SG.hu
Az EU igazságügyi vezetője határt szabna az adatvédelmi reformoknak
A Bizottság tervei már elérték azt a határt, ameddig el lehet menni anélkül, hogy az európaiak magánszféráját veszélybe sodornák - érvel Michael McGrath.
Az Európai Bizottság addig ment el a vállalkozásbarát adatvédelmi reformokkal, ameddig csak lehetett, anélkül hogy kockára tette volna az európaiak magánéletét - mondta az EU igazságügyi vezetője. Michael McGrath igazságügyi biztos szerint Európa „jelentős változások időszakába lép egy stabilitási periódust követően” az adatvédelem terén, miután az EU végrehajtó testülete a múlt héten olyan terveket javasolt, amelyek alapjaiban alakítanák át a zászlóshajónak számító Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). „Közel vagyunk ahhoz, vagy el is értük azt a pontot, ahol a további jelentős változtatások kockára tehetnék azt a magas szintű adatvédelmet, amelyet - úgy gondolom - nagyon nagyra tartunk az Európai Unióban” - mondta McGrath.
A Bizottság küldetése, hogy csökkentse a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terheket, és növelje a kontinens versenyképességét más világrészekkel szemben. Legutóbbi, úgynevezett „omnibusz” javaslatcsomagjában megnyitotta a GDPR, a Mesterséges Intelligencia Rendelet és más adatjogi szabályok egyes részeit újratárgyalásra abból a célból, hogy kevesebb bürokráciára legyen szükség. A terveket most az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának kell megtárgyalnia, és várhatóan kemény lobbiharcot váltanak ki. Ursula von der Leyen bizottsági elnök korán megkapta a jogalkotók jobboldali szárnyának támogatását a vállalkozásbarát tech-agendájához, míg a centrista és baloldali csoportok azért bírálták a javaslatokat, mert azok szerintük aláássák a fontos adatvédelmi garanciákat.
A legszembetűnőbb reform az, amely visszafogná az Európa-szerte felbukkanó sütifigyelmeztetések áradatát. A javasolt módosítások célja, hogy egyszerűbbé tegyék, hogyan adnak az emberek hozzájárulást a sütik használatához. „Úgy gondolom, hogy a sütikkel kapcsolatos változások mind az átlagpolgár, mind a vállalkozások számára jelentősek lehetnek.” - mondta McGrath. Más előzetes módosítások lehetővé tennék a mesterséges intelligencia-fejlesztők számára, hogy könnyebben dolgozzanak fel személyes adatokat, ha az „alapvető jogos érdekükben” áll, méghozzá anélkül, hogy ehhez az érintettek kifejezett hozzájárulására lenne szükség. A Bizottság azt is javasolta, hogy engedélyezzék az adatok pszeudonimizálását (azaz olyan módon történő elhomályosítását, hogy a személy ne legyen azonosítható), és így bizonyos esetekben kivonják őket egyes védelmi előírások hatálya alól.
A Bizottság már májusban is tett egy első próbálkozást a GDPR módosítására egy olyan javaslattal, amely a 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek jelentéstételi kötelezettségeit kívánta enyhíteni. McGrath elmondta, hogy nincs „azonnali terve” további GDPR-módosítások előterjesztésére. Az EU végrehajtó testületének javasolt reformjai éles kritikát kaptak az adatvédelmi aktivistáktól, akik arra figyelmeztettek, hogy a tervezetek „az EU digitális alapjogainak történetének legnagyobb visszafordítását” jelentik. McGrath visszautasította a bírálatot, és azt mondta: „Nem hiszem, hogy amit javasoltunk, radikális lenne. Úgy gondolom, megfelelő, és pozitív változást fog hozni.”
A GDPR 2012 és 2016 között történt kidolgozása Brüsszel történetének egyik legnagyobb lobbihadjáratát váltotta ki. Mióta a rendelet 2018-ban hatályba lépett, az EU igyekezett elkerülni bármiféle módosítását, attól tartva, hogy ezzel újra felszítaná a heves érdekérvényesítési küzdelmet. A rendeletet emellett a „Brüsszeli Hatás” egyik legfényesebb példájaként ünnepelték, amely szerint az uniós szabályozások globálisan is mércét állítanak az adatvédelemben. A kritikusok szerint azonban a Bizottság legújabb tervei a GDPR, valamint más digitális törvények, például a MI-rendelet megváltoztatására azt jelzik, hogy Európa úttörő szerepe, mint a világ digitális rendőre, véget érhet.
