SG.hu
Megfigyelési rendszerré alakulhatnak az autonóm járművek
A rendőrség felfedezte, hogy a robotaxik tudása, azaz a kameráik által rögzített felvételek videós bizonyítékokat jelenthetnek a bűncselekmények felderítésénél. Bár lehet, hogy ez még nem egészen trend, de vannak jelei annak, hogy az autonóm járművek lesznek az adatvédelem hívei és a bűnüldöző szervek közötti állandó nézetkülönbség új hadszíntere, különösen amiatt, mert az ilyen szolgáltatásokat nyújtó cégek egyre újabb régiókba terjeszkednek.
Az önvezető autók több mint egy tucat kamerával rendelkezhetnek, amelyek 360 fokos körben mindent látnak, és rengeteg adatot rögzítenek, miközben egy város utcáin navigálnak. És mint kiderült, ez vonzó a bizonyítékokat kereső hatóságok számára. Az Egyesült Államokban eddig kilenc olyan házkutatási parancs született, amelyet a Waymo autonóm járművekkel foglalkozó vállalat felvételeire adtak ki San Franciscóban és az arizonai Maricopa megyében. A Cruise - a Waymo riválisa - San Franciscóban, Phoenixben, Austinban és Houstonban működik, szintén kapott házkutatási parancsot. Az esetek mind ésszerűnek tűnnek: a rendőrség segítséget kért, hogy többet tudjon meg egyes esetekről, gyilkosságoktól kezdve a rablásokon át az emberrablási kísérletig terjedő bűncselekményekről.
"Az autonóm járművek folyamatosan rögzítik a környezetüket, és potenciálisan segíthetnek a nyomozások során" - olvasható a San Franciscó-i rendőrség egyik képzési dokumentumában. "A nyomozók ezt már többször is megtették". Matthew Guariglia, az Electronic Frontier Foundation (EFF) nonprofit digitális jogvédő csoport elemzője szerint a probléma az, hogy nem átlátható, hogy az autók hogyan gyűjtik és tárolják az adatokat, és hogyan férhet hozzá a rendőrség. "Ha egy autonóm jármű legurul egy utcasarokra és leparkol egy időre, honnan tudná - vagy éppen nem tudná - bárki is, hogy mondjuk egy rendőr ott áll az autó üzemeltetőjének asztalánál, és azt mondaná: "Menj egy kicsit közelebb ahhoz a sarokhoz, mert szeretnénk felvételeket egy drogügyletről"" - mondta Guariglia.
A Cruise és a Waymo is azzal védekezik, hogy az általuk megtett kilométerek számához képest nem gyakran fordulnak elő rendőrségi kérések. Ha mégis, a vállalatok azt mondják, hogy csak akkor adnak át adatokat a rendőrségnek, ha van rá parancs vagy idézés. "Gondosan megvizsgálunk minden egyes kérést, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az megfelel a vonatkozó törvényeknek, és érvényes jogi eljárással rendelkezik" - mondta a Waymo szóvivője. "A Waymo elemzi a kért adatokat vagy információkat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok az utasítás hatálya alá tartoznak. Ha egy kérés túlságosan széles körű, azaz túl sok információt kér, megpróbáljuk szűkíteni azt, és bizonyos esetekben tiltakozunk az ellen, hogy egyáltalán bármilyen információt előállítsunk"."
Ezek a járművek úgy vannak tervezve, hogy mindenről tudjanak, ami a környezetükben történik
Mindkét vállalat azt is kiemeli, hogy a szolgáltatott adatokat a parancs konkrét alanyára szabják. Ha például egy másik jármű azonosításához kérnek információkat, a Cruise csak a videóról készült képeket adja ki. Ha a kérés videót igényel, akkor a Cruise esetleg egyetlen kamera rövid klipjét adja meg. A Waymo elmossa a rendszámtáblákat és az emberek arcát, hogy megvédje a járókelők személyazonosságát, akik esetleg megjelennek a kikért képeken. Persze vannak kivételek ez alól a szabály alól, például cserbenhagyásos gázolás esetén megmutatják a vétkes jármű rendszámtábláját, de a rendőrségnek meg kell adnia a jármű részletes leírását.
