Berta Sándor
Az autonóm vezetés megszüntetheti a dugókat
A városok életét megbénító hatalmas torlódások hamarosan a múlté lehetnek. A megavárások enélkül élhetetlenek lesznek.
Az Arthur D. Little stratégiai tanácsadócég nyilvánosságra hozta a közúti közlekedéssel kapcsolatos legújabb elemzését, amelyben összehasonlította egymással a manuálisan vezérelt forgalmat, a teljesen önállóan közlekedő autókat és a két mobilitási formát egyaránt felvonultató vegyes forgalmat. Az anyagot készítő szakember arra a megállapításra jutott, hogy az autonóm közlekedés akár tízszeresére növelhetné az utak áteresztőképességét.
Az alkalmazott szimulációs modellben a német B3-as út Frankfurt am Main és Bad Vilbel közötti szakaszán zajló közlekedést vették figyelembe. A szakértő úgy vélte, hogy az utakban rejlő valódi kapacitáspotenciált csak akkor lehetne kiaknázni, ha új közlekedési szabályokat hoznának és többek között betiltanák a hagyományos, manuális vezetést, valamint bevezetnék a konvojban való haladást.
A B3-as úton az egyik megvizsgált közlekedési lámpa esetében az elemző megállapította, hogy egy-egy zöld szakasz során átlagosan 43 jármű haladt át a kereszteződésen. Az autonóm gépkocsik és az optimalizált közlekedési szabályok segítségével viszont akár több mint 500 autó is átmehetne a kereszteződésen, vagyis 1177 százalékkal lehetne növelni az áteresztőképességet. A szakember átlagosan 3 méter hosszú járművekkel és 1 méteres követési távolsággal számolt. Rámutatott, hogy egy részben automatizált forgalom a jelenlegi szabályok mellett 23 százalékkal tudná megnövelni az út áteresztőképességét.
"A modellünk komoly jelzés azzal kapcsolatban, hogy igenis lehetséges a dugók nélküli közlekedés - a belvárosokban is. Az autonóm gépkocsikban rejlő lehetőségek különösen a globális megavárosok számára rendkívül érdekesek és jelentős mértékben javíthatnak a meglévő helyzeten. Egyértelmű, hogy ez a változás egyaránt hasznos lenne az emberek és a társadalom számára, ugyanakkor tény, hogy nagyok az előfeltételek megteremtésével kapcsolatos társadalmi kihívások. Éppen emiatt a városoknak és a társadalomnak át kell gondolniuk, hogy ezeket a lehetőségeket ki akarják-e aknázni vagy sem" - jelentette ki a tanulmányt készítő Klaus Schmitz.
Elsősorban Kínában van nagy szükség új közlekedési megoldásokra és a társadalmi-jogi feltételek miatt lehet arra számítani, hogy az ottani települések ezt az utat fogják követni.
Az Arthur D. Little stratégiai tanácsadócég nyilvánosságra hozta a közúti közlekedéssel kapcsolatos legújabb elemzését, amelyben összehasonlította egymással a manuálisan vezérelt forgalmat, a teljesen önállóan közlekedő autókat és a két mobilitási formát egyaránt felvonultató vegyes forgalmat. Az anyagot készítő szakember arra a megállapításra jutott, hogy az autonóm közlekedés akár tízszeresére növelhetné az utak áteresztőképességét.
Az alkalmazott szimulációs modellben a német B3-as út Frankfurt am Main és Bad Vilbel közötti szakaszán zajló közlekedést vették figyelembe. A szakértő úgy vélte, hogy az utakban rejlő valódi kapacitáspotenciált csak akkor lehetne kiaknázni, ha új közlekedési szabályokat hoznának és többek között betiltanák a hagyományos, manuális vezetést, valamint bevezetnék a konvojban való haladást.
A B3-as úton az egyik megvizsgált közlekedési lámpa esetében az elemző megállapította, hogy egy-egy zöld szakasz során átlagosan 43 jármű haladt át a kereszteződésen. Az autonóm gépkocsik és az optimalizált közlekedési szabályok segítségével viszont akár több mint 500 autó is átmehetne a kereszteződésen, vagyis 1177 százalékkal lehetne növelni az áteresztőképességet. A szakember átlagosan 3 méter hosszú járművekkel és 1 méteres követési távolsággal számolt. Rámutatott, hogy egy részben automatizált forgalom a jelenlegi szabályok mellett 23 százalékkal tudná megnövelni az út áteresztőképességét.
"A modellünk komoly jelzés azzal kapcsolatban, hogy igenis lehetséges a dugók nélküli közlekedés - a belvárosokban is. Az autonóm gépkocsikban rejlő lehetőségek különösen a globális megavárosok számára rendkívül érdekesek és jelentős mértékben javíthatnak a meglévő helyzeten. Egyértelmű, hogy ez a változás egyaránt hasznos lenne az emberek és a társadalom számára, ugyanakkor tény, hogy nagyok az előfeltételek megteremtésével kapcsolatos társadalmi kihívások. Éppen emiatt a városoknak és a társadalomnak át kell gondolniuk, hogy ezeket a lehetőségeket ki akarják-e aknázni vagy sem" - jelentette ki a tanulmányt készítő Klaus Schmitz.
Elsősorban Kínában van nagy szükség új közlekedési megoldásokra és a társadalmi-jogi feltételek miatt lehet arra számítani, hogy az ottani települések ezt az utat fogják követni.