Mivel a kínai autógyártók kiváló minőségű és megfizethető árú elektromos autómodellekkel hódítják meg a növekvő globális piacot, egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek szerint Európának vissza kellene vonnia az elfogadott CO2-célkitűzéseket.

A szén-dioxid-mentesítés és a növekedéshez mindannyiunk által kívánt cél. Az elektromobilitáson dolgozó Avere, a töltőipart tömörítő ChargeUp Europe és a környezetvédelmi fókuszú Transport & Environment szervezetek vezetői szerint az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak muszáj kitartaniuk a 2025-ös és 2035-ös CO2-keretszabályozás mellett, mindazonáltal az EU-nak kemény igazságokkal kell szembenéznie, ha globálisan versenyképes akar lenni. "Mindannyian büszkén szeretnénk 2035-ben ott állni, hogy sikerre vittük Európa elektromos járművekre való átállását, akár az iparágban, akár a környezetvédelemben dolgozunk. Most azonban egy kritikus útelágazáshoz érkeztünk. A két út közül csak az egyik fogja biztosítani a szén-dioxid-mentesítést és a mindannyiunk által kívánt növekedést. Ez az út megköveteli, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok kitartsanak a 2025-ös és 2035-ös CO2-keret mellett."

Mindezen kiállás azért született, mert az EU legnagyobb politikai csoportja a belső égésű motorokra vonatkozó közelgő tilalom visszavonását szorgalmazza. A konzervatív Európai Néppárt állásfoglalása szerint a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítésére vonatkozó 2035-ös tilalmat „vissza kell vonni”. A hagyományos motorokat továbbra is engedélyezni kell, ha bioüzemanyagokkal és más alacsony kibocsátású alternatívákkal működnek. Az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyen-t is tagjai között tudó csoport szerint a jövő évtől bevezetendő új kibocsátási határértékek túllépése miatt az autógyártókra kiszabott bírságokat is felül kellene vizsgálni. A több milliárd eurós bírságok célja az volt, hogy ösztönözzék az elektromos járművek gyártását, de az elektromos járművek európai eladásainak visszaesése miatt ez az intézkedés most kontraproduktív - érvel az EPP. A képviselőcsoport azt szorgalmazza, hogy a 2035-ös törvény tervezett felülvizsgálatát hozzák előre egy évvel, 2025-re, hogy „korrigálják” a tilalmat, és „a lehető leghamarabb jogbiztonságot és tervezési biztonságot nyújtsanak az ágazatnak”.

De a civil szervezetek szerint a lassítás csak azt tenné lehetővé a versenytársak számára, hogy növelni tudják előnyüket, legyen szó akár az akkumulátorokról, a szoftverekről vagy az ellátási láncok integrációjáról. A baj egyik okaként azt jelölik meg, hogy Németország hirtelen és elkerülhető módon visszavonta az elektromos autók vásárlására vonatkozó ösztönzőket, ami összességében Európát is visszavetette. Az európai elektromosautó-piacon tapasztalható bizonytalanság súlyos következményekkel jár a tágabb ökoszisztémára nézve, mivel az akkumulátor-, alkatrész-, sőt az újrahasznosítási tervek is késnek vagy törlésre kerülnek, ami újabb munkahelyeket veszélyeztet.

Szerintük két dologra van szükség ahhoz, hogy Európa a helyes útra térjen. Az első az autóipart érinti, és már folyamatban van. "Európa-szerte fogyasztók hatalmas hulláma áll készen arra, hogy megvásárolja első elektromos járművét, de egészen a közelmúltig nehéz volt megfizethető modelleket találni. Ez várhatóan jövőre megváltozik a 2025-ös cél előtt: legalább egy tucat 25 000 euró alatti EV-modell fog piacra lépni olyan cégektől, mint a Renault, a Skoda és a Fiat. Ezek az elektromos járművek nemcsak olcsóbbak lesznek, de hosszú távon pénzt is megtakarítanak majd az európaiaknak. Olcsóbb az üzemeltetésük, mint a benzineseké vagy a dízeleké, és a hálózatra való csatlakoztathatóságuk a megfelelő rugalmassági feltételek mellett akár a felére is csökkentheti a háztartások energiaszámláit."

A második váltás szerintük az európai döntéshozókon múlik. Von der Leyen elnöknek és csapatának egy hatásos autóipari csomagot kell kidolgoznia a CO2-szabványok mellé. Az európai vállalatoknak sokkal erősebb alapokra van szükségük ahhoz, hogy sürgősen felvehessék a versenyt Kínával és más versenytársakkal. Ennek a csomagnak Európa két alapvető kihívását kell kezelnie: a versenyképességet és a keresletet. A versenyképességet illetően beruházási támogatásokat és kereskedelmi intézkedéseket szorgalmaznak az akkumulátorok értékláncának dinamikájának megfordítása és a helyi gyártás sikeressé tétele érdekében.

A töltőiparnak is figyelmet kell szentelni, hogy a ma már 960 000 nyilvános európai töltőpont tovább szaporodhasson. Egyszerűbb és gyorsabb hálózati engedélyezési szabályokat várnak egész Unióban, hogy a töltőket sokkal egyszerűbben lehessen telepíteni. Emellett az energiaárak csökkentését és az uniós szabályozási környezet ésszerűsítését szeretnék, a szabványok magas szinten tartása mellett. "Ami a keresletet illeti, Európának új intézkedésekre és stabilitásra van szüksége a fogyasztók elektromos meghajtásra való áttérésének támogatására, beleértve a flották gyorsabb villamosítását és az olyan célzott ösztönzőket, mint az alacsony költségű magánlízing. Támogassuk a különböző tagállamokban már működő bevált gyakorlatokat a tágabb értelemben vett Unióban."

Az biztos, hogy nagy a baj: a Renault kivételével az összes nagy uniós székhelyű autógyártó profitfigyelmeztetést adott ki, mivel az európai kereslet gyengülése közepette saját gyártósoraik elektromos autókra való átállításával egyidejűleg lemaradnak az olcsó kínai elektromos járművekkel való versenyben. Az Acea autóipari szervezet „sürgős enyhítő intézkedéseket” sürgetett, mielőtt az új kibocsátási célok 2025-ben hatályba lépnek. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Testvérek Olaszországért nevű szervezete egyenesen megkérdőjelezte az EU éghajlatvédelmi céljait, és a 2035-ös tilalmat „önpusztító” politikának nevezte. A szocialista Olaf Scholz német kancellár szintén a bírságok eltörlését követeli.