SG.hu

A BYD felár nélküli alapfelszereltséggé teszi a fejlett vezetőtámogató rendszereket

A kínai vállalat alávág a riválisoknak, a stratégiaváltás rossz hír a többi autógyártónak.

Volt idő, amikor a biztonsági övek az autókban opcionálisak voltak. A légzsákok is luxusnak számítottak, és csak a csúcskategóriás modelleknek voltak fenntartva. Ma már eszünkbe sem jutna nélkülük vezetni. Az általuk kínált biztonság, amely egykor prémium felszereltség volt, szükségszerűséggé vált - olyan ipari szabvány, amelyért az autógyártók már nem kérhetnek felárat. Ugyanez a változás az önvezető technológia esetében is bekövetkezhet, és egy vállalat most felgyorsítja ezt a folyamatot. A BYD, a világ legnagyobb elektromosjármű-gyártója a fejlett vezetéstámogató rendszereket alapfelszereltséggé teszi a legtöbb járművében - felár nélkül.

Az autógyártók évek óta a vezetőtámogató szoftverekben látják a hardverek csökkenő árrésének ellensúlyozására szolgáló kulcsot. Ez egy olyan ígéretes pénztermelő tehénnek tűnt, mint amilyen a technológiai vállalatoknál a felhőszolgáltatásokért kért pénz, egy olyan magas árrésű kiegészítő, amely milliárdos bevételt generál. A Tesla például április óta 8000 dollárt kér a vezetőtámogató szoftverért az Egyesült Államokban. A Mercedes-Benz és a GM is azon sok autógyártó között van, amelyek a vezetéstámogató technológia pénzzé tételére építenek.

Az önvezető szoftverek kockázatokat rejtenek magukban, a technológiai hibáktól kezdve a potenciális kiberbiztonsági fenyegetésekig. A teljesen autonóm járművekkel ellentétben azonban - amelyek működése továbbra is ellentmondásos és jótéteménye nem bizonyított - a fejlett vezetőtámogató rendszerek - amelyek inkább javítják, mint helyettesítik az emberi irányítást - már bizonyították értéküket. Tanulmányok szerint ezek a rendszerek, amelyek magukban foglalják az autópálya- és forgalmi asszisztens rendszereket, az automatikus vészfékezést és az előremenő ütközésre való figyelmeztetést, jelentősen javíthatják a közúti biztonságot.

Az Insurance Institute for Highway Safety kutatása kimutatta, hogy az ilyen funkciókkal felszerelt autók akár 50 százalékkal is csökkenthetik a hátulról történő ütközésekben való részvétel arányát. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások szerint a szélesebb körű bevezetés mintegy negyedével csökkenthetné a balesetek gyakoriságát, míg a leggyakoribb balesettípusok teljes bevezetés esetén 29 százalékkal csökkennének.


Egy óvatos, 30 százalékos elfogadási arányt és járművenként 5000 dolláros díjat feltételezve egy évente 10 millió autót értékesítő autógyártó csak az önvezető funkciókból évente 15 milliárd dollár bevételt generálhatna. Néhány autógyártó már bevezetett előfizetési modelleket: a Tesla például 99 dollárt kér havonta, ami segít folyamatos bevételt generálni még jóval az autó eladása után is. Ha ezt az elfogadást tovább növeljük - ahogy a technológia fejlődik és a fogyasztók szkepticizmusa csökken -, a pénzügyi lehetőségek még meggyőzőbbé válnak. Ez megmagyarázza, hogy az autógyártók miért voltak olyan lelkesek a technológia pénzzé tételében. A biztonság eladható. A kérdés már csak az: el lehet-e még adni?

A BYD megnehezíti a kérdés megválaszolását. Azzal, hogy a fejlett vezetőtámogató rendszerek alapfelszereltségként szerepelnek a kínálatában - még a 9500 dolláros Seagull EV-nél is -, a BYD megkérdőjelezi a riválisok által alkalmazott árstratégiát. Az autógyártóknak egyre nehezebb lesz megindokolni a szoftverekért fizetendő díjakat azokon a piacokon, ahol a BYD alapfelszereltségként kínálja azokat. A hosszabb távú következmények még bomlasztóbbak lehetnek. Ha a BYD lépése arra kényszeríti a riválisokat, hogy csökkentsék a szoftverek árát - vagy teljesen lemondjanak a fizetős modellekről -, akkor az iparágnak az MI-alapú, magas árrésű nyereségről szóló víziója talán soha nem valósul meg teljesen.

