6
  • Macropus Rufus
    #6
    azért ennél biztosan sokkal összetettebb feladat mint sem egy fix pályaívre programozni az autókat.
    A linked érdekes, de ugye az nem versenyautókról szól.

    Olvasd el ezt: https://en.wikipedia.org/wiki/Autonomous_racing
    Az első önvezető versenyautót 2016-ban gyártották le. Nem 20 éve. Nézd meg milyen technológia van benne, ezek egy része 20 éve még csak tervezés alatt volt. Vagy esetleg már volt, de a mérete és/vagy tömege nem volt megfelelő arra, hogy egy versenyautóba berakják.
  • kvp
    #5
    "Az, hogy egy fix pályára leprogramozod az egyáltalán nem ugyan az mint amikor szabadon kell reagálnia bármilyen behatásra."

    A palya tovabbra is fix es csak a tobbi autora kell reagalnia, tovabba ha barmilyen zaszlo van, akkor atallni a szabalyok szerinti uzemmodra. Ez utobbi kommunikalhato radion is, tehat tenyleg csak a palyan levo tobbi autot es az esetleges idegen targyakat kell kezelni. Az utobbiak ertelemszeruen megszakitjak a versenyt. Ha mindenki egy iranyba megy, mindenki az idealis iven probal haladni vagy annak barmelyik elozo iven, akkor nagyon egyszeru vezerlesrol van szo. Pont annyira bonyolultrol, mint ami a felfuggesztes vezerleshez kellett. Gyakorlatilag a fix program futtatasahoz a palyan valo hosszani iranyu helyzetet es a palya kozepvonalatol valo oldaliranyu elterest kell csak ismerni a sebesseg es gyorsulas/lassulas adatok mellett. Az egyetlen "okossag" a tobbi jarmu kikerulese, amire az elore programozott idealis elozesi helyek es az elore kiszamithato elozesi ivek hasznalata jelenti a megoldast. A jarmuvek energiatartalekainak ismereteben azt is meg tudjak mondani, hogy melyik elozes fog sikerulni es melyik nem. Nagyon unalmas, de legalabb konnyen szamithato elore.

    A legtobb kulso link mara mar halott, de egesz jol osszefoglalja ki mit fejlesztett mikor:
    https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_self-driving_cars
  • repvez
    #4
    Én nem a stenleyrol beszéltem, hanem az F1ről, hol van bármi cikk info arrol amit állitasz?
    Néhány dologban részben egyetértek, hogy lehetne jobban is megoldani már manapság egy két részletet, de 20 évvel ezelötti F1es auto önvezetésről nem hallottam.
    Az, hogy egy fix pályára leprogramozod az egyáltalán nem ugyan az mint amikor szabadon kell reagálnia bármilyen behatásra.
  • kvp
    #3
    Publikus adatok Stanley-rol vannak:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Stanley_(vehicle)

    6 darab 1.6 Ghz-es pentium M processzor volt benne, tehat egy mai atlagos olcsobb kozepkategorias kinai mobiltelefon tudasa 5 darab fenyszoro meretu lidar egyseggel a teton. Es ezzel terpen ment, nem csak egy viszonylag sik, viszonylag jol jelzett szegelyu es nagyon jol dektektalhato kontrasztu aszfaltozott versenypalyan, ahol alapvetoen eleg egy-ket szenzor a jarmu orraba.

    Az, hogy szaz kilos hardvert tesznek egy mai robot versenyautoba azt jelenti, hogy a diakoknak fogalmuk sincs, hogy hogyan is kellene hatekonyan megoldani a problemat es csak hardver (penzt) dobnak a problema utan ahelyett, hogy megneznek, hogy 20 eve hogyan sikerult ezt megoldani. Az pedig eleve egy nehezites a csapatoknak, hogy nem dobhatjak ki a diakok altal osszebarkacsolt bena kornyezetet es rakhatnak sajat, az ipar altal az elmult 20 evben fejlesztett onvezeto rendszert a jarmuvekbe.

    "Amivel te kevered az sztem a automatikus hasmagasság és kanyardölés állitás amit a renault fejlesztett , de hamar be is tiltották."

