SG.hu

Már a start előtt véget ért az emberek és az autonóm autók versenye

Az autóversenyzés nehéz pálya. Nehéz a csapatoknak, nehéz a tulajdonosok bankszámlájának, nehéz az autóknak, és különösen nehéz a versenyzőknek. Nagyon megviseli az embereket több órán át ülni egy olyan száguldó autó pilótafülkéjében, amely csak egy kicsit szélesebb, mint maga a vezető. Az A2RL (Abu Dhabi Autonomous Racing League) eltávolítja ezt az elemet a járműveiből, de ezzel a bonyodalmak egy teljesen új sorát hozza létre. Emberi vezető helyett 95 kilogrammnyi számítógép és egy egész sor érzékelő - ez történt a Super Formula szezonzáróján, a japán Suzuka Circuit pályán a korábbi F1-es pilóta, Daniil Kvyat elleni "bemutató versenyen”.

A versenyzés nehéz, és az emberek lecserélése nem változtat ezen. Az A2RL-t működtető és abban részt vevő emberek tisztában vannak ezzel, és míg sok szervezet a mesterséges intelligencia túlértékeléséből űz sportot, addig az A2RL nyíltan beszél a technológia jelenlegi állapotának korlátairól. Egy példa a technológia jelenlegi hiányosságaira: a járművek nem tudnak kanyarogni, hogy felmelegítsék a gumikat. Giovanni Pau, a TII Racing csapatfőnöke egy sajtótájékoztatón a versenyzésre épített mesterséges intelligencia rendszerrel kapcsolatban kijelentette: "Nincs emberi intuíciónk, tehát alapvetően az egyik legnagyobb kihívás egy ilyen típusú autó vezetése. Ma még lehetetlen helyes tapadásbecslést végezni. Ezt a barátom, Daniil Kvyat egy nanoszekundum alatt meg tudja csinálni”.

A Technology Innovation Institute (TII) fejleszti az összes jármű hardver- és szoftvercsomagját. Hardveres szempontból a nyolc csapat ugyanazt a technológiát kapta. Ami a szoftvert illeti, a csapatoknak a TII szoftvercsomagjára kell felépíteniük saját rendszerüket, hogy a járművek navigálni tudjanak a pályákon. A járművek navigálása a pályákon és a körülöttük lévő világban nem igazán mesterséges intelligencia dolga, ezek a járművek nem maguktól tanulnak. Őszintén szólva, a legtöbb, a való világban „mesterséges intelligenciának” nevezett dolog szintén nem mesterséges intelligencia.


A rendszerek által vezérelt járműveknek még évekig tartó gyakorlásra van szükségük ahhoz, hogy megközelítsék az ember hatékonyságát a kormánykerék mögött. Kvyat a kezdetektől fogva együtt dolgozik az A2RL-lel. Ez idő alatt az egykori F1-es pilóta segített a mérnököknek megérteni, hogyan lehet a járműveket közelebb vinni a határértékükhöz. A sebesség a fejlesztés előrehaladtával nőtt. Kezdetben a járművek három-öt perccel (!) lassabbak voltak Kvyatnál egy kör alatt, mostanra körülbelül nyolc másodperccel vannak lemaradva. Ez egy igazi ember-ember elleni versenynél egy emberöltőnyi idő, de lenyűgöző mennyiségű fejlesztés olyan járművek esetében, amelyeknél számítógépes hardvereket zsúfolnak egy formula autó pilótafülkéjébe.

Pau szerint a járművek jelenleg egy emberi vezető sebességének 90-95 százalékát képesek reprodukálni. Ezek a képességek főként biztonsági okokból csökkennek, ha egy emberi vezető is a pályán van. Az emberi sofőrök kiszámíthatatlansága mind a pályán, mind a való világban jelentős probléma. Ahogy vezetünk, sétálunk vagy kerékpározunk egy városban, a sofőrök szemkontaktusára támaszkodunk, és vannak bizonyos viselkedési elvárások. A viselkedésbeli kiugró esetek azok, amelyek problémákat okoznak. Ilyen például egy stoptáblánál való továbbhajtás, egy már egy másik jármű által elfoglalt sávba való besorolás, vagy az út közepén való megállás minden látható ok nélkül. A versenypályán egy autonóm jármű dönthet úgy, hogy egy kanyarban eltér a legjobb ívtől egy olyan jelzés hatására, amelyet egy emberi vezető figyelmen kívül hagyna, vagy a valós tapasztalatai alapján beépítene a vezetésébe. A megélt élet többi részének kontextusa ugyanolyan fontos, mint a pályán tanultak. Az élet és a versenyzés kemény és kaotikus.


