Berta Sándor
A vásárló rosszul jár a dinamikus árképzéssel
Az online boltok napi árváltoztatásai rombolják a kereskedőkbe vetett bizalmat, és semmi más célja nincs, mint a profitmaximalizálás.
Piaci szakértők a napjainkban népszerű módszert és annak lehetséges hatásait vizsgálták meg. A Brandenburgi Fogyasztóvédelmi Központ Piacfelügyelő Csoportja 34 napon át tanulmányozta néhány kiválasztott kereskedő árait. Megfigyelték, hogy volt olyan cég, amely egyetlen termék árát 32 alkalommal módosította, azaz majdhogynem naponta. A tapasztalataik azt mutatták, hogy a különböző árucikkek 37 százaléka volt kitéve áringadozásoknak és közel kétharmaduk esetében változott az ár háromszor, 36 százalékuk esetében minimum négyszer és maximum 15-ször, 4 százalékuknál pedig még gyakrabban. A 16 vizsgált online kereskedőből egyébként 15 alkalmazta folyamatosan a dinamikus árképzést.
Egyáltalán nem aprócska ingadozásról van szó, az árak 30 százaléka több, mint a kétszeresére nőtt. A MediaMarkt által kínált egyik mobiltelefon esetében például a legalacsonyabb és a legdrágább ár között 220 euró volt a különbség. A megjelenített ár szempontjából fontos volt a napszak is. Az autóakkumulátorok és az autógumik például délelőtt akár 30 százalékkal is drágábbak voltak, mint délután. A gyógyszereket kínáló DocMorris és Sanicare esetében az egyes napokon észlelt árcsökkentések megegyeztek más termékek áremelkedéseivel.
Michéle Scherer, a központ referense kiemelte, hogy az áringadozások hozzájárulhatnak a fogyasztók elbizonytalanításához, arról nem is beszélve, hogy sokan tisztességtelennek tartják a gyakori ármódosításokat. S ez annak ellenére is így van, hogy az árváltozások miatt még akár olcsóbban is megkaphatják a kinézett árucikket. Fontos tényező, hogy a vásárló előzetesen megbecsülni sem tudja, hogy végül megtakarít-e némi pénzt vagy ellenkezőleg, többet fizet az adott termékért. Emellett problémát jelent, hogy nincsenek megbízható referenciaárak, amelyek alapján felmérhető lenne egy bizonyos eszköz valódi értéke. A dinamikus árképzés hosszú távon akár a kereskedőknek is árthat, hiszen az átláthatatlanság miatt gyengülhet a fogyasztói bizalom.
A megkérdezettek közel egyharmada mondta azt, hogy az árakat állandóan módosító kereskedőket kevésbé tartja megbízhatónak és legközelebb máshol fog vásárolni. A helyzetet súlyosbíthatja, ha a közeljövőben világszerte elterjed az automatizált dinamikus árképzés, amely tovább erősítheti az ellenérzéseket. Az új helyzetben az embereknek - a tőzsdei kereskedőkhöz hasonlóan - állandóan változó, eső, majd emelkedő árakkal kell majd szembenézniük.
Szakértők korábban is figyelmeztettek, hogy áremelkedésekhez vezethet az algoritmusok alkalmazása. Szerintük a döntéshozóknak a jogszabályokat az új technológiákhoz kell igazítaniuk és a digitalizálás miatt jogi változtatásokra van szükség az árakat szabályozó algoritmusok, a stream-ajánlatok és a gyógyszerellátás területén. A dinamikus árképzés kapcsán problémát jelent, hogy a módosító tényezők ismeretlenek, a képletek titkosak (valószínűleg számít a vásárló lakhelye, korábbi vásárlásai, a fogyás mértéke stb.) A változtatásokat úgy kell kialakítani, hogy azok elsősorban a fogyasztók számára legyenek kedvezőek, ugyanakkor biztosítani kell a tisztességes versenyfeltételeket a piaci szereplők számára is.
Piaci szakértők a napjainkban népszerű módszert és annak lehetséges hatásait vizsgálták meg. A Brandenburgi Fogyasztóvédelmi Központ Piacfelügyelő Csoportja 34 napon át tanulmányozta néhány kiválasztott kereskedő árait. Megfigyelték, hogy volt olyan cég, amely egyetlen termék árát 32 alkalommal módosította, azaz majdhogynem naponta. A tapasztalataik azt mutatták, hogy a különböző árucikkek 37 százaléka volt kitéve áringadozásoknak és közel kétharmaduk esetében változott az ár háromszor, 36 százalékuk esetében minimum négyszer és maximum 15-ször, 4 százalékuknál pedig még gyakrabban. A 16 vizsgált online kereskedőből egyébként 15 alkalmazta folyamatosan a dinamikus árképzést.
Egyáltalán nem aprócska ingadozásról van szó, az árak 30 százaléka több, mint a kétszeresére nőtt. A MediaMarkt által kínált egyik mobiltelefon esetében például a legalacsonyabb és a legdrágább ár között 220 euró volt a különbség. A megjelenített ár szempontjából fontos volt a napszak is. Az autóakkumulátorok és az autógumik például délelőtt akár 30 százalékkal is drágábbak voltak, mint délután. A gyógyszereket kínáló DocMorris és Sanicare esetében az egyes napokon észlelt árcsökkentések megegyeztek más termékek áremelkedéseivel.
Michéle Scherer, a központ referense kiemelte, hogy az áringadozások hozzájárulhatnak a fogyasztók elbizonytalanításához, arról nem is beszélve, hogy sokan tisztességtelennek tartják a gyakori ármódosításokat. S ez annak ellenére is így van, hogy az árváltozások miatt még akár olcsóbban is megkaphatják a kinézett árucikket. Fontos tényező, hogy a vásárló előzetesen megbecsülni sem tudja, hogy végül megtakarít-e némi pénzt vagy ellenkezőleg, többet fizet az adott termékért. Emellett problémát jelent, hogy nincsenek megbízható referenciaárak, amelyek alapján felmérhető lenne egy bizonyos eszköz valódi értéke. A dinamikus árképzés hosszú távon akár a kereskedőknek is árthat, hiszen az átláthatatlanság miatt gyengülhet a fogyasztói bizalom.
A megkérdezettek közel egyharmada mondta azt, hogy az árakat állandóan módosító kereskedőket kevésbé tartja megbízhatónak és legközelebb máshol fog vásárolni. A helyzetet súlyosbíthatja, ha a közeljövőben világszerte elterjed az automatizált dinamikus árképzés, amely tovább erősítheti az ellenérzéseket. Az új helyzetben az embereknek - a tőzsdei kereskedőkhöz hasonlóan - állandóan változó, eső, majd emelkedő árakkal kell majd szembenézniük.
Szakértők korábban is figyelmeztettek, hogy áremelkedésekhez vezethet az algoritmusok alkalmazása. Szerintük a döntéshozóknak a jogszabályokat az új technológiákhoz kell igazítaniuk és a digitalizálás miatt jogi változtatásokra van szükség az árakat szabályozó algoritmusok, a stream-ajánlatok és a gyógyszerellátás területén. A dinamikus árképzés kapcsán problémát jelent, hogy a módosító tényezők ismeretlenek, a képletek titkosak (valószínűleg számít a vásárló lakhelye, korábbi vásárlásai, a fogyás mértéke stb.) A változtatásokat úgy kell kialakítani, hogy azok elsősorban a fogyasztók számára legyenek kedvezőek, ugyanakkor biztosítani kell a tisztességes versenyfeltételeket a piaci szereplők számára is.