"Az adatvédelem rendkívül fontos számunkra, ezért a releváns adatokat csak jogi eljárásokra vagy kényszerítő körülményekre válaszul adjuk ki, amikor egy közvetlen veszélyben lévő személynek tudunk segíteni" - mondta Navideh Forghani, a Cruise szóvivője. Forghani elmondta továbbá, hogy a Cruise hivatalos folyamatok nélkül is megoszthat információkat valódi vészhelyzeti körülmények között, például orvosi vészhelyzetek vagy aktív bűncselekmények - például szexuális támadás, fegyveres rablás, lövöldözések vagy terrorcselekmények - esetén.
Guariglia szerint veszélyes folyamatok indulnak el, mert számos vállalat kényszert érez arra, hogy olyan eszközöket készítsen, amelyek lehetővé teszik a rendőrség számára az adatokhoz való hozzáférést, még akkor is, ha az nem az ügyfelük. "Folyamatosan fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mi hasznuk van ebből a vállalatoknak? Tény, hogy a városi hatóságok adják ki ezeknek a cégeknek a működési engedélyt. Nem biztos, hogy ez a Cruise-ra és a Waymóra is igaz lesz, de az aggodalom az, hogy mi történik akkor, ha a városok elkezdenek kedvezőbben tekinteni azokra a cégekre, amelyeknek barátságos kapcsolatuk van a rendőrségi szervekkel?" Azoknak, akik azt mondják, hogy nem számít, ha a rendőrség hozzáférhet a felvételekhez, mert nem csinálnak semmi rosszat, Guariglia azt mondja: "fogalmuk sincs mit csinálnak rosszul".
A fő aggodalom a hatalommal való visszaélés, amire bőven van precedens. 2020-ban az Electronic Frontier Foundation beperelte a San Francisco-i Rendőrkapitányságot (SFPD), amiért az a belvárosi üzleti negyed kamerahálózatának segítségével tömegesen megfigyelte a Black Lives Matter tüntetőket. Az EFF által megszerzett feljegyzésekből kiderült, hogy az SFPD valós idejű élő hozzáférést kapott több száz kamerához és a kamerafelvételek "adatdömpingjéhez" a rendőri erőszak elleni tüntetések közepette. Az adatvédelem szószólói még régebbre visszamenőleg rámutatnak a 2013-ban Edward Snowden által feltárt leleplezésekre, aki az NSA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség szerződéses alkalmazottjaként szivárogtatott ki információkat a PRISM programról és a telefonos metaadatok tömeges gyűjtéséről, amely emberek millióiról gyűjtött adatokat anélkül, hogy felmerült volna bármilyen bűncselekmény gyanúja.
"Minden alkalommal, amikor növeljük a rendőrség hozzáférését a megfigyeléshez és mikroszkóp alá helyezzük a közösségeket, azok az emberek, akiknek ez fájni fog, azok a már amúgy is marginalizált csoportok" - mondja Guariglia. Az Egyesült Államokban a rendőrség automatikus rendszámleolvasókat használ a járművek mozgásának nyomon követésére, és a bíróság által kiadott felhatalmazás segítségével egy adott övezeten belül minden aktív mobilkészüléket megfigyelhet. És természetesen a rendőrség kikérheti azon több millió biztonsági kamera felvételeit is, amelyek az utcákon és a házakban találhatóak.
Az adatvédők szerint mindezen megfigyelési koktél az autonóm járművek kameráinak gördülő hálózatával való kiegészítése aggodalomra ad okot, de legalábbis fennáll a magánélethez való alapvető jogok megsértésének lehetősége. A videofelvételek megfigyelésre való felhasználása a hatalommal való visszaélésnek is teret ad, például a nyomozás tárgyát képező bűncselekményhez nem kapcsolódó személyek megfigyelésének. Emellett ez visszatartó hatáshoz is vezethet, amikor az emberek megváltoztathatják viselkedésüket vagy szabad véleménynyilvánításukat, ha attól tartanak, hogy folyamatosan megfigyelik őket.
