Berta Sándor
Járműmegosztás nélkül káros lesz az önállóan közlekedő autó
Mivel kényelmes lesz, az emberek többet autóznak majd és még tovább nő a városok mérete, a tömegközlekedés viszont páriává válhat.
Az autonóm gépkocsik a közeljövőben elterjedhetnek, azonban ez a folyamat nem csupán pozitív dolgokat fog magával hozni. A Leedsi Egyetem és a Bécsi Műszaki Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy milyen következményekkel jár majd ez a folyamat. A negatívumok között említették, hogy az egyes személyek által járművekkel megtett kilométerek száma nő majd, a tömegközlekedésre nyomás fog nehezedni és folytatódhat a városok terjeszkedése. Ahhoz, hogy mindez ne következzen be és az autonóm autók elterjedése sikertörténetté válhasson már most meg kell teremteni a politikai keretfeltételeket.
Günter Emberger, a Bécsi Műszaki Egyetem Közlekedéstudományi Intézetének professzora elmondta, hogy az önállóan közlekedő közúti járművek esetében a 2030-as évektől lehet arra számítani, hogy több ilyen autó fog közlekedni az utakon, mint emberek által vezetett gépkocsi. Emberger kiemelte, hogy az önállóan közlekedő járműveknek kétségkívül sok előnyük van, például megnövelhetik az utak szállítási kapacitását, csökkenthetik a dugók kockázatait és ezáltal hatékonyabbá tehetik a forgalmat. Ugyanakkor a negatív hatásokkal is foglalkozni kell: az autók használata hirtelen mindenki számára elérhetővé válik, még akár a gyerekeknek is, ezáltal a gépkocsik még erősebb vetélytársai lesznek a tömegközlekedésnek.
Ha az autonóm közlekedéshez nem társul autómegosztás, akkor még több jármű lesz az utakon, mert több ember hosszabb ideig fog ülni a kényelemben
Emberger meggyőződése, hogy az autonóm járművek minden szempontból meg fogják változtatni a mobilitás kérdésének kezelését, ezért már most gondolkodni kell azon, hogy milyen hatással lesz a közelgő mobilitási forradalom az emberek életére. A jelenségre politikailag kell reagálni, a közlekedéstervezésben éppúgy, mint a térelrendezésben, a parkolóhelyekkel való gazdálkodás és az adózási intézkedések területén.
A projektben részt vettek még Anthony May és Simon Shepherd, a Leedsi Egyetem két munkatársa, valamint Paul Pfaffenbichler, a Bécsi Természeti Erőforrások Egyeteme kutatója. A négy szakértő számítógépes modellek segítségével számolta ki, hogy az egyes paraméterek miként hatnának egymásra. A számítógépes modelljeik számításai alapján az egyes személyek által megtett kilométerek 30-40 százalékkal is nőhetnek. Ezzel párhuzamosan a tömegközlekedési eszközökkel, illetve a gyalog és kerékpárral megtett távolságok 5-20 százalékkal csökkenhetnek. Az eredményeket ugyanakkor komoly mértékben befolyásolják majd, hogy az emberek saját autókkal fognak rendelkezni vagy a gépkocsijaikat közösségi felhasználására elérhetővé teszik majd. Az utóbbiak esetében ugyanis a következmények kevésbé drasztikusak.
Persze a mai szemszögből nem lehet egyszerű megoldást javasolni, de a lehetséges hátrányokon és kockázatokon akkor is el kell gondolkodni, ha az emberek a jövőben szeretnék e fejlesztések hátrányait kiküszöbölni.
Az autonóm gépkocsik a közeljövőben elterjedhetnek, azonban ez a folyamat nem csupán pozitív dolgokat fog magával hozni. A Leedsi Egyetem és a Bécsi Műszaki Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy milyen következményekkel jár majd ez a folyamat. A negatívumok között említették, hogy az egyes személyek által járművekkel megtett kilométerek száma nő majd, a tömegközlekedésre nyomás fog nehezedni és folytatódhat a városok terjeszkedése. Ahhoz, hogy mindez ne következzen be és az autonóm autók elterjedése sikertörténetté válhasson már most meg kell teremteni a politikai keretfeltételeket.
Günter Emberger, a Bécsi Műszaki Egyetem Közlekedéstudományi Intézetének professzora elmondta, hogy az önállóan közlekedő közúti járművek esetében a 2030-as évektől lehet arra számítani, hogy több ilyen autó fog közlekedni az utakon, mint emberek által vezetett gépkocsi. Emberger kiemelte, hogy az önállóan közlekedő járműveknek kétségkívül sok előnyük van, például megnövelhetik az utak szállítási kapacitását, csökkenthetik a dugók kockázatait és ezáltal hatékonyabbá tehetik a forgalmat. Ugyanakkor a negatív hatásokkal is foglalkozni kell: az autók használata hirtelen mindenki számára elérhetővé válik, még akár a gyerekeknek is, ezáltal a gépkocsik még erősebb vetélytársai lesznek a tömegközlekedésnek.
Ha az autonóm közlekedéshez nem társul autómegosztás, akkor még több jármű lesz az utakon, mert több ember hosszabb ideig fog ülni a kényelemben
Emberger meggyőződése, hogy az autonóm járművek minden szempontból meg fogják változtatni a mobilitás kérdésének kezelését, ezért már most gondolkodni kell azon, hogy milyen hatással lesz a közelgő mobilitási forradalom az emberek életére. A jelenségre politikailag kell reagálni, a közlekedéstervezésben éppúgy, mint a térelrendezésben, a parkolóhelyekkel való gazdálkodás és az adózási intézkedések területén.
A projektben részt vettek még Anthony May és Simon Shepherd, a Leedsi Egyetem két munkatársa, valamint Paul Pfaffenbichler, a Bécsi Természeti Erőforrások Egyeteme kutatója. A négy szakértő számítógépes modellek segítségével számolta ki, hogy az egyes paraméterek miként hatnának egymásra. A számítógépes modelljeik számításai alapján az egyes személyek által megtett kilométerek 30-40 százalékkal is nőhetnek. Ezzel párhuzamosan a tömegközlekedési eszközökkel, illetve a gyalog és kerékpárral megtett távolságok 5-20 százalékkal csökkenhetnek. Az eredményeket ugyanakkor komoly mértékben befolyásolják majd, hogy az emberek saját autókkal fognak rendelkezni vagy a gépkocsijaikat közösségi felhasználására elérhetővé teszik majd. Az utóbbiak esetében ugyanis a következmények kevésbé drasztikusak.
Persze a mai szemszögből nem lehet egyszerű megoldást javasolni, de a lehetséges hátrányokon és kockázatokon akkor is el kell gondolkodni, ha az emberek a jövőben szeretnék e fejlesztések hátrányait kiküszöbölni.