A lépés nem minden piacot érint egyformán. Az Egyesült Államokban, ahol a Kínával való technológiai rivalizálás egyre fokozódik, és ahol a BYD-nek nincs nagy jelenléte, valószínűleg nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozni fogják a vezetési szoftvereit. Az ilyen intézkedések hatékonyan megóvnák az autógyártók szoftvervezérelt értékesítését az azonnali zavaroktól. Ez azonban csak késleltetné az elkerülhetetlent. A BYD globális terjeszkedése máris lendületbe jött. A cég az Egyesült Királyságban januárban már lekörözte a Teslát, az eladásai hatszorosára nőttek az előző évhez képest, míg a Tesláé 8 százalékkal csökkent. Szingapúrban a BYD megelőzte a Toyotát, mint a városállam legkelendőbb autómárkája, ami nagy teljesítmény, tekintve, hogy ez a lista a benzines autókat is magában foglalja. Brazíliában hasonló a helyzet, az eladások tavaly négyszeresére nőttek.

Az értéknövelésnek köszönhetően a BYD minden egyes új piacon, ahová belép, nem csak több autót fog eladni, hanem elkezdheti újraértelmezni az iparági elvárásokat. A történelem azt mutatja, hogy amint egy technológia nélkülözhetetlenné válik, a prémium eltűnik. Elektromos ablakemelők, blokkolásgátló, tolatókamera - mind-mind olyan luxusfelszereltség volt, amely mára alapfelszereltséggé vált. Ha a fogyasztók egyszer hozzászoktak valamihez, ami alapfelszereltség, akkor már nincs visszaút. Akárcsak a biztonsági övek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • M2 #10
    Ok, helyesbítenék: a fasizmusból hamarabb fejlődik ki a totális állami kontroll. Mert az erős állami irányítást hirdeti, abból indul ki.

    De szerintem mindenben egyetértünk, a könyv tippet köszi, majd olvasom!
  • manypet #9
    Ha a tőkét szabadon hagyja bizonyos mértékig, akkor a fasizmus máris nem totális állami kontroll. A kommunizmus pedig nem hagyja szabadon azt sem. Mint ahogy mást sem. A kommunizmus sokkal durvább kontrollt gyakorolt nem csak az elméletben, hanem a gyakorlatban is, mint a fasizmus. Mussolini fasizmusa harmatos molyfing volt a sztálini rezsimhez képest - holott a sztálini diktatúra sem érte még el a kommunizmust, csak haladt abba az irányba.
    Amit meg utána írtál ("Ahogy a hatalmat vezető pillanatnyi érdekei és kapcsolatai kiadják") ez igaz a kommunizmusra, államszocializmusra meg a feudalizmusra is. Sőt, a szociáldemokráciára is, ha a vezetőt behelyettesítjük vezetőkre.

    A megvalósulás minden esetben az egyre nagyobb kontroll felé megy, ebben tényleg nincs vita köztünk. Ez természetes is, hiszen mindegyik erőszak-ideológia. A feudalizmus is abba az irányba haladt, hiszen pl. az 1200as évekbeli feudális rendszer még eléggé gyenge volt ilyen téren mondjuk egy 1700as évekbelihez képest. De ugyanezt teszi mindegyik elnyomó rendszer az államszocializmustól a nácizmusig, a demokráciától a kommunizmusig. Egyre nagyobb és nagyobb kontrollt.

    Ugyan anarchista az írója, de amit ír, az jóformán az utolsó szóig igaz. Tökéletesen leírja, hogy hogyan működik egy elnyomó állam, mik a sajátosságai, és miért halad egyre jobban és jobban az elnyomás irányába. (Ingyen letölthető és kb. 1 óra alatt elolvasható az egész könyv.)

    Stefan Molyneux - Az embertartás kézikönyve
    Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.03.16. 18:13:43
  • M2 #8
    Nem tévedek, a fasizmus az emberek feletti totális állami kontrollt jelenti. A tőkét meg vagy szabadon hagyja, vagy nem. Ahogy a hatalmat vezető pillanatnyi érdekei és kapcsolatai kiadják. Ha behódolsz és azt csinálod, amit a vezér szeretne, akkor "szabad" vagy.

