Dojcsák Dániel

6 millió ember maradt offline

Magyarország lakosságának 70%-a informatikai analfabéta, pedig ma már nem csak a munkában, de a civil életben is elengedhetetlen a számítógépes és internetes tapasztalat. Akik lemaradnak, azok nemcsak technológiai, de kulturális hátrányba is kerülnek, a szakadék pedig egyre szélesebbé válik. Az IVSZ, MATISZ és Inforum közös projektje ezen szeretne segíteni az új IT Mentor programmal, de a szükséges 12 000 szakavatott segítőből egyelőre 41-et képeztek ki az online evangelizációra.

Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke az IT Mentor programot bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy segítségre van szüksége azoknak, akik valamilyen okból lemaradtak a technikai fejlődésben. Ehhez már az önálló érdeklődés nem elég, a civil és az állami szervezeteknek el kell érnie, hogy a hátrányos helyzetű emberek valahogyan kerüljenek vissza a munkaerőpiacra, és ha ez megtörténik, akkor se akármilyen munkát végezzenek, hanem legyenek hasznosak. Manapság pedig hasznos az lehet, aki korszerű tudást vesz magára, azt pedig tovább is képes adni.

A helyzet kétélű, hiszen hazánk a szélessávú penetrációban egészen vállalható szinten áll. Az a 3,5 millió internet-felhasználó aki már netpolgárrá avanzsálódott, az nemzetközi összehasonlításban is helyt áll webkettőben, sávszélességben, tartalomfogyasztásban, szolgáltatásban. Eközben viszont nagyon szűkre szabott az a réteg, akik még érintetlenek, de mégis érdeklődnének, a maradék 6 millió ember viszont teljesen elszakadt az élmezőnytől.

Az IVSZ elnök szerint az eddigi állami kezdeményezések egyike sem célozta ezeket a felhasználókat hatékonyan, nem volt olyan központi projekt, ami segítette volna az embereket a technológia befogadásában. Sok esetben a megváltozott munkaképességűek, a 45 év felettiek vagy a valamilyen hosszabb betegség után felépülők esélye gyakorlatilag zéró, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra, hiszen az alig néhány év alatt olyannyira megváltozott, hogy szinte minden beosztáshoz elengedhetetlenné vált legalább az alapfokú számítástechnikai ismeret.

Milliárdos beruházások új technológiák kiépítésére folyamatosan vannak, de emellé elkelne egy program, ami képessé is teszi az embereket használni azt. Ugyan zseniális dolog az elektronikus közigazgatás vagy az online információs szolgáltatás, de egészen addig, amíg az ország nagy része képtelen hozzáférni, használni, addig nem sokat lendít rajtunk. Talán emiatt kullogunk ez EU27-ek között az utolsó helyeken az ilyen típusú felmérésekben, és nem Bulgáriával és Romániával kellene versenyeznünk, ha fejlődni szeretnénk. Az IT Mentor fogalom már 2001 óta kering a szakmában, még Kovács Kálmán IHM minisztersége alatt indult el ilyen néven egy program, de most a civil szervezetek összefogása szeretné ezt kiterjeszteni, újraértelmezni és esetleg állami szintre is emelni.


Az alacsony százalékok nem kizárólag a megítélésünket rontják, nem csak kulturális szakadékot képeznek a jól informált, kreatív netesek és a sokszor csőlátású TV függő többiek között, hanem ellehetetlenítik az online szolgáltatások piacának bővülését, lelassítják a telekommunikációs területek fejlődését és nem utolsó sorban szakképzett munkaerőhiányt generálnak egyre több területen.

Természetesen az IT vállalatok is bevallhatják, hogy kezdenek kifogyni lassan az ügyfelekből, hiszen laposabb lesz az új internet előfizetések bekötésének grafikonja, nem duplázódik meg újra az iWiW felhasználó tábora és nem nő tovább dinamikusan az online lapok olvasottsága, nem adnak majd el egyre több PC-t a boltokban. Sikerült eljutnunk oda, hogy ma már nem pénzkérdés az internet megléte, hanem egyszerű motiváció hiány okán van így. 22-es csapdája, hogy sokan nem értik mire használhatnák a hálót, így a szolgáltatók nem is sorakoznak túlfűtött befektetésekkel, hogy komolyabb tartalmat generáljanak.

