SG.hu
A BYD felár nélküli alapfelszereltséggé teszi a fejlett vezetőtámogató rendszereket

A kínai vállalat alávág a riválisoknak, a stratégiaváltás rossz hír a többi autógyártónak.
Volt idő, amikor a biztonsági övek az autókban opcionálisak voltak. A légzsákok is luxusnak számítottak, és csak a csúcskategóriás modelleknek voltak fenntartva. Ma már eszünkbe sem jutna nélkülük vezetni. Az általuk kínált biztonság, amely egykor prémium felszereltség volt, szükségszerűséggé vált - olyan ipari szabvány, amelyért az autógyártók már nem kérhetnek felárat. Ugyanez a változás az önvezető technológia esetében is bekövetkezhet, és egy vállalat most felgyorsítja ezt a folyamatot. A BYD, a világ legnagyobb elektromosjármű-gyártója a fejlett vezetéstámogató rendszereket alapfelszereltséggé teszi a legtöbb járművében - felár nélkül.
Az autógyártók évek óta a vezetőtámogató szoftverekben látják a hardverek csökkenő árrésének ellensúlyozására szolgáló kulcsot. Ez egy olyan ígéretes pénztermelő tehénnek tűnt, mint amilyen a technológiai vállalatoknál a felhőszolgáltatásokért kért pénz, egy olyan magas árrésű kiegészítő, amely milliárdos bevételt generál. A Tesla például április óta 8000 dollárt kér a vezetőtámogató szoftverért az Egyesült Államokban. A Mercedes-Benz és a GM is azon sok autógyártó között van, amelyek a vezetéstámogató technológia pénzzé tételére építenek.
Az önvezető szoftverek kockázatokat rejtenek magukban, a technológiai hibáktól kezdve a potenciális kiberbiztonsági fenyegetésekig. A teljesen autonóm járművekkel ellentétben azonban - amelyek működése továbbra is ellentmondásos és jótéteménye nem bizonyított - a fejlett vezetőtámogató rendszerek - amelyek inkább javítják, mint helyettesítik az emberi irányítást - már bizonyították értéküket. Tanulmányok szerint ezek a rendszerek, amelyek magukban foglalják az autópálya- és forgalmi asszisztens rendszereket, az automatikus vészfékezést és az előremenő ütközésre való figyelmeztetést, jelentősen javíthatják a közúti biztonságot.
Az Insurance Institute for Highway Safety kutatása kimutatta, hogy az ilyen funkciókkal felszerelt autók akár 50 százalékkal is csökkenthetik a hátulról történő ütközésekben való részvétel arányát. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások szerint a szélesebb körű bevezetés mintegy negyedével csökkenthetné a balesetek gyakoriságát, míg a leggyakoribb balesettípusok teljes bevezetés esetén 29 százalékkal csökkennének.
Egy óvatos, 30 százalékos elfogadási arányt és járművenként 5000 dolláros díjat feltételezve egy évente 10 millió autót értékesítő autógyártó csak az önvezető funkciókból évente 15 milliárd dollár bevételt generálhatna. Néhány autógyártó már bevezetett előfizetési modelleket: a Tesla például 99 dollárt kér havonta, ami segít folyamatos bevételt generálni még jóval az autó eladása után is. Ha ezt az elfogadást tovább növeljük - ahogy a technológia fejlődik és a fogyasztók szkepticizmusa csökken -, a pénzügyi lehetőségek még meggyőzőbbé válnak. Ez megmagyarázza, hogy az autógyártók miért voltak olyan lelkesek a technológia pénzzé tételében. A biztonság eladható. A kérdés már csak az: el lehet-e még adni?
