SG.hu
Az MI miatt minden a tanulóknak kiadott feladatot át kell gondolni
A technológia gyors elterjedése kérdéseket vet fel az önállóan megoldandó feladatok értékelésével kapcsolatban.
Az elmúlt 12 hónapban ugrásszerűen megnőtt azon brit egyetemi hallgatók száma, akik mesterséges intelligenciát használnak tanulmányaik elvégzéséhez, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az egyetemek hogyan értékelik munkájukat. A Higher Education Policy Institute felmérése szerint 10-ből több mint kilenc hallgató használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, míg egy évvel ezelőtt "csak" kétharmad volt ez az arány. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia egyetemi hallgatók körében való elterjedésének puszta sebessége miatt az egyetemeknek gyorsan ki kell dolgozniuk olyan irányelveket, amelyek egyértelművé teszik a hallgatók számára a technológia elfogadható felhasználását.
Josh Freeman, a HEPI szakpolitikai vezetője szerint „szinte hallatlan”, hogy ilyen gyors változás következik be a hallgatók viselkedésében, és ez radikális szemléletváltásra kényszeríti az egyetemeket a hallgatók értékelésében. "Sürgős tanulságokat kell levonni az intézmények számára. Minden értékelést felül kell vizsgálni abban az esetben, ha az könnyen elvégezhető a mesterséges intelligencia segítségével. Ehhez bátor átképzési kezdeményezésekre lesz szükség a személyzet számára a generatív mesterséges intelligencia erejéről és lehetőségeiről” - tette hozzá. Az eredmények egy hónappal azután születtek, hogy Peter Kyle brit oktatási miniszter vitát váltott ki azzal, hogy kijelentette: elfogadható, hogy az iskolások "felügyelet mellett és megfelelő módon használva” a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják a házi feladatok elkészítéséhez.
A generatív mesterséges intelligencia eszközök használatára vonatkozó megállapítások a Savanta által az Egyesült Királyságban végzett, 1041 nappali tagozatos egyetemi hallgatóból álló reprezentatív mintán alapuló felmérésen alapulnak. A felmérés szerint a hallgatók 88 százaléka mondta, hogy használt már értékelésekhez generatív mesterséges intelligenciát, például ChatGPT-t. Ez a szám a 2024-es 53 százalékhoz képest emelkedett ilyen magasra. A természettudományos tárgyakat tanuló hallgatók nagyobb valószínűséggel használják a technológiát, mint a társadalomtudományokat és bölcsészettudományokat tanuló társaik. A bölcsészhallgatóknak csak 29 százaléka érezte úgy, hogy az MI által generált tartalom „jó jegyet adna a tárgyamból”, szemben a természettudományos, mérnöki vagy orvosi szakokon tanuló diákok 45 százalékával.
A hallgatók a mesterséges intelligencia használatának két legfontosabb okaként az „időmegtakarítást” és a „munkám minőségének javítását” jelölték meg, és a hallgatók fele jelölte meg ezeket a legvalószínűbb okként arra, hogy a mesterséges intelligencia eszközeit használja. Az elmúlt egy év során 17 százalékról 25 százalékra nőtt azoknak a hallgatóknak az aránya, akik elfogadhatónak tartották, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott szövegeket szerkesztés után beépítsék a feladatokba, de csak 6 százalékuk tartotta elfogadhatónak a mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmak szerkesztés nélküli használatát. A jelentés a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kompetenciák terén „tartósan fennálló digitális szakadékot” is azonosított: a férfiak nagyobb valószínűséggel használnak mesterséges intelligenciát, mint a nők, valamint a tehetősebb háttérrel rendelkező diákok.
A diákok közel fele mondta, hogy már használt mesterséges intelligenciát az iskolában. Bár a hallgatók aránya, akik szerint az egyetemek személyzete „jól felkészült” a mesterséges intelligencia használatának támogatására, egy év alatt megduplázódott, 18-ról 42 százalékra, sok hallgató még mindig úgy nyilatkozott, hogy nem tisztázottak a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályok. "Még mindig nagyon homályos és bizonytalan, hogy használható-e, illetve mikor és miért” - mondta egy diák. „Táncot járnak a téma körül. Nem tiltják, de nem is javasolják. Tudományos kötelességszegésnek számít, ha valaki használja, de az oktatók azt mondják, hogy használják. Nagyon vegyesek az üzenetek” - tette hozzá egy másik.
Janice Kay, a Higher Futures felsőoktatási tanácsadó cég igazgatója, aki a HEPI-jelentés előszavát írta, azt mondta, hogy bár „összességében pozitív jel”, hogy a hallgatók megtanulják használni a mesterséges intelligenciát, ugyanakkor rámutatott az elkövetkező kihívásokra is. "Kevés bizonyíték van az MI-eszközökkel elvégzett csalásra és a rendszer kijátszására, de elég sok olyan jel van, amely komoly kihívások elé állítja a tanulókat, a tanárokat és az intézményeket, és ezekkel foglalkozni kell majd a felsőoktatás átalakulásával” - tette hozzá.