A versenyhétvége szombati napján két A2RL bemutatójármű száguldott a pályán. A járművek gyorsan haladtak az egyenesben, a kanyarokban azonban még mindig kissé trükkös a járművek navigálása. Lent a boxban a csapat egy sor monitort figyelt. A járművekről érzékelő adatok érkeztek - a pályát ábrázoló nullák és egyesek grafikonok tengerében jelentek meg. Az adatok gyors elemzése érdekében a rendszer zöld zászlót mutat, ha minden jól megy, és pirosat, ha az értékek nem felelnek meg az elvártnak. A jármű a mozgása mellett az üzemanyag-fogyasztásra, a fékek kopására és a gumiabroncsok hőmérsékletére vonatkozó információkat is megosztja a csapattal.

Mindezek az adatok lehetővé teszik a csapat számára, hogy tudja, milyen keményen lehet sürgetni a járművet. Ha minden jónak tűnik, a csapat erősíthet, hogy egy kicsit gyorsabban menjen, hogy egy kicsit jobban nyomja a gép a pedált a rövidebb köridő érdekében. A boxban lévő emberek hamarosan ugyanezt mondják majd az ott lévő, később főszereplő emberi sofőröknek: legyél gyorsabb, az autó elbírja. A beérkező adatok előre jelzik, hogy mi fog történni a következő néhány másodpercben. Remélhetőleg. Az egyes csapatok megpróbálják majd megtalálni az optimális ívet, akárcsak az emberek de ez nem mindig azt követi, amit mások korábban már csináltak a pályán. Azon dolgoznak, hogy az autonóm autó számára optimális útvonalat hozzanak létre, ahelyett, hogy csak lemásolnák, amit az emberek csinálnak.


A csapat már hetekkel a verseny előtt elkezdett gyakorolni Suzukában. A HD térkép, amit egy harmadik féltől vásároltak, méterekkel tévesztett. Ez idő alatt a csapatnak újra kellett modelleznie a pályát a járművek számára, és meg kellett tanítani a gépet hogyan kell vezetni egy olyan pályán, amely keskenyebb, mint az Abu-Dzabiban található aszfalt. Az autót Sony 4K kamerákkal, radarokkal, lidarral, nagyfelbontású GPS-szel és egyéb érzékelőkkel szerelték fel. Az elektromos kormányzás akár öt G-vel is megbirkózik. A hidraulikus fékeket minden keréken külön-külön is be lehet kapcsolni, de Pau szerint ezt jelenleg még nem alkalmazzák, habár ennek a funkciónak az engedélyezése új lehetőségeket nyitna meg, különösen kanyarodásnál. A gumiabroncs külső hőmérsékletét lézerrel mérik. Ez, valamint a gumiabroncs nyomásának nyomon követése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jármű a pályán maradjon.

Másnap reggel jött a főverseny, ember a gép ellen. Mindenki tudta, hogy Kvyat fog nyerni. Az A2RL nagyon nyíltan megmondta, hogy a rendszer közel sem olyan gyors, mint egy ember. Legalábbis még nem. Ennek ellenére Japánba vitték a versenyt, egy olyan országba, amely arról ismert, hogy a technológia élvonalában van. A „versenyt” a Super Formula szezon fináléja előtt rendezték volna meg. Aznap reggel hűvösebb volt, mint előző nap. Az autókat kitolták a rajtrácsra. Kvyat a vezető nélküli jármű mögött kapott helyet. A boxból való elindulás és a verseny kezdete között eltelt idő hosszabb volt, mint előző nap. A gumik lehűltek.


Az A2RL jármű körülbelül 22 másodperccel Kvyat előtt indult el, de a verseny véget ért, mielőtt az edzőkör befejeződött volna. A kamerák lemaradtak az eseményről, de az A2RL autója kicsúszott és farral előre a falnak csapódott. Meglehetősen gyors befejezése volt a csapat több hetes munkájának. A boxban az emberek a monitorok körül összegyűlve próbálták kitalálni, hogy pontosan mi volt a baj. Khurram Hassan, az A2RL kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy a hideg pályán a hideg gumik miatt elveszítették a tapadást. Egy később a nap folyamán kiküldött sajtóközlemény szerint az egyik hátsó gumiabroncs hirtelen elvesztette a nyomását, ami miatt a jármű elveszítette a tapadást és a falnak csúszott.


