat szorgalmazott, azt mondta, hogy a Metának a válság fényében fel kellene oldania a tilalmat. "Amikor a világjárvány kitört, a mi újságjaink levették a fizetős falat, mert úgy gondoltuk, hogy ez a közfeladatunk" - mondta, hozzátéve, hogy a Meta ezzel szemben "sebészi precizitással vágja ki a híreket és a kritikus információkat egy üzleti döntés miatt".
A Meta Ausztráliában és Kaliforniában is nagyon küzd hasonló bevételmegosztási javaslatok ellen. 2021-ben Ausztráliában a Google-vel együttműködve szintén letiltással reagáltak, de ott egy héttel később megegyezés született a cég és a kormány között. A megállapodás lényege az volt, hogy a paragrafusban nem nevezték meg a cégeket, de a kijelölés hallgatólagos fenyegetése alatt mind a Meta, mind a Google külön-külön megállapodott egy sor ausztrál médiavállalattal. 30 kereskedelmi megállapodás körülbelül 200 millió dollár bevételt hozott a hírszervezetek számára. A kanadai törvény nem rendelkezik ilyen rugalmassággal, tehát míg az ausztrál kormány hagyott magának mozgásteret a tárgyalásokra, a kanadai kormány nem.
"Az üzleteket a saját feltételeik szerint, egyénileg kötötték, privát módon eldöntve, hogy ki kap és ki nem kap pénzt, és az egyes csatornák mennyit. És a kormányt egyáltalán nem vonták be." - nyilatkozta Alfred Hermida, a Brit Kolumbiai Egyetem médiaprofesszora. Hermida szerint mind a Meta, mind a Google számára nem a pénzről van szó, hanem a szabályozás elvéről és arról, hogy ez precedenst teremthet más joghatóságokban. Hermida szerint a Meta attól tart, hogy ha beleegyezik a kanadai törvénybe, akkor más helyeken is nyomást gyakorolnának rá. "Ez nem egy kanadai, hanem egy globális történet" - mondta. "Tekintettel arra, hogy más országok és helyek is vizsgálják ezt a kérdést, a Meta és a Google nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy precedenst teremtsenek, mondván: 'Igen, elfogadjuk ezt a törvényt, és betartjuk'."
A washingtoni törvényhozók más irányba tapogatóznak, kivételt akarnak tenni a versenytörvényben a kiadókkal, és engedélyezni, hogy azok összefoghassanak és együttesen tárgyalhassanak a technológiai óriásokkal tartalmaik terjesztéséről. Sem a kaliforniai javaslat, sem a trösztellenes törvényjavaslat nem került még elfogadásra a kongresszusban.