Az elmúlt 12 hónapban ugrásszerűen megnőtt azon brit egyetemi hallgatók száma, akik mesterséges intelligenciát használnak tanulmányaik elvégzéséhez, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az egyetemek hogyan értékelik munkájukat. A Higher Education Policy Institute felmérése szerint 10-ből több mint kilenc hallgató használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, míg egy évvel ezelőtt "csak" kétharmad volt ez az arány. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia egyetemi hallgatók körében való elterjedésének puszta sebessége miatt az egyetemeknek gyorsan ki kell dolgozniuk olyan irányelveket, amelyek egyértelművé teszik a hallgatók számára a technológia elfogadható felhasználását.
Josh Freeman, a HEPI szakpolitikai vezetője szerint „szinte hallatlan”, hogy ilyen gyors változás következik be a hallgatók viselkedésében, és ez radikális szemléletváltásra kényszeríti az egyetemeket a hallgatók értékelésében. "Sürgős tanulságokat kell levonni az intézmények számára. Minden értékelést felül kell vizsgálni abban az esetben, ha az könnyen elvégezhető a mesterséges intelligencia segítségével. Ehhez bátor átképzési kezdeményezésekre lesz szükség a személyzet számára a generatív mesterséges intelligencia erejéről és lehetőségeiről” - tette hozzá. Az eredmények egy hónappal azután születtek, hogy Peter Kyle brit oktatási miniszter vitát váltott ki azzal, hogy kijelentette: elfogadható, hogy az iskolások "felügyelet mellett és megfelelő módon használva” a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják a házi feladatok elkészítéséhez.
A generatív mesterséges intelligencia eszközök használatára vonatkozó megállapítások a Savanta által az Egyesült Királyságban végzett, 1041 nappali tagozatos egyetemi hallgatóból álló reprezentatív mintán alapuló felmérésen alapulnak. A felmérés szerint a hallgatók 88 százaléka mondta, hogy használt már értékelésekhez generatív mesterséges intelligenciát, például ChatGPT-t. Ez a szám a 2024-es 53 százalékhoz képest emelkedett ilyen magasra. A természettudományos tárgyakat tanuló hallgatók nagyobb valószínűséggel használják a technológiát, mint a társadalomtudományokat és bölcsészettudományokat tanuló társaik. A bölcsészhallgatóknak csak 29 százaléka érezte úgy, hogy az MI által generált tartalom „jó jegyet adna a tárgyamból”, szemben a természettudományos, mérnöki vagy orvosi szakokon tanuló diákok 45 százalékával.
A hallgatók a mesterséges intelligencia használatának két legfontosabb okaként az „időmegtakarítást” és a „munkám minőségének javítását” jelölték meg, és a hallgatók fele jelölte meg ezeket a legvalószínűbb okként arra, hogy a mesterséges intelligencia eszközeit használja. Az elmúlt egy év során 17 százalékról 25 százalékra nőtt azoknak a hallgatóknak az aránya, akik elfogadhatónak tartották, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott szövegeket szerkesztés után beépítsék a feladatokba, de csak 6 százalékuk tartotta elfogadhatónak a mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmak szerkesztés nélküli használatát. A jelentés a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kompetenciák terén „tartósan fennálló digitális szakadékot” is azonosított: a férfiak nagyobb valószínűséggel használnak mesterséges intelligenciát, mint a nők, valamint a tehetősebb háttérrel rendelkező diákok.
A diákok közel fele mondta, hogy már használt mesterséges intelligenciát az iskolában. Bár a hallgatók aránya, akik szerint az egyetemek személyzete „jól felkészült” a mesterséges intelligencia használatának támogatására, egy év alatt megduplázódott, 18-ról 42 százalékra, sok hallgató még mindig úgy nyilatkozott, hogy nem tisztázottak a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályok. "Még mindig nagyon homályos és bizonytalan, hogy használható-e, illetve mikor és miért” - mondta egy diák. „Táncot járnak a téma körül. Nem tiltják, de nem is javasolják. Tudományos kötelességszegésnek számít, ha valaki használja, de az oktatók azt mondják, hogy használják. Nagyon vegyesek az üzenetek” - tette hozzá egy másik.
Janice Kay, a Higher Futures felsőoktatási tanácsadó cég igazgatója, aki a HEPI-jelentés előszavát írta, azt mondta, hogy bár „összességében pozitív jel”, hogy a hallgatók megtanulják használni a mesterséges intelligenciát, ugyanakkor rámutatott az elkövetkező kihívásokra is. "Kevés bizonyíték van az MI-eszközökkel elvégzett csalásra és a rendszer kijátszására, de elég sok olyan jel van, amely komoly kihívások elé állítja a tanulókat, a tanárokat és az intézményeket, és ezekkel foglalkozni kell majd a felsőoktatás átalakulásával” - tette hozzá.