Az önvezető autók több mint egy tucat kamerával rendelkezhetnek, amelyek 360 fokos körben mindent látnak, és rengeteg adatot rögzítenek, miközben egy város utcáin navigálnak. És mint kiderült, ez vonzó a bizonyítékokat kereső hatóságok számára. Az Egyesült Államokban eddig kilenc olyan házkutatási parancs született, amelyet a Waymo autonóm járművekkel foglalkozó vállalat felvételeire adtak ki San Franciscóban és az arizonai Maricopa megyében. A Cruise - a Waymo riválisa - San Franciscóban, Phoenixben, Austinban és Houstonban működik, szintén kapott házkutatási parancsot. Az esetek mind ésszerűnek tűnnek: a rendőrség segítséget kért, hogy többet tudjon meg egyes esetekről, gyilkosságoktól kezdve a rablásokon át az emberrablási kísérletig terjedő bűncselekményekről.
"Az autonóm járművek folyamatosan rögzítik a környezetüket, és potenciálisan segíthetnek a nyomozások során" - olvasható a San Franciscó-i rendőrség egyik képzési dokumentumában. "A nyomozók ezt már többször is megtették". Matthew Guariglia, az Electronic Frontier Foundation (EFF) nonprofit digitális jogvédő csoport elemzője szerint a probléma az, hogy nem átlátható, hogy az autók hogyan gyűjtik és tárolják az adatokat, és hogyan férhet hozzá a rendőrség. "Ha egy autonóm jármű legurul egy utcasarokra és leparkol egy időre, honnan tudná - vagy éppen nem tudná - bárki is, hogy mondjuk egy rendőr ott áll az autó üzemeltetőjének asztalánál, és azt mondaná: "Menj egy kicsit közelebb ahhoz a sarokhoz, mert szeretnénk felvételeket egy drogügyletről"" - mondta Guariglia.
A Cruise és a Waymo is azzal védekezik, hogy az általuk megtett kilométerek számához képest nem gyakran fordulnak elő rendőrségi kérések. Ha mégis, a vállalatok azt mondják, hogy csak akkor adnak át adatokat a rendőrségnek, ha van rá parancs vagy idézés. "Gondosan megvizsgálunk minden egyes kérést, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az megfelel a vonatkozó törvényeknek, és érvényes jogi eljárással rendelkezik" - mondta a Waymo szóvivője. "A Waymo elemzi a kért adatokat vagy információkat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok az utasítás hatálya alá tartoznak. Ha egy kérés túlságosan széles körű, azaz túl sok információt kér, megpróbáljuk szűkíteni azt, és bizonyos esetekben tiltakozunk az ellen, hogy egyáltalán bármilyen információt előállítsunk"."
Ezek a járművek úgy vannak tervezve, hogy mindenről tudjanak, ami a környezetükben történik
Mindkét vállalat azt is kiemeli, hogy a szolgáltatott adatokat a parancs konkrét alanyára szabják. Ha például egy másik jármű azonosításához kérnek információkat, a Cruise csak a videóról készült képeket adja ki. Ha a kérés videót igényel, akkor a Cruise esetleg egyetlen kamera rövid klipjét adja meg. A Waymo elmossa a rendszámtáblákat és az emberek arcát, hogy megvédje a járókelők személyazonosságát, akik esetleg megjelennek a kikért képeken. Persze vannak kivételek ez alól a szabály alól, például cserbenhagyásos gázolás esetén megmutatják a vétkes jármű rendszámtábláját, de a rendőrségnek meg kell adnia a jármű részletes leírását.
