Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Megnyílik az AppStore

Az európai döntések miatt kénytelen lépni az Apple, ezt több fontos API követheti a sorban.

A két nagy mobilos platform versenyfutása kapcsán többször beszámoltunk arról, hogy a cég vezetői leginkább a biztonságban látták az Apple fő előnyét, eközben azonban a Google a nyitottabb jelleget emelte ki, amely a szélesebb tömegek számára vonzó alternatíva. Most előbbi cég is lépni kényszerül, mivel az európai döntések miatt nem maradhat elzárva a szoftverbolt.

A Bloomberg adott hírt a napokban arról, hogy az Apple házon belül a jól ismert AppStore megnyitására készül, ennek eredményeként pedig lehetővé válna az úgynevezett sideloading, vagyis az egyes alkalmazások saját keretrendszer nélküli telepítése. Ezzel a külsős fejlesztők egyben a 15 vagy 30 százalékos jutalék megfizetését is elkerülnék, a sorban pedig több másik fontos API, így például az NFC és a kamera következhet, hiszen ezek korábban szintén a vállalat saját megoldásaihoz (lásd Apple Wallet) kötötten voltak csak elérhetők. Nem teljesen világos, hogy milyen egyéb lépéseket terveznek a biztonság (és a bevétel) megtartása érdekében, várhatóan azonban nem engednek teljesen az európai nyomásnak.

A nagy változásra a jelek szerint jövőre, az iOS 17 keretében kerül majd sor, addigra készülnének el a szükséges módosításokkal. Mindezt az európai jogalkotók által nemrég elfogadott, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag kényszeríti ki, legalábbis a kontinensen, bár amerikai kollégáik hasonló döntésre készülnek, vagyis belátható időn belül egyéb régiókban is kötelezővé tennék a nyitottabb jelleget, valamint a rivális platformok (így például az üzenetküldő platformok) közötti átjárást. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy az Apple további biztonsági intézkedéseket (ellenőrzéseket) foganatosítana, hogy megelőzzék a komolyabb problémákat, ezt pedig egy bizonyos díj fejében végeznék el, vagyis nem veszítenék el teljesen a külsős appokból befolyó bevételt.

A cégnek 2024-ig kell megfelelnie az európai követelményeknek, kíváncsian várjuk, hogy ezt milyen formában valósítják majd meg.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • M2 #11
    Termékekről megy a diskurzus, ezért természetesen a fogyasztói termékek tulajdonjogára értettem (laptop, telefon, kazán, autó...). Nem a gyárakra/cégekre.

    A kapitalizmus és a kommunizmus a javak elosztásáról szól, mindkettőt lehet demokratikus formában űzni. A demokrácia is egy uralmi forma, csak változhat az "uralkodó", aki mindig a pillanatnyi többség. Nem garancia semmire, általános jólétre pláne nem.

    A "nyugat" jóléte nem a demokratikus berendezkedéséből ered, hanem a gyarmatai folyamatos kizsákmányolásából. Ami a mai napig folyik.
    Utoljára szerkesztette: M2, 2022.12.20. 08:41:59
  • kvp #10
    "Alapból tiltani kellene a magántulajdont,"

    A szovjetunio ezt mar probalta, gyakorlatilag hiany lett mindenbol, mert senki sem volt erdekelt a termelesben. A WEF fele megoldas ellenben hiperkapitalista, amikor minden magantulajdon egy par nagytokes kezeben van. Ennek vegallapota amikor minden tulajdon egyetlen embere, mint pl. az okori egyiptomban a faraoe.

    A kozpontositott magantulajdon is problemakat vet fel, ugyanis ha kvazi monopolhelyzetben van egy csoport es a vasarloinak nincs alternativaja akkor tetszolegesen magasra teheti az arakat es tetszolegesen alacsonyra a minoseget. Plusz, ha ugy iteli meg, hogy egy adott reteg nem hasznos a szamara enni se koteles adni nekik, meg akkor se ha azok fizetnenek erte.

    Mind a szabad kapitalizmus, mind a kommunizmus hosszu tavon a lakossag nagyreszenek szenvedesehez vezet. Jelenleg csak a demokracia jelenti azt a lehetoseget, hogy az emberek tobbsege emberi modon elhessen. Nem veletlen, hogy mind a kommunista Kina, mind a globalista nagytokesek szamara a demokracia a legnagyobb ellenseg (es nem egymas).
  • Zsoltee_a_bator #9
    Akkor minek iphone? A nagytestver biztosit nokia teglat mindenkinek :)
  • M2 #8
    Alapból tiltani kellene a magántulajdont, vagy olyan magas éves adót kivetni rá, hogy senkinek se érje meg.

    A gyártók onnan kezdve abban lennének érdekeltek, hogy tartós eszközöket készítsenek.
  • M2 #7
    A hardver a tulajdonod, de a rajta futó szoftver NEM. Ezt el is fogadod a használat megkezdésekor, ahogy a használat minden egyes feltételét is.
    A szoftver nélküli hardverrel azt csinálsz amit akarsz, kalapácsnak is használhatod.

    Szép amiket álmodoztál itt jogilag, csak nem valóság.
  • kvp #6
    "Ettől eltekintve viszont szabad a gazda, mondom mégegyszer, tulajdonhoz fűződő jogok, azon túl semmiféle kereskedelmi, iparvédelmi vagy akármilyen szabályozások, illetve licensz szerződések nem lehetnek mérvadóak, egyszerűen jogilag nem egy súlycsoportban játszanak."