Erre a problémára a politikai reflexió elég változatos volt az elmúlt években, hiszen 2001-ben kijelentették, hogy komoly társadalmi akcióra van szükség, mert magától nem olvad el a szakadék. Létrejöttek különböző programok, majd 2002-2003-ban elindult az eKormányzat és az IT Mentor program, ami csodás dolog, de érdemben semmi nem történt. Egy régi politikai szólam analógiájára itt mindenkinek másik három embert kell még hoznia a teljes sikerhez.

Ha ez mégsem menne, akkor a civilek által elképzelt IT Mentor úgy tudna segíteni, hogy lehetőséget teremtene 10-12 000 ember kiválasztására, képzésére és tapasztalatgyűjtésére. Ma az IT Mentor már egy OKJ-s képzésként elismert szakmacsoport, amin belül olyan alterületek vannak, mint a kisvállalati rendszergazda, távoktatási tutor, honlapkarbantartó, vezetői asszisztens vagy közösségi hozzáférés üzemeltető.

A program szerkezete jelenleg úgy néz ki, hogy évekkel ezelőtt komoly szelekción átesett emberek, akik lehetőség szerint halmozottan hátrányos helyzetűek, részt vettek egy fél éves elméleti oktatáson, majd további egy éves szakmai gyakorlaton is túlestek, amit már fizetett munkaként végezhettek. Az eddig termelt IT Mentorok 75%-a pedig sikerrel is járt, hiszen tovább lett foglalkoztatva. Ez számukra is egy kiút a lehetetlenből, illetve a kezükben a lehetőség, hogy saját környezetükbe visszatérve jó példával járjanak saját közösségük elutasító tagjai előtt.

A probléma ott kezdődik, hogy a 12 ezer szükséges mentorból egyelőre csak 41-et tudunk felmutatni, akik egyfajta sikeres pilot projektnek is tekinthetőek. Az ő kiválasztásuk, képzésük és egy éves munkahelyi gyakorlatoztatásuk 309 millió(!) forintba került. A szakemberek elmondása szerint a jövőben viszont bármilyen szakképző központ indíthat ilyen képzéseket, melyeket különböző forrásokból finanszírozni is lehet, de összességében egy fő tréningezése körülbelül 80 000 Ft-ba kerülne.

Dombi Gábortól, az Inforum elnökétől megtudtuk, hogy a legfontosabb feladat ugyan továbbra is a digitális írástudás terjesztése, de ezzel párhuzamosan ez a program lehetőséget biztosít a szociális és egyéb hátrányok ledolgozására is. Ez főleg akkor fontos, mikor vannak egészségügyileg hátrányos helyzetűek, de foglalkoztatási, szociális, regionális és egyéb hátrányok is, melyeket jelenleg külön-külön kezelnek, holott sok esetben nagyon is összefüggenek. Érdemes talán kiemelni az 50 évesnél idősebb korosztályt, akikből 3,5 millió van ma hazánkban. Ha nem mondunk le róluk, és mondjuk 1 millióan ismét bekerülnek a véráramba, akkor az ennyi PC vásárlót, ennyi internetelőfizetőt vagy éppen potenciális SG olvasót jelentene. Ez persze pörgetné a piacot, arra pedig mindig szükség van.

Kérdés persze, hogy van-e elegendő pénz rá, hiszen a tervek szerint ennek költsége 8-10 milliárd forint lenne. Van-e elegendő oktatói kapacitás, hogy a terveknek megfelelően 2010-ig legalább 10 000-en átessenek a procedúrán? Az egyszeri emberben pedig felmerülhet az is, hogy biztosan ez-e a megfelelő csatorna a térítésre.