    Nagy különbségek vannak az elméletek és az között, ahogy a gyakorlatban megvalósultak ezek a rendszerek. Az elméletek sokszor nagyon szép képet festenek, de nem emberre vannak kitalálva. Ezért a megvalósulások mindig ugyanoda futnak ki: piramisrendszer a tömegek elnyomására. Ebben nincs is köztünk vita.
  • manypet #7
    "A totális állami kontroll neve fasizmus."
    Tévedsz. A fasizmus nem jelent totális állami kontrollt. A fasizmusban pl. alig van állami tulajdon, maximálisan engedi a magántulajdont, és csak bizonyos mértékű állami felső irányítást határoz meg rá vonatkozóan. A nemzeti szocializmus már efölött bizonyos cégeket is állami kézbe vesz, tovább növelve a kontrollt. A kommunizmusban pedig már magántulajdon sincs, minden állami kézben van, állami kontroll alatt.

    "A kommunizmus meg az, amikor minden közösségi tulajdonban van, nincs magántulajdon."
    Látod, tudod te ezt. Igen, nincs magántulajdon. Amikor minden az államé, az a legtotálisabb állami kontroll.

    "Szocializmus az, amikor a javakat rendszeresen úgy osztják újra, hogy a társadalom alsóbb rétegei felé áramoljon."
    A szocializmus az, amikor az állami kontroll és a szabad piac is helyet kap. Azaz van, amit az állam kontrollál, és van, amit az egyén (magántulajdon). Lásd nemzeti szocializmus, ahol ugyanúgy ez valósult meg. Meg ahogy most is van. A tulajdonunk egy részét az állam kontrollálja (adó), egy részét meg mi (magántőke). A szocializmusnak persze van egy rakás fajtája, attól függően, hogy milyen mesét találnak ki az ostoba birkáknak, hogy támogassák. Hol az árja nemzet felsőbbrendűsége és a gonosz zsidók elleni küzdelem a címszó, és arra hivatkozva működtetik az állami újraelosztást és kontrollt (fasizmus és nácizmus), hol a gonosz tőkések elnyomása elleni proletár küzdelem a beetető duma (államszocializmus), hol a többség így akarja féle valóságshow (demokratikus szocializmus, szociáldemokrácia), hol ezek kombinációi, stb. Az is egy ilyen beetető szöveg, hogy segítjük a szegényeket (a nácizmus is csinláta, ahogy a fasizmus is), de az is lehet a duma, hogy segítjük az elnyomott négereket meg homoszexuálisokat a gonosz heterókkal és fehérekkel szemben, vagy éppen megmentjük a bolygót a csúnya-gonosz szén-dioxiddal szemben. A duma mindegy, mert mindegyik csak terelés. A lényeg viszont mindig azonos: az állam általi egyre nagyobb kontroll gyakorlása az egyének és tulajdonuk felett. A többi csak a mellékelt mese.
  • M2 #6
    "a totális állami kontroll, a kommunizmus felé"

    Látok nálad némi fogalmi keveredést.
    A totális állami kontroll neve fasizmus.
    A kommunizmus meg az, amikor minden közösségi tulajdonban van, nincs magántulajdon.
    Szocializmus az, amikor a javakat rendszeresen úgy osztják újra, hogy a társadalom alsóbb rétegei felé áramoljon.
    Utoljára szerkesztette: M2, 2025.03.15. 12:52:45
  • manypet #5
    Pedig azok. Ez maga a szocializmus. Csak néhol demokratikus verzióban (szociáldemokrácia), ahol elhiszi a többség, hogy beleszólása van bármibe is, meg van, ahol autokratikusabb verzióban (Kína, oroszok, stb.), ahol már nem annyira vesződnek ilyen apróságokkal. És mindenhol szépen-lassan haladunk a totális állami kontroll, a kommunizmus felé. Szép új világ.
  • M2 #4
    Ezek már "szocik" se.
  • manypet #3
    "Nem véletlenül rettegnek a kapitalisták a kínaiaktól!"
    Mármint a szocialistákra gondolsz. A világban szocik küzdenek szocikkal a hatalomért. Csak a logó más.
  • M2 #2
    Nem véletlenül rettegnek a kapitalisták a kínaiaktól!

    Amikre előfizetési modellt és hatalmas profitot terveztek, azt a kínai cégek ingyenesen kínálják.
  • NEXUS6 #1
    Amilyen szkeptikus vagyok az önvezető jellegű megoldásokkal szemben, legalább olyan határozottan támogatom az ilyen, cikkben szereplő biztonsági rendszerek általános elterjedését. Ezek úgy támogatják, támogathatják a vezető tevékenységét, hogy nem próbálják túlzott módon eltéríteni a figyelmét, vagy megtéveszteni a felelősség kérdésében. Feltétlenül követendő példa, amit a cikkben szereplő cég csinál.