Az Európai Bizottság addig ment el a vállalkozásbarát adatvédelmi reformokkal, ameddig csak lehetett, anélkül hogy kockára tette volna az európaiak magánéletét - mondta az EU igazságügyi vezetője. Michael McGrath igazságügyi biztos szerint Európa „jelentős változások időszakába lép egy stabilitási periódust követően” az adatvédelem terén, miután az EU végrehajtó testülete a múlt héten olyan terveket javasolt, amelyek alapjaiban alakítanák át a zászlóshajónak számító Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). „Közel vagyunk ahhoz, vagy el is értük azt a pontot, ahol a további jelentős változtatások kockára tehetnék azt a magas szintű adatvédelmet, amelyet - úgy gondolom - nagyon nagyra tartunk az Európai Unióban” - mondta McGrath.
A Bizottság küldetése, hogy csökkentse a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terheket, és növelje a kontinens versenyképességét más világrészekkel szemben. Legutóbbi, úgynevezett „omnibusz” javaslatcsomagjában megnyitotta a GDPR, a Mesterséges Intelligencia Rendelet és más adatjogi szabályok egyes részeit újratárgyalásra abból a célból, hogy kevesebb bürokráciára legyen szükség. A terveket most az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának kell megtárgyalnia, és várhatóan kemény lobbiharcot váltanak ki. Ursula von der Leyen bizottsági elnök korán megkapta a jogalkotók jobboldali szárnyának támogatását a vállalkozásbarát tech-agendájához, míg a centrista és baloldali csoportok azért bírálták a javaslatokat, mert azok szerintük aláássák a fontos adatvédelmi garanciákat.
A legszembetűnőbb reform az, amely visszafogná az Európa-szerte felbukkanó sütifigyelmeztetések áradatát. A javasolt módosítások célja, hogy egyszerűbbé tegyék, hogyan adnak az emberek hozzájárulást a sütik használatához. „Úgy gondolom, hogy a sütikkel kapcsolatos változások mind az átlagpolgár, mind a vállalkozások számára jelentősek lehetnek.” - mondta McGrath. Más előzetes módosítások lehetővé tennék a mesterséges intelligencia-fejlesztők számára, hogy könnyebben dolgozzanak fel személyes adatokat, ha az „alapvető jogos érdekükben” áll, méghozzá anélkül, hogy ehhez az érintettek kifejezett hozzájárulására lenne szükség. A Bizottság azt is javasolta, hogy engedélyezzék az adatok pszeudonimizálását (azaz olyan módon történő elhomályosítását, hogy a személy ne legyen azonosítható), és így bizonyos esetekben kivonják őket egyes védelmi előírások hatálya alól.
A Bizottság már májusban is tett egy első próbálkozást a GDPR módosítására egy olyan javaslattal, amely a 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek jelentéstételi kötelezettségeit kívánta enyhíteni. McGrath elmondta, hogy nincs „azonnali terve” további GDPR-módosítások előterjesztésére. Az EU végrehajtó testületének javasolt reformjai éles kritikát kaptak az adatvédelmi aktivistáktól, akik arra figyelmeztettek, hogy a tervezetek „az EU digitális alapjogainak történetének legnagyobb visszafordítását” jelentik. McGrath visszautasította a bírálatot, és azt mondta: „Nem hiszem, hogy amit javasoltunk, radikális lenne. Úgy gondolom, megfelelő, és pozitív változást fog hozni.”
A GDPR 2012 és 2016 között történt kidolgozása Brüsszel történetének egyik legnagyobb lobbihadjáratát váltotta ki. Mióta a rendelet 2018-ban hatályba lépett, az EU igyekezett elkerülni bármiféle módosítását, attól tartva, hogy ezzel újra felszítaná a heves érdekérvényesítési küzdelmet. A rendeletet emellett a „Brüsszeli Hatás” egyik legfényesebb példájaként ünnepelték, amely szerint az uniós szabályozások globálisan is mércét állítanak az adatvédelemben. A kritikusok szerint azonban a Bizottság legújabb tervei a GDPR, valamint más digitális törvények, például a MI-rendelet megváltoztatására azt jelzik, hogy Európa úttörő szerepe, mint a világ digitális rendőre, véget érhet.