A nyakkendősök világa mintha túl távolról látná a kimaradókat, hiszen ők nehezen mennek majd megint iskolába, nehezen mozdulnak el jól bebetonozott álláspontjukról, miszerint az internet valami csuda dolog a fiataloknak, de ő már sosem tanulja meg. Vajon ha Magdi néni a Barátok Közt-ben fórumokból olvasná a pletykákat, ha Vágó Istvánnál nem telefonos segítség lenne, hanem Google-t lehetne használni, ha mondjuk hír lenne, hogy egy számítógéppel havonta mennyi pénzt és időt lehet megspórolni, az mennyivel lenne hatékonyabb bármilyen reklámkampánynál?

Persze amíg Frei Tamás idült monitorfüggőkön sajnálkozik, amíg a Híradóba a területtel összefüggően csak a lebukott gyerekpornó szájt fér be, addig nem is kell mást várni. Tervek, ötletek mindig lehetnek, amíg össz(net)társadalmi összefogás nincs, addig messziről integetünk a "többieknek". Szevasztok!

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • shabba #77
    Nekem valami olyasmi rémlik hogy 12 éve 95 körül indult el a hazai lakossági internet szolgáltatás. Attól mert maga az internet már korábban létezett, esetleg az egyetemi hálózaton keresztül egyes kiváltságos emberek hozzáférhettek attól lakossági szinten, mint megvásárolható szolgáltatás szerintem még csak 12 éve elérhető. Igazából szerintem onnan érdemes nézni a kezdeteket, hisz onnantól jelenhettek meg a legelső lakossági internet előfizetők. Persze először csak betárcsázós net volt, igen komoly percdíjak mellett 9.6 kbps esetleg 14.4 kbps sebesség mellet.

    A legelső lakossági broadband szolgáltatás is közel akkor indul, a TVNet kábelnetjére emléxem 95-96 körüli időkben, de ezzel akkoriban igen egyedül voltak jó ideig, nem túl sok ember lakott olyan helyen ahol a szolgáltatás elérhető volt. A UPC kábelnetje Miskolcon indult 99-2000 felé emlékem szerint, először igen drágán és korlátosan. A Chello itt Bp-en valamikor 2000 novembere felé jelent meg és kezdett el terjedni szép lassan.

    Tíkom az ADSL-sel szintén 2000 őszén indult, először csak üzleti ügyfeleknek über drágán, és a lakossági szolgáltatás 2006 februárjában indult, tehát közel 6.5 éve. Az első évben csak Bp egyes részein volt elérhető az ADSL szolgáltatás és csak 2002-re indult el a további 8 legnagyobb városban és szépen lassan nőtt a nagyobb városok számossága, és a Bp-i lefedettség növelése is 2003 vége felé fejeződött be. Szóval az első 3 év az lassú terjeszkedés volt mint területi lefedettségben, mint ügyfél növelésben. Az első évben 2001 végén csak 10 ezer ügyfél volt, 2002-re már 30 ezer körül és 2003 végére lépték át a százezres határt, 2004-ben már duplázódott a ügyfélszám 200e-re és 2005-től indult el dinamikusabb 100 ezret meghaladó éves növekedés az ügyfélszámban ami a mai napig is még tart.
  • gregor #76
    droid2:Én ugy tudom,hogy az első weboldalt 1992-ben hozták létre,ez ugye az internet egyik szolgáltatása,amely azota is nagy népszerüségnek örvend.Tehát 1992-t tartjuk a web megszületésének.Addig elektronikus levelek elküldédére használták.Nekünk is volt C-64-ünk,de sokak akik ma internetezők már kimaradt a C-64-es korszak,és PC 486-ossal vagy P1-esel kezdték.
  • droid2 #75
    WIKIPEDIÁRÓL :

    Fejlődés útja:

    ...1972-ben megszületett az első e-mail program. 1974-ben jelent meg először az „Internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. 1988 pedig az első internetes féregvírus-járvány (worm) éve volt...