A BYD megnehezíti a kérdés megválaszolását. Azzal, hogy a fejlett vezetőtámogató rendszerek alapfelszereltségként szerepelnek a kínálatában - még a 9500 dolláros Seagull EV-nél is -, a BYD megkérdőjelezi a riválisok által alkalmazott árstratégiát. Az autógyártóknak egyre nehezebb lesz megindokolni a szoftverekért fizetendő díjakat azokon a piacokon, ahol a BYD alapfelszereltségként kínálja azokat. A hosszabb távú következmények még bomlasztóbbak lehetnek. Ha a BYD lépése arra kényszeríti a riválisokat, hogy csökkentsék a szoftverek árát - vagy teljesen lemondjanak a fizetős modellekről -, akkor az iparágnak az MI-alapú, magas árrésű nyereségről szóló víziója talán soha nem valósul meg teljesen.
A lépés nem minden piacot érint egyformán. Az Egyesült Államokban, ahol a Kínával való technológiai rivalizálás egyre fokozódik, és ahol a BYD-nek nincs nagy jelenléte, valószínűleg nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozni fogják a vezetési szoftvereit. Az ilyen intézkedések hatékonyan megóvnák az autógyártók szoftvervezérelt értékesítését az azonnali zavaroktól. Ez azonban csak késleltetné az elkerülhetetlent. A BYD globális terjeszkedése máris lendületbe jött. A cég az Egyesült Királyságban januárban már lekörözte a Teslát, az eladásai hatszorosára nőttek az előző évhez képest, míg a Tesláé 8 százalékkal csökkent. Szingapúrban a BYD megelőzte a Toyotát, mint a városállam legkelendőbb autómárkája, ami nagy teljesítmény, tekintve, hogy ez a lista a benzines autókat is magában foglalja. Brazíliában hasonló a helyzet, az eladások tavaly négyszeresére nőttek.
Az értéknövelésnek köszönhetően a BYD minden egyes új piacon, ahová belép, nem csak több autót fog eladni, hanem elkezdheti újraértelmezni az iparági elvárásokat. A történelem azt mutatja, hogy amint egy technológia nélkülözhetetlenné válik, a prémium eltűnik. Elektromos ablakemelők, blokkolásgátló, tolatókamera - mind-mind olyan luxusfelszereltség volt, amely mára alapfelszereltséggé vált. Ha a fogyasztók egyszer hozzászoktak valamihez, ami alapfelszereltség, akkor már nincs visszaút. Akárcsak a biztonsági övek.
Volt idő, amikor a biztonsági övek az autókban opcionálisak voltak. A légzsákok is luxusnak számítottak, és csak a csúcskategóriás modelleknek voltak fenntartva. Ma már eszünkbe sem jutna nélkülük vezetni. Az általuk kínált biztonság, amely egykor prémium felszereltség volt, szükségszerűséggé vált - olyan ipari szabvány, amelyért az autógyártók már nem kérhetnek felárat. Ugyanez a változás az önvezető technológia esetében is bekövetkezhet, és egy vállalat most felgyorsítja ezt a folyamatot. A BYD, a világ legnagyobb elektromosjármű-gyártója a fejlett vezetéstámogató rendszereket alapfelszereltséggé teszi a legtöbb járművében - felár nélkül.
Az autógyártók évek óta a vezetőtámogató szoftverekben látják a hardverek csökkenő árrésének ellensúlyozására szolgáló kulcsot. Ez egy olyan ígéretes pénztermelő tehénnek tűnt, mint amilyen a technológiai vállalatoknál a felhőszolgáltatásokért kért pénz, egy olyan magas árrésű kiegészítő, amely milliárdos bevételt generál. A Tesla például április óta 8000 dollárt kér a vezetőtámogató szoftverért az Egyesült Államokban. A Mercedes-Benz és a GM is azon sok autógyártó között van, amelyek a vezetéstámogató technológia pénzzé tételére építenek.
Az önvezető szoftverek kockázatokat rejtenek magukban, a technológiai hibáktól kezdve a potenciális kiberbiztonsági fenyegetésekig. A teljesen autonóm járművekkel ellentétben azonban - amelyek működése továbbra is ellentmondásos és jótéteménye nem bizonyított - a fejlett vezetőtámogató rendszerek - amelyek inkább javítják, mint helyettesítik az emberi irányítást - már bizonyították értéküket. Tanulmányok szerint ezek a rendszerek, amelyek magukban foglalják az autópálya- és forgalmi asszisztens rendszereket, az automatikus vészfékezést és az előremenő ütközésre való figyelmeztetést, jelentősen javíthatják a közúti biztonságot.
