Hatályba lépett az intelligens sebességasszisztens (Intelligent Speed Assist, ISA) rendszerekre vonatkozó európai uniós előírás, amely figyelmezteti a vezetőt és korlátozhatja a jármű sebességét. A rendszerek a közlekedési táblák felismerésén, valamint a navigációs rendszereken alapulnak.

Köszönhetően a GPS-nek és a közlekedési táblák felismerésének, a modern autók tudják, hogy mikor hajtanak a megengedettnél gyorsabban, és szükség esetén automatikusan fékezni is tudnak. Így jóideje nincs műszaki akadálya annak, hogy egy számítógép automatikusan lelassítsa az autót a kihelyezett sebességkorlátozásokra reagálva. Mindez tehát régóta nem technikai megvalósíthatóság kérdése - de ennek kötelezővé tétele már politikai akarat kérdése volt. Ez a politikai akarat az Európai Unióban most megvalósult, az EU-ban értékesített összes új autóban ISA rendszert kell majd alkalmazni.

Maguk a rendszerek 2022-től kezdődően beépítésre kerülnek az újonnan bevezetett autómodellekbe, így már most is jó néhány új autóban megtalálhatóak. A mostani rendelet ezt a megbízást kiterjeszti az EU-ban eladni kívánt összes új járműre. "A cél az európaiak védelme a közlekedési balesetek, a rossz levegőminőség és az éghajlatváltozás ellen, a változó igényeknek megfelelő új mobilitási megoldások biztosítása, valamint az európai ipar versenyképességének védelme" - áll az Európai Bizottság közleményében.

Az ISA-rendszerek négyféleképpen működnek majd a jármű lassítása érdekében, és a gyártókon múlik, hogy melyiket választják. Az uniós előírások szerint a rendszer használhat akusztikus vagy vibrációs figyelmeztetést, haptikus visszajelzéssel ellátott gázpedált, vagy olyan sebességszabályozó funkciót, amelyben a jármű sebessége fokozatosan csökken. Az első két lehetőség nem feltétlenül kényszeríti ki a jármű tényleges sebességváltoztatását, és ez a szándékos. A jelzéseknek rövid időtartamúaknak is kell lenniük, hogy ne zavarják a vezetőt. Az utóbbi két lehetőségnél a járművezetők könnyen felülbírálhatják a figyelmeztetéseket, mivel a tapintható visszajelzés esetén a járművezető által a pedálra gyakorolt extra nyomás semlegesíti a pedálról érkező visszahatást.

"Még a sebességszabályozó funkció esetében is, amikor az autó sebessége automatikusan finoman csökken, a rendszert a vezető könnyen felülbírálhatja a gázpedál kicsit mélyebb lenyomásával" - emeli ki az Európai Bizottság. A fő kérdés persze az, hogy ha ezek a rendszerek ilyan könnyen figyelmen kívül hagyhatók, lesz-e mérhető hatásuk a gyorshajtással összefüggő közlekedési balesetek arányára, vagy olyan rendszerré válnak, amelyet egy kattintással ki lehet kapcsolni, mint a weben felugró reklámokat? Mindazonáltal ha valaki szándékosan kikapcsolja a rendszert, majd balesetet okoz, a bíróságon szinte biztosan súlyosbító tényezőként fogják elbírálni a beavatkozást.

Szkeptikusok és az új szabályozás támogatói egyaránt attól tartanak, hogy a sebességkorlátozás betartására kényszerítő módszerek túl minimálisak ahhoz, hogy hatékonyak legyenek, de elég bosszantóak ahhoz, hogy politikai visszahatást váltsanak ki a hasonló biztonsági és forgalomcsillapítási intézkedésekkel, például a sebességmérő kamerákkal szembe. Mások szerint ez a legújabb példája a tolakodó felügyeleti intézkedéseknek, amelyek idővel egyre korlátozóbbak lesznek, vagy amelyek végül olyan zónákat hozhatnak létre, ahol a járművezetők számára egyáltalán nem lesz lehetőség a sebességkorlátozók megkerülésére. A következő intézkedések tehát még szigorúbbak lehetnek, és ez csupán az első lépés az autókba épített megfigyelőtechnológia felé.