    Tehát 1983-2007-ig 24 év alatt 3 millióan használják itthon a netet. Tudom, hogy a nyolcvanas években erre gyakorlatilag nem volt fizikai lehetőség, de akik itthon akkoriban megfertőződtek mondjuk a C64-el vagy ZX Spectrummal, azok adják a mostani net használók bázisát. (Emléxik még valaki a BBS-re ? :)) Ezeket az embereket érdekli a net, a saját jól felfogott érdekükben használják. Mostantól még 2 millió ember kell, hogy elérjük összesen az 5 milliót. Ezeket az embereket nagyon nehéz bekapcsolni, mert egyáltalán nem érdekli őket és nincsenek rákényszerítve.

    Jelen esetben azért luxuscikk a net (nem nem az ára miatt) mert bőven elvagy nélküle ha nem érdekel nem használod, nem keletkezik belőle semmilyen anyagi hátrányod. Ha ezen nem változtatunk (és nem lesz kikerülhetetlen a használata) fogadásom van rá, hogy legalább még a másik 25 év mire még 3 millió ember bekapcsolódik. Ha viszont kötelező lenne használni mert más offline lehetőséged nem lenne akkor pillanatokon belül akár 5-6-7 év alatt könnyen elérhetnénk a 70-80-90%-os penetrációt is.

    Ez van, egyre nagyobb a meggyőződésem, ha eredményt akarunk elérni mindenképpen kötelező kell, hogy legyen.
  • gregor #74
    Azért annyit nem kell várni,hogy elérjük a 2 milliot!Ha jol tudom most 1,7 millio internet felhasználó van.
    1998.Januárjában csak 34 ezer internet felhasználo volt Magyarországon.
    http://www.metpress.hu/tudnap/tudnap98/bn/tsld011.htm
    Igaz akkor még a modemes net (dial-up)volt elterjedve.
  • zola2000 #73
    Szerencsére itt több tvadó versenyez és nem kell tartani a szinkron hiányától, mert csökkenne a nézettség. Bár van kivétel pl a japán animax. Meg is nőtt utobbat a japánul tanulók száma.
  • droid2 #72
    Pont ez lenne a lényeg. Erre próbáltam célozni a múlt századi állapotok beidézésével. Adót bevallani is kell tudni írni, ha nem tudsz akkor seítségre van szükséged. Most csak egy szinttel megemelnénk az ügyintézés formáját. Nem csak írni kellene tudni hanem mondjuk egy web oldal formját kéne kitölteni. Ha erre nem képes valaki akkor igénybevesz egy "számítógépes irnokot". Amikor bevezették a mostani rendszerváltozás után az egyéni önadózást és vállalkozósdit ki aggódott azon, hogy mi lesz az írni nem tudókkal ? Megoldják majd valahogy. Most is ezt kellene csinálni, hogy mindenképpen kötelezővé tenni a számítógép használatot, különben kiolvasható az adatokból, hogy ha nem kötelező valami 40-50 évnek is el kell telnie mire 20%-os növekedést fel lehet mutatni. Tehát 2047-re várható, hogy még 2 millió magyar ember használja a netet elérjük az 50%-os penetrációt.

    Ugyanez az analógia például a nyelv tanulás is. Volt itt valaki példálózott a Finnországi fejlettséggel. Volt szerencsém a 80-as években Helsinkiben tölteni fél évet. Na ott mindenki beszél angolul. Tényleg csak az nem aki képtelen megtanulni + 1 nyelvet. És miért is ? Például a tvben a filmeket egyszerűen nem szinkronizálták le. Rögtön jöhet a hőbörgés, mert mi itt ugye-élünk halunk a "világhíres" magyar szinkronért, de ez nem igénytelenségből csinálták, hanem népnevelői célzattal. Még a gyerekeknek szánt Tom&Jerry-t is csak feliratozták, ami persze rákényszerítette a gyerekeket is, hogy ha érteni akarnak egy büdös szót is a műsorból akkor önkéntelenül is felszedjenek magukra valamit az angolból de legalább motiválva legyenek a nyelv tanulásra. Természetesen nem csak a rajzfilmekből tanultak angolul a finnek, de ez is egy lépcső amit nem féltek meglépni.
  • zola2000 #71
    Az egész bürokráciában csak az online ügyintézés maradna?! Már az is elég nagy felháborodást, okozott, hogy az adót csak online lehet bevallani a vállalkozásoknak, szerintem nem baj az online ügyintézés, de hagyják meg a hagyományosat is ameddig van rá igény, az ilyen dolgokat nem szabadna kötelezővé tenni.
  • atomkrumpli #70
    "Ma ha egy ember nem tud írni/olvasni akkor gyakorlatilag semmit nem tud kezdeni az életével"

