1. Saját példámon megmutattam, hogy ha nincs energia tárolás, akkor lényegében nincs mit optimalizálni, mert az durva életmód váltás jelent az átlagembernél. De akkor mutasd meg te kiegészítve bármilyen más fogyasztóval az arányokat nézve. Kb. a villanybojler az, amin lehet spórolni, de azzal is korlátozottan, mert ha minden bojler majd a mai alacsony áramárra áll rá, akkor meg az nem lesz annyira olcsó már. Nem fogod fel, hogy ha az ember csinál valamit, akkor azért csinálja, mert abban a pillanatban akarja és kurvára nem halasztja el...? Az egész grid felépítésének ez az alapelve, hogy az igényeket minden pillanatban kielégíteni. Varázslatos, hogy az alapelvet nem fogod fel, amit az ALAPVETŐ EMBERI TERMÉSZETBŐL következik.
Mondom, ha ekkora a szád, akkor állíts fel egy modellt és mutasd be, hogy tárolással vagy tárolás nélkül mi ütemezhető. Aztán tedd mellé a költségeket. Aztán majd lépjünk tovább.
2. Ha nincs tárolás, akkor a smartgrid lényegégben olyan kevés dolgon tud spórolni - és akkor is felügyelni kell, hogy akkor OK, hogy majd 5 óra múlva most - hogy csak a felhasználó idejét bassza el. Ezek szerint nem olvastad / hallottál azokról cikkekről, amikor az agyonsztárolt okosotthonoknál az jött ki, hogy a kezeléssel több idő megy el, mint ami a nyereség és sokszor csak idegesítő volt inkább az egész. Röviden, fancy ökörség.
3. Iparban még annyira sem lehet ütemezni semmit. Az ipari termelés pontos ütemterv szerint próbál menni, 0-24 órás üzem van és sokszor órára le van bontva előre, hogy mit mikor csinálnak. Semmit nem éri meg halasztani, mert akkor az egész összeomlik és hatalmas anyagi veszteség. Mondj egy mezőgazdasági és ipari üzemet, ami majd le fog állni neked órákra vagy fél napra, mert akkor 10-20%-kal olcsóbb az áram. Ilyen a mesébe van...
Az egyszerű fogyasztói szokásokból következik, hogy tárolás nélkül a smartgrid egy bullshit marhaság. Nem lehet vele érdemben spórolni cserébe kurva sok emberi munkaóra kell a beállításhoz. Az is pénz, mert a munkaerő nincs ingyen. Ha csak egy mérnök csinálja annak órabér költsége annyi, hogy az életeben nem hozza vissza még azt sem.
De hallod, sétálj be nagyipari cégekhez és majd jelezz vissza, hogy mennyire röhögnek a képedbe... Láttam én már növényolaj finomítót, sertéstelepet, marhatelepet, DUFI, TIFO, MPK, biogáz üzem, biomassza erőmű, biodízel üzem, teljesen mindegy, ütemezve vannak tevékenységeik. Basszus a nagyüzemeknél az órás leállások milliós és tízmilliós veszteségeket okoznak. Sok szerencsét a smargridezéshez... Nem tudnak semmit lekapcsolni vagy más teljesítményen járatni. Ezért van az, hogy az ipari fogyasztó lekötött mennyiséggel fedi le ezeket. A MOL esetén mondtam is, hogy milyen kedvezményt kap úgy, hogy 1000 MW nagyságrendben köt le kapacitásokat.
A tisztasághoz. A load factor 0.09 és 0.25 nap/szélnél azt jelenti, hogy KÉTSZER felépítesz erőművet azért, hogy az egyiknél spórolj 9 és 25% tüzelőanyagot, cserébe jó drága erőművek balanszolnak, ha éppen nem fúj a szél. Ameddig a balanszoló erőművek nem 0 CO2 emissziósak, addig az egész értelmetlen. De ha meg van olyan balaszoló erőműved, akkor hoppácska, mi a fasznak kell random termelő 0 CO2 eissziós erőmű? Ez neked hol spórolás? Minden kWe teljesítményért, amit leteszel olyan 1200-1800 USD/kWe-t fizetsz, attól függően, hogy hol épül a nap/szél.
Azért is ilyen drága, mert mind a PV cella, mind a kompozit elemek igen durván környezetszennyezően épülnek. Az, hogy a sok hulladékkal mi lesz azt még senki nem mutatta meg. Mert az szálerősítésű műanyagok újrahasznosítása finoman szólva nem megoldott.
Nem fogod fel te és a többi gyök2 ember sem, hogy mi az alapvető probléma. De sikerült megint jól fehúznod rizsázásoddal. Már elnézést, de te a partvonalról kivül osztod az észt, én meg ebben a közegben élek és tervezek. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.10. 10:18:44
#86