Az A2RL számára a kudarc mindig egy lehetőség. Összetörhet mindenkinek a szíve a boxban, aki hetekig készült egy versenyre, de fontos megjegyezni, hogy ez egy ellenőrzött környezet. Úgy tűnik, az A2RL nem rejti el a mesterséges intelligenciával hajtott járművekkel kapcsolatos bonyodalmakat. Jó lenne, ha az emberi sőförökkel teli utakon tesztelő cégek is így tennének.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Macropus Rufus #6
    azért ennél biztosan sokkal összetettebb feladat mint sem egy fix pályaívre programozni az autókat.
    A linked érdekes, de ugye az nem versenyautókról szól.

    Olvasd el ezt: https://en.wikipedia.org/wiki/Autonomous_racing
    Az első önvezető versenyautót 2016-ban gyártották le. Nem 20 éve. Nézd meg milyen technológia van benne, ezek egy része 20 éve még csak tervezés alatt volt. Vagy esetleg már volt, de a mérete és/vagy tömege nem volt megfelelő arra, hogy egy versenyautóba berakják.
  • kvp #5
    "Az, hogy egy fix pályára leprogramozod az egyáltalán nem ugyan az mint amikor szabadon kell reagálnia bármilyen behatásra."

    A palya tovabbra is fix es csak a tobbi autora kell reagalnia, tovabba ha barmilyen zaszlo van, akkor atallni a szabalyok szerinti uzemmodra. Ez utobbi kommunikalhato radion is, tehat tenyleg csak a palyan levo tobbi autot es az esetleges idegen targyakat kell kezelni. Az utobbiak ertelemszeruen megszakitjak a versenyt. Ha mindenki egy iranyba megy, mindenki az idealis iven probal haladni vagy annak barmelyik elozo iven, akkor nagyon egyszeru vezerlesrol van szo. Pont annyira bonyolultrol, mint ami a felfuggesztes vezerleshez kellett. Gyakorlatilag a fix program futtatasahoz a palyan valo hosszani iranyu helyzetet es a palya kozepvonalatol valo oldaliranyu elterest kell csak ismerni a sebesseg es gyorsulas/lassulas adatok mellett. Az egyetlen "okossag" a tobbi jarmu kikerulese, amire az elore programozott idealis elozesi helyek es az elore kiszamithato elozesi ivek hasznalata jelenti a megoldast. A jarmuvek energiatartalekainak ismereteben azt is meg tudjak mondani, hogy melyik elozes fog sikerulni es melyik nem. Nagyon unalmas, de legalabb konnyen szamithato elore.

    A legtobb kulso link mara mar halott, de egesz jol osszefoglalja ki mit fejlesztett mikor:
    https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_self-driving_cars
  • repvez #4
    Én nem a stenleyrol beszéltem, hanem az F1ről, hol van bármi cikk info arrol amit állitasz?
    Néhány dologban részben egyetértek, hogy lehetne jobban is megoldani már manapság egy két részletet, de 20 évvel ezelötti F1es auto önvezetésről nem hallottam.
    Az, hogy egy fix pályára leprogramozod az egyáltalán nem ugyan az mint amikor szabadon kell reagálnia bármilyen behatásra.
  • kvp #3
    Publikus adatok Stanley-rol vannak:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Stanley_(vehicle)

    6 darab 1.6 Ghz-es pentium M processzor volt benne, tehat egy mai atlagos olcsobb kozepkategorias kinai mobiltelefon tudasa 5 darab fenyszoro meretu lidar egyseggel a teton. Es ezzel terpen ment, nem csak egy viszonylag sik, viszonylag jol jelzett szegelyu es nagyon jol dektektalhato kontrasztu aszfaltozott versenypalyan, ahol alapvetoen eleg egy-ket szenzor a jarmu orraba.

    Az, hogy szaz kilos hardvert tesznek egy mai robot versenyautoba azt jelenti, hogy a diakoknak fogalmuk sincs, hogy hogyan is kellene hatekonyan megoldani a problemat es csak hardver (penzt) dobnak a problema utan ahelyett, hogy megneznek, hogy 20 eve hogyan sikerult ezt megoldani. Az pedig eleve egy nehezites a csapatoknak, hogy nem dobhatjak ki a diakok altal osszebarkacsolt bena kornyezetet es rakhatnak sajat, az ipar altal az elmult 20 evben fejlesztett onvezeto rendszert a jarmuvekbe.