    nemrég elkisértem egyik szülés előtt álló rokonomat a kórházba, az ultrahangos vizsgálatra várakozva odajött hozzám egy asszony odanyujtott egy papírlapot hogy olvassam már el mert ő nem tudja, meglepődtem csőppet hogy ilyen hogy a f*szba lehet 2007-ben, de nem értem rá sokat csodálkozni mert nem sokkal később jött egy hasonló asszony vagy 3 "pujával" meg egy nyomtatott papirlappal amit nemrég kaphatott az orvostól.
  • droid2 #69
    Véleményem szerint Magyarországon az internethasználók aránya nem is lesz soha kedvezőbb. Kivéve ha törvényileg kötelezővé teszik az oktatást és vizsgát, valamint eltűnik a bürokráciából a papíralapú ügyintézés és csak az online lehetőségek maradnának. Kb. ugyanúgy mint az írással/olvasással történt. Ma ha egy ember nem tud írni/olvasni akkor gyakorlatilag semmit nem tud kezdeni az életével. Nem tud dolgozni, vásárolni, autót vezetni, gyerekeit iskolába járatni, még egy címre sem tud eltalálni vagy egy levelet elolvasni. De számítógép kezelői ismeretek nélkül még mindig elég jól el lehet boldogulni. Egyszerűen a papír lobbit kell meggyengíteni és minden hivatalos ügyintézést online mederebe terelni. Ha ezt meglépnénk 10-15 év alatt, aki agyilag képes rá az használná az informatikai strúktúrákat.

    És még egy dolog, sajnos itthon soha nem voltunk nagy tömegben az ész kivállóságai (kivéve persze a nagy agyakat) egy kis analógia a könyv mint információ forrás a múlt században.

    "A századfordulóig a fővárosban kialakultak azok a nagy részvénytársaságok is, amelyek egyszerre kiadói, nyomdai és terjesztői tevékenységet is folytattak, de amelyek részben elnyelték, részben háttérbe szorították a kisebb könyvkereskedéseket. De az ő számukra is problémát okozott az a kedvezőtlen helyzet, amelyben a magyar társadalom jelentős része volt még mindig, életszínvonal és műveltség szempontjából. 1868-ban még mintegy ötezer magyarországi helységben nem volt népiskola, a tanárok fizetése évi 900-1000 forint volt, s ebből 300-400 forint a lakás fenntartására kellett. Az értelmiség száma a szabadságharc idején még csak tízezer körül lehetett, s ez a szám 1870-re 113 ezerre emelkedett. Az ország népessége ekkor 13 és fél millió volt - 1910-re 18 millió fölé emelkedett. Bár a műveltségi szint a kiegyezés után lassan növekedni kezdett, de az analfabéták aránya még 1910-ben is 42% volt (1869-ben: 65%). A könyvet vásárlók a kiegyezés idején mindössze százezren lehettek. A könyvkiadásnak és a könyvterjesztésnek változatlanul nagy nehézségekkel kellett megküzdenie az olvasók megszerzéséért; a korszerű kiadói és könyvterjesztői szervezet ilyen körülmények között jött létre."
  • Reg5 #68
    Polemius:

    Így már értejtőbb lett. Nem is olyan rég felnéztem a tvnetre(vki belinkelte), és szörnyű, hogy a oldal 90%-a reklám, ráadásul a többit se nevezném vmi eszement értelmesnek...