Az Insurance Institute for Highway Safety kutatása kimutatta, hogy az ilyen funkciókkal felszerelt autók akár 50 százalékkal is csökkenthetik a hátulról történő ütközésekben való részvétel arányát. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások szerint a szélesebb körű bevezetés mintegy negyedével csökkenthetné a balesetek gyakoriságát, míg a leggyakoribb balesettípusok teljes bevezetés esetén 29 százalékkal csökkennének.

Egy óvatos, 30 százalékos elfogadási arányt és járművenként 5000 dolláros díjat feltételezve egy évente 10 millió autót értékesítő autógyártó csak az önvezető funkciókból évente 15 milliárd dollár bevételt generálhatna. Néhány autógyártó már bevezetett előfizetési modelleket: a Tesla például 99 dollárt kér havonta, ami segít folyamatos bevételt generálni még jóval az autó eladása után is. Ha ezt az elfogadást tovább növeljük - ahogy a technológia fejlődik és a fogyasztók szkepticizmusa csökken -, a pénzügyi lehetőségek még meggyőzőbbé válnak. Ez megmagyarázza, hogy az autógyártók miért voltak olyan lelkesek a technológia pénzzé tételében. A biztonság eladható. A kérdés már csak az: el lehet-e még adni?
A BYD megnehezíti a kérdés megválaszolását. Azzal, hogy a fejlett vezetőtámogató rendszerek alapfelszereltségként szerepelnek a kínálatában - még a 9500 dolláros Seagull EV-nél is -, a BYD megkérdőjelezi a riválisok által alkalmazott árstratégiát. Az autógyártóknak egyre nehezebb lesz megindokolni a szoftverekért fizetendő díjakat azokon a piacokon, ahol a BYD alapfelszereltségként kínálja azokat. A hosszabb távú következmények még bomlasztóbbak lehetnek. Ha a BYD lépése arra kényszeríti a riválisokat, hogy csökkentsék a szoftverek árát - vagy teljesen lemondjanak a fizetős modellekről -, akkor az iparágnak az MI-alapú, magas árrésű nyereségről szóló víziója talán soha nem valósul meg teljesen.
A lépés nem minden piacot érint egyformán. Az Egyesült Államokban, ahol a Kínával való technológiai rivalizálás egyre fokozódik, és ahol a BYD-nek nincs nagy jelenléte, valószínűleg nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozni fogják a vezetési szoftvereit. Az ilyen intézkedések hatékonyan megóvnák az autógyártók szoftvervezérelt értékesítését az azonnali zavaroktól. Ez azonban csak késleltetné az elkerülhetetlent. A BYD globális terjeszkedése máris lendületbe jött. A cég az Egyesült Királyságban januárban már lekörözte a Teslát, az eladásai hatszorosára nőttek az előző évhez képest, míg a Tesláé 8 százalékkal csökkent. Szingapúrban a BYD megelőzte a Toyotát, mint a városállam legkelendőbb autómárkája, ami nagy teljesítmény, tekintve, hogy ez a lista a benzines autókat is magában foglalja. Brazíliában hasonló a helyzet, az eladások tavaly négyszeresére nőttek.
Az értéknövelésnek köszönhetően a BYD minden egyes új piacon, ahová belép, nem csak több autót fog eladni, hanem elkezdheti újraértelmezni az iparági elvárásokat. A történelem azt mutatja, hogy amint egy technológia nélkülözhetetlenné válik, a prémium eltűnik. Elektromos ablakemelők, blokkolásgátló, tolatókamera - mind-mind olyan luxusfelszereltség volt, amely mára alapfelszereltséggé vált. Ha a fogyasztók egyszer hozzászoktak valamihez, ami alapfelszereltség, akkor már nincs visszaút. Akárcsak a biztonsági övek.