    "Amivel te kevered az sztem a automatikus hasmagasság és kanyardölés állitás amit a renault fejlesztett , de hamar be is tiltották."

    Fejlesztettek annal tobbet is. Nem csak hasmagassagot es dolest tudott allitani, de az idealis iven es sebessegen be is vette a kanyarokat, akar sofor nelkul is. Termeszetesen azzal a szoftverrel meg a versenyek kozelebe sem mehetett egyetlen csapat sem. (mar csak a dolesszog allitashoz is pontosan tudnia kell a kocsinak, hogy hol van a palyan hosszanti iranyban es milyen sebesseggel halad milyen iven, marpedig a pontos kormanyzashoz sem kell semmilyen mas informacio)

    Az idealis iven haladas es elozes problemajat pedig meg a miniatur wunderland 1:87-es F1-es jatekautoi is kepesek kezelni. (van ra egy hazi fejlesztesu szoftveruk, ami kepes valos versenyeket futtatni a miniautur modellautok valos dinamikaja alapjan, es ezt par lelkes modellezo rakta ossze, nem egy ipari fejlesztocsapat)

    ps: Most itt tart az ipar:
    https://teslatap.com/articles/autopilot-processors-and-hardware-mcu-hw-demystified/
    HW4: 2 Tesla chips, each including 20 Exynos 64-bit ARM cores, 2 GPUs, 3 neural network processors and 1 lockstep CPU
    Ez egy nagyobb videokartya merete es egy atlagos PC fogyasztasa. Igazabol ket ARM-os szamitogep van egymas melle teve a redundancia miatt. Ma mar szinte barmilyen jobb okostelefon rendelkezik akkora kapacitassal, hogy elvezessen egy autot, nem csak a versenypalyan, de akar egy rendes autopalyan is. Es megneznem melyik mobiltelefon nyom 100 kilot (raadasul aksik nelkul).
  • repvez #2
    Mar jo 20 eve kepesek voltak az akkori F1 csapatok olyan szoftvert irni, ami kepes volt hiba es utkozes nelkul vegigmenni a palyan, emberes beavatkozas nelkul, csak ez nagyon nem tetszett az F1 jogok birtokosainak, meg pilota segito modban sem.

    Tényleg? Hol van rola bármi infó is? mert az még egy dolog, hogy szoftvert talán irnak hozzá, de milyen hardvert tesznek hozzá? abban az időben még nem volt azért akkora a miniaturizálás meg nem volt olcso elektronikai érzékelök, amivel ezt megvalosithatták volna, egy F1 autoba meg föleg nem pakolták volna bele a suly miatt, ahogy irták még most is 95kg a számitogép ami gondolom az érzékelöket és egyebeket is magába foglalja akkor szted ez menyni lett volna 20 évvel ezelött.?
    Meg hogy mivel érzékelte volna a külsö környezetét az autó föleg nagy temponál?

    Amivel te kevered az sztem a automatikus hasmagasság és kanyardölés állitás amit a renault fejlesztett , de hamar be is tiltották.
  • kvp #1
    Mar jo 20 eve kepesek voltak az akkori F1 csapatok olyan szoftvert irni, ami kepes volt hiba es utkozes nelkul vegigmenni a palyan, emberes beavatkozas nelkul, csak ez nagyon nem tetszett az F1 jogok birtokosainak, meg pilota segito modban sem.

    A fenti versenynel a gond a helyi muegyetem diakjainak fejlesztesevel van, mivel veluk irattak meg az alap szoftvercsomagot es ok terveztek a hardvert is. Ha ez bena, akkor ertheto, hogy egyik csapatnak se mukodik rendesen a jarmuve. De egy arab egyetem diakjai erthetoen nem a jelenlegi vilagszivonalat kepviselik. Ennel mar az is jobb lett volna, ha Stanley hardverebol es szoftverebol indulnak ki. https://en.wikipedia.org/wiki/Stanley_(vehicle)
    A jarmu meg 2005-os fejlesztes volt, tehat most lesz 20 eves es azota azert fejlodott picit az onvezetes... Szerintem meg egy onvezeto Tesla is kepes lenne koroket verni az A2RL-esekre.