    Tisztazhatnak, hogy a fizetessel nem tulajdonjogot szerzunk, hanem hatarozott ideju lizing szerzodest kotunk a gyartoval. Ez jogilag lehetove tenne, hogy akar nyomkoveto funkcionalitat is tegyenek bele, hiszen az o termekuk. Onnantol viszont a szerviz biztositasa es a hardver a lizing szerzodes vegen torteno begyujtese is a gyarto feladata. Ennek meglenne az az elonye, hogy a mostani garanciaidoszak vegen mindenkeppen le kellene cserelni a telefont, hiszen a tulajdonos visszakeri. Persze a gyarto felajanlhatja, hogy a felhasznalo adatainak athelyezese mellett uj szerzodest kothet a felhasznalo, ekkor az uj lizing dij kifizetese utan leadja a regi keszuleket es kap egy ujat. Amennyiben elhagyja vagy megserul akkor ha kotott ra biztositast, akkor nem kell megteritenie a kart a tulajdonos gyarto fele. Ezt a biztositasi osszeget akar be is epithetnek a licenszdijba.

    A fenti feltetelek mellett viszont a tulajdonos teljes mertekben eldontheti, hogy a felhasznalo mire hasznalhatja a keszuleket es milyen modon. Ez egy kidolgozott es autok eseten mar regota hasznalt megoldas. "You will own nothing and you will be happy." mondja a WEF reklamszovege es pont az ilyen progressziv konstrukciokrol van benne szo, amit az autok, lakasok es telefonok utan akar ruhakra is ki lehetne terjeszteni, elvegre a fast fashion-nek is pont az az ertelme, hogy par felvetel utan mar eldobhato a ruha, ezert kar megvasarolni, egyszerubb lenne azt is egy fix idore lizingelni.
  • Dodo55 #5
    Végre itt az EU egy helyes álláspontot kényszerít ki a tőlük mostanában megszokott érthetetlen és káros versenykorlátozások helyett, igaz pár évtizeddel megkésve. (Talán tényleg nem csak a kirakatba szánnák ezt a tisztogatást ami a hetekben kezdetét vette, hanem komolyan vették végre a kilátásba került következményeket?)

    Annyit kell érteni, hogy ha egy gyártó valamivel a jelképesnél (ez mondjuk manapság úgy ~ 10 ezer Ft, mert arra még ráfogható jóindulattal, hogy bérbevételi logisztikai költségtérítés és nem termékeladás) magasabb árat kér egy hardware-ért, akkor te vettél egy ingóságot amivel alanyi jogod van bármit megtenni kényed-kedved szerint. Magántulajdonhoz fűződő alapvető jogok, erről vitát nyitni kár is.

    Szoftver tekintetében két érdemi tényező van. Egyrészt, hogy van -e írható memória az eszközben (ha igen, akkor szíved joga abban garázdálkodnod), másrészt pedig, hogy ha neked a jogaiddal élve barkácsolgatni támad kedved, akkor azt a gyári szoftver zokon veszi -e esetleg olyan mértékben, hogy a termék alapvető funkcionalitását korlátozza emiatt (mert az akkor szándékos rongálásnak megállhat a gyártó részéről a te tulajdonod kárára).

    Persze annyit nemzetbiztonsági okokból nyilván el lehet különíteni, hogy van user-space funkcionalitás és van low-level RF comms funkcionalitás, utóbbiba pedig azért tényleg inkább mégse nyúljon bele csak úgy a user. De ugye erre eddig is voltak bevett szabályozások, a radio firmware-ek nem véletlenül voltak eddig is önálló egységként, kellően zárt API-val jelen.

    Ettől eltekintve viszont szabad a gazda, mondom mégegyszer, tulajdonhoz fűződő jogok, azon túl semmiféle kereskedelmi, iparvédelmi vagy akármilyen szabályozások, illetve licensz szerződések nem lehetnek mérvadóak, egyszerűen jogilag nem egy súlycsoportban játszanak.

    A garancia persze más kérdés, ott nyilván a gyártó szabja a feltételeket, de eddig és egy lépéssel sem tovább van beleszólása bármibe.
  • M2 #4
    Én már a jailbreak hőskorában sem értettem, hogy miért küzd ellene annyira az Apple. Tisztázni kell userekkel, hogy ilyen esetben a garancia bukik, gyári App Store elérhetetlen lesz, de a készülékedet használhatod amire akarod. Ha pedig egy ilyen módon tönkrevágott készüléket mutogatsz videón a cég/termék megnevezésével, akkor büntetésre számíthatsz. Ennyi.
  • Zsoltee_a_bator #3
    Kivonulni nem fognak durcazasbol, fontos piac.

    A szabalyozas celja nem az, hogy fejlesztesi iranyokat befolyasoljon, csak nyitott piacot garantal. A felhasznalok es a fejlesztok is jol jarhatnak vele - foleg ha olyan modon implementaljak, ami nem dobja a kukaba a biztonsagot sem. Kb nagyobb esellyel talalhatunk penicilint vastudo helyett :)

    Talan az EU szabalyozza ezt eloszor, de mashol is erik a dolog, pl Indiaban is ehhez hasonlo szabalyozast keszitenek elo.
  • Botond #2
    Vagy kivonulhatnának és oldja meg az EU ahogy akarja, meg számoljon el a felháborodott apple userekkel.
    Kicsit a penicilin vs vastüdő vitára emlékeztet ez az egész, hogy ilyen fejlesztést érintő dolgokba szól bele az EU. Ennél sokkal relevánsabb lenne, ha a 30%-ra adna ki szabályozást, mert még a pénzhez tegyük fel, hogy érthet egy állam vagy államszövetség, de hogy fejlesztői szempontból mi a jó, és mi nem, azzal kapcsolatban a bürokrácia hogyan foglal állást kompetens módon?
    Mondani szokták, hogy ha a kutatást az állam irányítaná, akkor penicilin ugyan nem lenne, de a miénk lenne a legjobb vastüdő.
További bejegyzések a fórumban...