"Az adatvédelem rendkívül fontos számunkra, ezért a releváns adatokat csak jogi eljárásokra vagy kényszerítő körülményekre válaszul adjuk ki, amikor egy közvetlen veszélyben lévő személynek tudunk segíteni" - mondta Navideh Forghani, a Cruise szóvivője. Forghani elmondta továbbá, hogy a Cruise hivatalos folyamatok nélkül is megoszthat információkat valódi vészhelyzeti körülmények között, például orvosi vészhelyzetek vagy aktív bűncselekmények - például szexuális támadás, fegyveres rablás, lövöldözések vagy terrorcselekmények - esetén.
Guariglia szerint veszélyes folyamatok indulnak el, mert számos vállalat kényszert érez arra, hogy olyan eszközöket készítsen, amelyek lehetővé teszik a rendőrség számára az adatokhoz való hozzáférést, még akkor is, ha az nem az ügyfelük. "Folyamatosan fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mi hasznuk van ebből a vállalatoknak? Tény, hogy a városi hatóságok adják ki ezeknek a cégeknek a működési engedélyt. Nem biztos, hogy ez a Cruise-ra és a Waymóra is igaz lesz, de az aggodalom az, hogy mi történik akkor, ha a városok elkezdenek kedvezőbben tekinteni azokra a cégekre, amelyeknek barátságos kapcsolatuk van a rendőrségi szervekkel?" Azoknak, akik azt mondják, hogy nem számít, ha a rendőrség hozzáférhet a felvételekhez, mert nem csinálnak semmi rosszat, Guariglia azt mondja: "fogalmuk sincs mit csinálnak rosszul".
A fő aggodalom a hatalommal való visszaélés, amire bőven van precedens. 2020-ban az Electronic Frontier Foundation beperelte a San Francisco-i Rendőrkapitányságot (SFPD), amiért az a belvárosi üzleti negyed kamerahálózatának segítségével tömegesen megfigyelte a Black Lives Matter tüntetőket. Az EFF által megszerzett feljegyzésekből kiderült, hogy az SFPD valós idejű élő hozzáférést kapott több száz kamerához és a kamerafelvételek "adatdömpingjéhez" a rendőri erőszak elleni tüntetések közepette. Az adatvédelem szószólói még régebbre visszamenőleg rámutatnak a 2013-ban Edward Snowden által feltárt leleplezésekre, aki az NSA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség szerződéses alkalmazottjaként szivárogtatott ki információkat a PRISM programról és a telefonos metaadatok tömeges gyűjtéséről, amely emberek millióiról gyűjtött adatokat anélkül, hogy felmerült volna bármilyen bűncselekmény gyanúja.
"Minden alkalommal, amikor növeljük a rendőrség hozzáférését a megfigyeléshez és mikroszkóp alá helyezzük a közösségeket, azok az emberek, akiknek ez fájni fog, azok a már amúgy is marginalizált csoportok" - mondja Guariglia. Az Egyesült Államokban a rendőrség automatikus rendszámleolvasókat használ a járművek mozgásának nyomon követésére, és a bíróság által kiadott felhatalmazás segítségével egy adott övezeten belül minden aktív mobilkészüléket megfigyelhet. És természetesen a rendőrség kikérheti azon több millió biztonsági kamera felvételeit is, amelyek az utcákon és a házakban találhatóak.
Az adatvédők szerint mindezen megfigyelési koktél az autonóm járművek kameráinak gördülő hálózatával való kiegészítése aggodalomra ad okot, de legalábbis fennáll a magánélethez való alapvető jogok megsértésének lehetősége. A videofelvételek megfigyelésre való felhasználása a hatalommal való visszaélésnek is teret ad, például a nyomozás tárgyát képező bűncselekményhez nem kapcsolódó személyek megfigyelésének. Emellett ez visszatartó hatáshoz is vezethet, amikor az emberek megváltoztathatják viselkedésüket vagy szabad véleménynyilvánításukat, ha attól tartanak, hogy folyamatosan megfigyelik őket.