    Fejlesztettek annal tobbet is. Nem csak hasmagassagot es dolest tudott allitani, de az idealis iven es sebessegen be is vette a kanyarokat, akar sofor nelkul is. Termeszetesen azzal a szoftverrel meg a versenyek kozelebe sem mehetett egyetlen csapat sem. (mar csak a dolesszog allitashoz is pontosan tudnia kell a kocsinak, hogy hol van a palyan hosszanti iranyban es milyen sebesseggel halad milyen iven, marpedig a pontos kormanyzashoz sem kell semmilyen mas informacio)

    Az idealis iven haladas es elozes problemajat pedig meg a miniatur wunderland 1:87-es F1-es jatekautoi is kepesek kezelni. (van ra egy hazi fejlesztesu szoftveruk, ami kepes valos versenyeket futtatni a miniautur modellautok valos dinamikaja alapjan, es ezt par lelkes modellezo rakta ossze, nem egy ipari fejlesztocsapat)

    ps: Most itt tart az ipar:
    https://teslatap.com/articles/autopilot-processors-and-hardware-mcu-hw-demystified/
    HW4: 2 Tesla chips, each including 20 Exynos 64-bit ARM cores, 2 GPUs, 3 neural network processors and 1 lockstep CPU
    Ez egy nagyobb videokartya merete es egy atlagos PC fogyasztasa. Igazabol ket ARM-os szamitogep van egymas melle teve a redundancia miatt. Ma mar szinte barmilyen jobb okostelefon rendelkezik akkora kapacitassal, hogy elvezessen egy autot, nem csak a versenypalyan, de akar egy rendes autopalyan is. Es megneznem melyik mobiltelefon nyom 100 kilot (raadasul aksik nelkul).
  • repvez
    #2
    Mar jo 20 eve kepesek voltak az akkori F1 csapatok olyan szoftvert irni, ami kepes volt hiba es utkozes nelkul vegigmenni a palyan, emberes beavatkozas nelkul, csak ez nagyon nem tetszett az F1 jogok birtokosainak, meg pilota segito modban sem.

    Tényleg? Hol van rola bármi infó is? mert az még egy dolog, hogy szoftvert talán irnak hozzá, de milyen hardvert tesznek hozzá? abban az időben még nem volt azért akkora a miniaturizálás meg nem volt olcso elektronikai érzékelök, amivel ezt megvalosithatták volna, egy F1 autoba meg föleg nem pakolták volna bele a suly miatt, ahogy irták még most is 95kg a számitogép ami gondolom az érzékelöket és egyebeket is magába foglalja akkor szted ez menyni lett volna 20 évvel ezelött.?
    Meg hogy mivel érzékelte volna a külsö környezetét az autó föleg nagy temponál?

    Amivel te kevered az sztem a automatikus hasmagasság és kanyardölés állitás amit a renault fejlesztett , de hamar be is tiltották.
  • kvp
    #1
    Mar jo 20 eve kepesek voltak az akkori F1 csapatok olyan szoftvert irni, ami kepes volt hiba es utkozes nelkul vegigmenni a palyan, emberes beavatkozas nelkul, csak ez nagyon nem tetszett az F1 jogok birtokosainak, meg pilota segito modban sem.

    A fenti versenynel a gond a helyi muegyetem diakjainak fejlesztesevel van, mivel veluk irattak meg az alap szoftvercsomagot es ok terveztek a hardvert is. Ha ez bena, akkor ertheto, hogy egyik csapatnak se mukodik rendesen a jarmuve. De egy arab egyetem diakjai erthetoen nem a jelenlegi vilagszivonalat kepviselik. Ennel mar az is jobb lett volna, ha Stanley hardverebol es szoftverebol indulnak ki. https://en.wikipedia.org/wiki/Stanley_(vehicle)
    A jarmu meg 2005-os fejlesztes volt, tehat most lesz 20 eves es azota azert fejlodott picit az onvezetes... Szerintem meg egy onvezeto Tesla is kepes lenne koroket verni az A2RL-esekre.